hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 1

   2015.03.13, 21:30

   1968. március 24.
   
   Pécsett Dózsa rangadó lesz. A hazai csapat összeállítása megváltozik. Kovács Imre edző Köves helyett a nagy munkabírású Rádit szerepelteti. A támadósorból Dunai dr. kimarad, mert a csütörtöki edzésen megrándult a lába. Helyettese a fiatal Jánosi lesz. Pécsett nem titkolják, hogy nagyon tartanak a remek formában levő Újpesti Dózsától.
   A budapesti lila-fehérek már szombaton délelőtt elutaztak Pécsre. A hangulat kitűnő, ez érthető, hiszen az Austria elleni KK-mérkőzésen Bécsben jól ment a játék. A cél az, hogy a csapat megtartsa első helyét, ehhez pedig jobban kell szerepelnie a csapatnak, mint legutóbb Pécsett. Baróti Lajos nem tervez változtatást.
   Az eddigi eredményeket tekintve az Újpesti Dózsa az esélyesebb, idei mérkőzéseiken kitűnő játékot mutattak Göröcsék. Véleményünk szerint az dönti el a mérkőzést, hogy a hazai védők hogyan tudják semlegesíteni Benét, Dunai II.-t és Fazekast. Nagy küzdelem után döntetlen körüli eredmény várható. Tippünk: X.
   
   Az újpesti csatárok nem bírtak a megerősített pécsi védelemmel
   
   Pécsi Dózsa- Újpesti Dózsa 0:0
   Pécs, 15.30 ó., 16.000 néző, Jv.: Gere (Balla B.,Tófalvy)
   
   Pécs:Rapp-Hernádi,Móritz,Kincses-Rádi,Konrád-Rónai,Jánosi,Tüske,Daka,Török. Edző: Kovács Imre.
   Ú.Dózsa:Szentmihályi-Káposzta,Solymosi,Sóvári-Dunai III.,Noskó-Fazekas,Göröcs,Bene,Dunai II.,Nyírő. Edző: Baróti Lajos.
   
   Csere: Rónai h. Györkő (szünetben), Dunai III. h. Kuharszki (58p.).
   
   Szögletarány: 6:5 (3:2)
   
   Az első percek jó küzdelme után a 4. percben Dunai II. éles beadása szállt el a csatártársak feje felett. Az újpestiek a mezőnyben pontosabban adogattak és többet is birtokolták valamivel a labdát. A 8. percben Rádi mellett Göröcs kiugrott, és futtából leadott 20 méteres éles lövését Rapp biztosan védte. 4 perc múlva egy igen formás újpesti támadás futott végig a pályán, amikor Bene – Göröcs – Dunai II. volt a labda útja és a nyurga balösszekötő elől a hazai védők csak az utolsó pillanatban tudtak szögletre menteni. Hamarosan Göröcs újabb lövését védte a pécsiek kapusa. A 23. percben az újonc Jánosi ügyes kapáslövését Szentmihályi a léc alól ütötte el. Egy perc múlva Nyírő beadását Fazekas közelről fölé fejelte. A 30. percben Szentmihályi labdatartása miatt szabadrúgáshoz jutottak a hazaiak, de Tüske labdája a sorfalban akadt el. A 32. percben Kincses szorult rövid ápolásra, azután Tüske két lövése kerülte el az újpesti kaput. A 44. percben igen nagy helyzetet hagytak ki az újpestiek. Káposzta szabadrúgását Dunai II. kapura fejelte, a labda kipattant, nagy tömörülés támadt a pécsi kapu előtt, és Rapp csak az utolsó pillanatban, a vonal előtt tudta elcsípni a labdát.
   
   Szünet után az első esemény Jánosi fejese volt, amit Szentmihályi igen könnyen hárított. Ezután mintegy 10 percre határozott mezőnyfölényben volt az Újpest, a pécsi védőknek többször csak önfeláldozóan sikerült hárítaniuk. Az 52. percben Kincses fellökte Benét, a középcsatár 18 méteres szabadrúgása mellé ment. Négy perc múlva Györkő dr. éles szögből rálőtt labdája a bal felső sarok táján a lécet is érte, úgy pattant mellé. Az 58. percben cseréltek az újpestiek, Nyírő hátravonult, Kuharszki a csatárok között foglalta el helyét. Még ebben a percben Fazekas szögletét Sóvári remekül, nagy erővel fejelte a jobb oldali léc mellé. Ezután kiegyensúlyozott lett a küzdelem, a pécsiek néhányszor veszélyesen megközelítették az újpesti kaput. A 65. percben, egy szabadrúgás után Török elé került a labda, közeli, lapos lövését Szentmihályi fogta. A 75. percben Móritz magasra emelt lábbal szerelte Dunai II.-t, Bene 18 méteres, nagy erejű lövése a bal kapufa külső éléről pattant mellé. A 82. percben egy jó pécsi támadást Káposzta időben, ügyesen szögletre szerelt.
   
