hozzászólások

1. 
   (boz)

   # 1

   2020.08.12, 23:07

   Rögtön a középkezdés után Jokisics viharzott el a jobb oldalon, betört a
   16-oson belülre, kísérletét szögletre ütötte Baji kapus. Az 5. percben ismét a
   szőke támadó okozott gondot a celldömölki hátvédeknek: Jokisics centerezését
   a túlsó oldalon érkező Berdó fejelte a jobb sarok mellé. A 8. percben
   kényszerű változtatást hajtott végre Nagy Tamás vezetőedző: a meghúzódott
   Máté helyére Kordé Zoltán állt be. A csere egyben szerkezeti módosulást hozott a
   gárdában: Sipos lépett vissza a védelem jobb oldalára.
   A kezdeti nekibuzduláshoz mérten lecsendesült a mérkőzés; egy ideig mindössze két,
   rövid időn belüli sárga lap okozott némi feszültséget, a vendégcsapat két
   játékosa volt túlzottan kemény. A 20. percben Pest K. is kiérdemelt egy
   ilyen figyelmeztetést. Ebben az időszakban a Celldömölk együttese birtokolta
   többet a labdát, ám Sólyom kapujára teljesen veszélytelennek bizonyult a
   vendégcsapat. A 23. percben Dienes, Pest K., Horváth S. volt a labda útja,
   utóbbi kecsegtető szituációban inkább helyezett, mint lőtt – Baji lábbal
   szögletre hárított. A PMFC a folytatásban visszavette a kezdeményezést,
   sorra dolgozta ki a jobbnál jobb helyzeteit. Közvetlenül az előző lehetőség
   után Kulcsár húzott el a bal oldalon, beadását Pest K. a bal kapufa mellé
   fejelte. A 34. percben Kutas kapott sárgát egy – félpályánál elkövetett –
   taktikai szabálytalanságért.
   A 40. percben Kulcsár ugratta ki Gaált, aki a gólhelyzetben lévő Horváth S-hoz gurított, a középpályást azonban meglepte a hirtelen jött lehetőség: a kapuval szemben, senkitől nem zavartatva gyengén találta el a labdát, Baji fogta a ziccert. Két percre rá egy bal oldali
   beadás eredményeként Jokisicshez került a labda, aki a védőktől szorongatva
   az ötösről lőtt, ám a bal sarokra tartó próbálkozás nem okozott gondot a
   vendégek hálóőrének.
   A félidő utolsó momentumai eseménydúsra sikeredtek. Előbb Gaál kísérletezett a 16-os bal sarkáról, lövése kevéssel a felső sarok fölött-mellett hagyta el a játékteret. Majd, még ugyanebben a minutumban, Jokisics megmutatta, hogy hol is a labda igazi helye: egy egyéni akció során „Jokinak” középről, a 16-os vonaláról leadott kísérlete a felső lécről
   vágódott a kapuba (1-0). Parádés találat volt!
   Fordulást követően fokozódni látszottak az izgalmak, a vendégek előtt például hamarjában gólhelyzet adódott. A 47. percben egy jobb oldali átívelést azonnal középre játszott a celliek szélsője, amely egyedül találta a támadót, a 16-oson belülről leadott kapáslövést bravúrral mentette szögletre Sólyom. Ehhez bizony csak asszisztált a pécsi védősor.
   A meccs ezen periódusában sok futás, hullámzó játék jellemezte a mérkőzést. A csapatok egymás hibáiból éltek. Az 55. percben Kordé helyére Horváth Gyula
   érkezett, megtörtént tehát a csere cseréje. A védelemben történt változás egyben
   újabb átszervezéssel járt: Pest K. a támadósorból visszahúzódott a
   középpályára, míg elöl Horváth Gy. és Jokisics rohamozott a folytatásban.
   Az 56. perc a félidő legelején történt eseményeket idézte: egy vendégakció során a támadó
   harmadban egy keresztlabda egyedül találta a bal oldalon felfutó
   vendégjátékost, aki kapásból alig lőtt a jobb kapufa mellé. Nagy egyenlítési
   lehetőség volt. A középpályán ekkor fölénk kerekedtek a vendégek, és most
   már kidolgozott helyzetig is eljutott Horváth Tamás legénysége. A 60.
   percben például az 5-ös bal sarkáról két alkalommal is próbálkozhatott a
   celldömölkiek támadója, Sólyom mindkétszer menteni tudott, másodszorra
   oldalra ütve a labdát. Ezzel egyértelműen megtört a meccs egyoldalúsága, bár
   úgy is fogalmazhatnánk: vezetésünk tudatában, ha akaratlanul is, magunkra
   húztuk a kékeket. A szakadó esőben csupán néhány (ugyan kiharcolt, az
   összképen érdemleges változást nem hozó) szöglettel próbáltunk
   veszélyeztetni, kevés sikerrel. Nagy Tamás érezte is, hogy gond van a
   csapatjátékkal, ezért változtatásra szánta el magát. Ám mielőtt Halász Gábor
   beállhatott volna, a 62. percben jött a hidegzuhany – immár nem csak az
   égből. A vendégcsapat 35 méterről, balról végezhetett el szabadrúgást. Az
   ívelés a kapujából jócskán kint álló Sólyom felett a kapu bal oldalába
   hullott (1-1).
   Halász így csak ezután válthatta Gaált, mely módosítással
   egyhuzamban Sipos visszakerült a középpálya jobb oldalára. A még hátralévő
   időben hátul mindössze Halász, Dienes és Kutas ügyelt a celliek szórványos
   ellentámadásaira, a többi pécsi játékos az előrejátékban kapott feladatot.
   A Celldömölk egyenlítését követően visszaállt a 0-0-ig megismert
   koreográfia: a vendégek tökéletesen elégedettek voltak az eredménnyel, a
   kapujuk előterébe tömörülve hősiesen védték a döntetlenért járó egy pontot.
   A pécsi csapat görcsös akarattal rohamozott, igyekezvén újabb gólt szerezni. A 81.
   percben egy távoli kísérletünk az 5-ösön álló Horváth Gy. elé pattant, aki a
   védőktől szorongatva a kapu fölé pörgetett. Két perccel később
   megfogyatkozott a vendégegyüttes: az asszisztens jelzése alapján Szökrény
   játékvezető leküldte a sportszerűtlenül viselkedő celldömölki játékost. A
   85. percben Pest K. egy kapu előtti kavarodásban öt méterről lőhetett, Baji
   lábbal hárított.
   Mígnem eljött a meccs utolsó – és számunkra leglényegesebb – eseménye, a 92. perc. Egy jobb oldalról érkező centerezést Horváth Gy. közelről a jobb felső sarokba vágott (2-1).
   
