hozzászólások

1. 
   lattila2

   # 1

   2017.12.02, 13:59

   Mohács-Bauxitbányász 2-0 (1-0)
   Mohács, 1200 néző. V.: Szabó L.
   Mohács: Antal — Kófiás, Rumszauer, Óbert, Reith, — Kovács L., Bendes dr., Kovács Z., — Ratting, Hrotkó, (Papp dr., az 59. percben), Martina (Csibi, a 77. percben), Edző: Bözsöny János
   Bauxitbányász: Horváth E. — Berki Bencze, Wagner, (Frigyik, a 58. percben), Kovács T. — Andriska, (Kiss Zs., a 65. percben), Tóth, Horváth L — Halász, Pfeiffer, Törő. Edző: Für Mihály.
   29. vperc: Bendes dr. ívelt keresztbe egy szabadrúgást, Kovács az alapvonal közeléből ügyesen középre fejelt, és az érkező Hrotkó három méterről a hálóba pofozta a labdát. (1-0).
   78. perc: Rumszauer okosan gurított vissza az - üresen álló Rattinghoz, aki 9 méterről a jobb alsó sarokba lőtt. (2-0). A mérkőzés kezdetén úgy tűnt, nem sokat teketóriáznak a hazaiak, gyorsan, döntésre viszik a dolgot. Az első 10 perc rohamait úgy-ahogy átvészelték a vendégek, negyed óra elteltével már támadásokra is futotta erejükből. Tán már nyeregben érezték magukat, amikor egy tudatosnak tűnő kombináció révén a Mohács vezetéshez jutott. Ettől kezdve a hazaiak jobbára a biztonságra törekedve a mezőnyben tartották a labdát, a tapolcai együttes csak időnként jutott el Antal kapujáig, ilyenkor azonban a portás biztosan hárított.
   A második játékrészben jobbára az első tükörképét láthatták a nézők, igaz ekkor már három lesgólt is elértek a csapatok, érdekesség, hogy a mohácsi Ratting ebből kettőt is magáénak mondhat. Három a magyar igazság mondják, így gondolkodhatott az apró termetű jobbszélső is, hiszen harmadszor is megpróbálkozott a góllövéssel ekkor már a játékvezetők sem voltak szőrősszívűek hozzá. Összesítve a látottakat, a két újonc összecsapásán a Mohács megérdemelten nyert, helyzetei alapján több gólt is rúghatott volna. Jók: Antal, Bendes, Kovács L., Ratting, illetve Andriska, Pfeiffer, Törő.
   Bözsöny János: — Jól kezdtünk, bízom a jó folytatásban is.
   Für Mihály: — 1-0-ás mohácsi vezetésnél szabályos góltól fosztott meg bennünket a bíró, ennek köszönhetjük vereségünket.

   
   Forrás: Dunántúli Napló, 1988-08-15