   ×××
   
   Végig igen nagy harc folyt a pályán, nagyrészt a pécsiek térfelén. A hazaiak igen szoros, szervezett védőrendszert építettek ki, az újpesti válogatott csatárok megfékezésére. A pécsi védők nem csak erőteljesen zavarták őket, hanem szinte végig határozottan és jól játszottak ellenük. Ennek köszönhetik a számukra igen értékes pontot. A pécsi támadók nem állították különösen nehéz feladat elé az újpesti védőket. Bár néhányszor ők is jó helyzetbe kerültek, mégis igen sok jó labdát hibáztak, általában pontatlanul adogattak, és a levegőben rendre alul maradtak. A mérkőzés végig jó iramú küzdelmet hozott.
   
   Az Újpesti Dózsa védelme is magabiztos volt. Szentmihályinak néhány magas, beívelt labda és távoli lövés okozott csak munkát. Solymosi higgadtan, nagy biztonsággal őrizte a kapu előterét, és színes, biztonságos volt Káposzta játéka is. Sóvári mérsékeltebben játszott, és ugyanez vonatkozik a két újpesti fedezetre is. Elől Göröcs igen nagy területen szervezte a támadásokat, nem rajta, hanem társain múlott az eredménytelenség. Fazekas az I. félidőben feltűnően nagy területen és szorgalmasan küzdött, fordulás után mintha elfáradt volna. Bene megugrásai is igen veszélyesek voltak, de hamar kedvét vesztette. A balszárny tartózkodóan játszott.
   
   Baróti Lajos: Igazságos a döntetlen, a gyengébben játszó csatársorok miatt egyikünk sem érdemelt volna győzelmet.
   
   Erre a várhatóan igen nagy küzdelemre a pécsiek igen alaposan kiépített védőrendszert építettek ki kapujuk elé. Ennek a feladata – az elképzelések szerint – nem volt egyoldalú, tehát csak az újpesti támadások elhárítása, veszélyes lett volna ez az ellenfélnek, ha nemcsak a „radarok”, hanem a „rakéták” is az edzői elképzelések szerint működnek.
   A pécsi „radarok”, Konrád, Rádi, Tüske igen nagy pontossággal követték az ellenfél nagyhírű, félelmetes csatárainak, Göröcsnek, Benének és Dunai II.-nek minden mozdulatát, időben jelezték és hárították is el a veszélyt. Ebben a hátsó védelmi rendszerben alig-alig volt 90 percen át olyan „rövidzárlat”, hogy az ellenfél eredményesen támadhasson.
   Hanem a pécsi „rakéták”! Dakának, Töröknek és az újonc, egyébként ügyes Jánosinak csak a kezdősebessége volt meg, a sikeres „becsapódáshoz” már nem volt elég hajtóanyag. Igaz, hogy az újpestiek hadrendjében is ott voltak ám a „radarok”. Káposzta, Solymosi, Noskó meg a többiek és őket sem akármilyen anyagból gyúrták.
   Hát igen! Ezeken a jól kiépített „radarrendszereken” és nem a „támadó rakétákon” múlott az, Hogy a két Dózsa a pécsi pályán nagy harc után azt játszotta, amit az elmúlt tíz évben legtöbbször: döntetlent!
   
   Tartalékbajnokság
   
   Pécsi Dózsa- Újpesti Dózsa 2:3 (1:2)
   Pécs, 13.45 ó., 8.000 n., Jv.: Végh.
   
   Pécs:Kollár (Bimbó)-Marton,Udvarácz,Maurer-Vajda dr.,Kriska-Krémer,Lutz,Máthé,Köves II.,Zombori (Kocsis).
   Ú.Dózsa:Borbély (Magyar)-Csordás,Szini,Simon-Hartyáni,Horváth-Juhász,Mohácsi,Bánkuti,Nagy L.,Tóth A.
   
   Gólszerző: Lutz,Krémer – Mohácsi,Tóth A.,Nagy L.
   
   NS,KS