   A találkozó előtt újabb játékossal bővült a hiányzók listája, Márton Gábor
   ugyanis részleges vádliizom-szakadásból kifolyólag nem állhatott Nagy Tamás
   és a csapat rendelkezésére. Az első percekben történt kényszerű változtatás
   (Máté Szilárd nem tudta folytatni a játékot) miatt kellett egy kis idő, mire
   helyrerázódott a csapat a szezon során már többször dicsért stabil játéka.
   A folytatásban biztatóan szövögették akcióikat Pesték,
   várható volt, hogy a biztonságos védekezést szem előtt tartó vendégek ellenében
   előbb vagy utóbb megszerezzük a vezető találatot. Sólyom kapusnak
   a kirúgások elvégzésén kívül az első játékrész egészében jószerivel dolga
   sem volt, míg a túloldalon Bajinak rendesen akadt munkája. Akik az eleredő eső okán előzőleg mégis azt fontolgatták, hogy hazaindulnak, Jokisics látványos találata után kitartottak a piros-feketék mellett. A helyzetek számából és minőségéből is kiviláglik,
   hogy az első félidőben megszerzett hazai előny vitathatatlanul megérdemelt volt.
   A folytatás pécsi szemszögből egyáltalán nem így sikeredett. A második játékrész rámutatott: a PMFC középpályájáról hiányzik egy szervező játékos, aki meg tudná
   tartani a labdákat és pontosan megjátszaná azt a társaknak.
   Rendre körülményesen hoztuk át ekkor a játékszert a vendégek térfelére, és ott
   könnyűszerrel el is veszítettük azt. A vendéggárda egyenlítése egyre inkább a
   levegőben lógott, mivel ebben az időszakban több lehetőség nyílt a
   Celldömölk előtt, mint az első félidő alatt összesen. Talán Sólyom kapus
   hibája is kellett hozzá, mindenesetre újfent a számunkra kedvezőtlen állást
   mutatta az eredményjelző, így a piros-feketéknek váltaniuk kellett. Észbe is
   kapott a pécsi csapat, Kulcsárék kitartó offenzívát indítottak a győztes
   találat megszerzéséért. A pécsi csapat ezidőben mutatott játékáról elmondható:
   ahányszor eljutottunk a vendégek kapujához, ott gólt ígérő lehetőség alakult ki.
   Azonban sem ezek a kísérletek, sem a sokadik szögletünk sem hozott az idő előrehaladtával eredményt. A vendégek a hajrában 10 főre fogyatkoztak, ez újabb reménykedésre adott okot a pécsi győzelmet illetően.
   Már túlléptünk a rendes játékidőn, amikor három perc hosszabbítást jelzett
   Szökrény. És amikor szinte mindenki elkönyvelte a döntetlent, Horváth Gy. gólra
   váltotta azt, amit a társak előzőleg kihasználatlanul hagytak. Így itthon
   maradt mindhárom pont! Nem várt nehézségek árán, egy izzadságszagú,
   ugyanakkor megérdemelt pécsi sikert hozó mérkőzésen sikerült ezt kiharcolni,
   ekképpen továbbra is őrizzük vezető pozíciónkat a tabellán. Az összképet
   tekintve jogosnak nevezhető ez a siker, hiszen a vendégek úgy az első félidő
   bizonyos periódusaiban, mint a második játékrész döntetlen állásánál már
   csak az idő rablásával, az egy pontot ígérő iksz „kihúzásával” törődtek.
   Nekünk a találkozó során kisebb megingásaink voltak, a 90 perc nagyobb részében irányítottuk a mérkőzést. A pécsi akarat végül meghozta a gyümölcsét, ez Pestéknek
   három, rendkívül fontos pontot jelentett. Hazai pályán legközelebb május 20-án játszik az együttes, akkor a Nyírség lesz az ellenfelünk.