hozzászólások

1. 
   lattila2

   # 1

   2018.02.24, 20:50

   Nyíregyházi FC—Salgótarján 0-3 (0-1)
   Kiss-csapat — nagy szégyen!
   Nyíregyháza, 400 néző. V.: Megyebíró (Sápi, Tóth)
   Nyíregyháza: Varró — Szatke — Unchiás, Kiss — Túróczí, Kovács, Karkusz, Göncz—Németh Gy., Csehi, Kákóczki. Edző: Kovács János.
   Salgótarján: Rácz — Kecskés, Sági, Hóman, Forgó, — Palaticzki, Németh T., Lenkei, Stark, — Bencze, Gubán. Edző: Kiss Károly.
   Csere: Csehi h. Bessenyei, Kákóczki h. Sira a szünetben.
   Sárga lap: Forgó a 9., Németh a 32. percben.
   Gólszerző: Bencze a 22., Gubán az 54. és a 90. percben.
   22. p.: Lenkei tört ki az anonimitás homályából, a bal oldalon szaporázta lépteit, végül 22 méterről a jobb kapufára suhintott. A vasról visszavágódó küldemény az akciót középen kísérő Bencze homlokára . hullott — Varró már elhasalt, a kapu üresen árválkodott —, s a hatméteres fejes nyomán a labda a rendeltetési helyén kötött ki. 0-1
   36. p.: Ismét Lenkei—Bencze kooprodukció — csak silányabb formában. Az előbbi jó ütemű átadásával, az utóbbi magányosan botorkált be a hazai tizenhatosra, majd a kék ég felé bombázott...
   54. p.: Gubán a hátát mutatta Szatkénak — a hazai védő jókorát hibázott —, díszkíséret nélkül begyalogolt Varró kapujának előterébe, és könnyedén a hálóba emelt. 0-2
   79. p.: Németh T. labdájába a kapu torkában Gubán szúrt bele, a végállomás a kapufa lett.
   90. p.: Kegyelemdöfés! Ismét lenullázták az NYFC védelmét, Bencze jobb oldali cen- terezését Gubán három méterről a jobb felső sarokba csúsztatta. 0-3
   A vendégegyüttes első meglepő húzása az volt, hogy piros-fehér csíkos mezén „titkosított” számokat viselt, emígyen a sajtópáholyban pusztán totózni lehetett, ki kicsoda. Pontszerzési óhajukat már nem takargatták ilyen szemérmesen a látogatók, akik a középpályán határozottabb fellépésükkel mezőnyfölényt harcoltak ki. A gyengécske meccs legizgalmasabb párharcának tűnt egy vendég és egy hazai druk
   ker egyszerű sémán alapuló dallamos kérdés-felelet játéka (Hajrá SBTC, kontra hajrá Nyíregyháza!) A pályán „amúgy” folydogált a labda— leginkább Varró ketrece felé. Bencze bólintása után a „forgalmi irány” meglepetésre változatlan maradt, így a Tarján előnye is. De míg Starkék ziccereket hagytak ki, a másik oldalon nem volt mit kihagyni...
   A fordulás után érezhetően megélénkült a cserejátékosokkal felfrissített piros-kék gárda. A Nyíregyháza rájött, hogy az első félidei előadása garancia a vereségre, a házigazdák egyre többször próbálkoztak kapuralövéssel (ez az első félidőben gyakorlatilag hiányzott). Csakhogy. Egy tarjánit ismét olyan magányosan hagyott a kihagyó hazai hátsó alakzat, hogy az akár újsághirdetést is feladhatott volna társkeresés céljából. Nem tette, inkább gólt lőtt... A szenvedő félnek pedig szerencséje sem volt, a jobbnál jobb nyíregyházi helyzetekben is pontatlan megoldások születtek, pedig a lehetőségek számát tekintve egyenlíteni lehetett volna. A kihagyott helyzetekért bűnhődött a Kovács-legénység, a nógrádiak ráadásul úgy leckéztették meg Karkuszékat, hogy négy alapemberüket (Oláh, Novák, Gyetvai, Kajli) nélkülözték!
   A tartás nélküli nyírségi társaság sima veresége vaskos meglepetés, ám semmi esetre sem a véletlen műve. A Kiss-csapat nagyot alkotott, a házigazdák szégyenkezve búcsúztak saját közönségüktől.
   Kovács János: —: Szégyellem magam a hazai pályán nyújtott teljesítményünk miatt. A játékosok zöme már szabadságon érezte magát.
   Kiss Károly:—A csapat csodálatos volt, és én nagyon boldog vagyok.

   
   Forrás: Új Kelet, 1996-06-17