hozzászólások

1. 
   seamandarin

   # 2

   2021.12.09, 20:11

   NSC - III. ker. TVE 2:1 (1:1).
   
   Margitsziget 1500 néző — Biró: Schu­bert M. F.
   A bajnoki lista, végén álló két. csapat elkesere­dett és kemény, de a fair játék keretén kelül ma­radt küzdelemből a hétröl-hétre javuló formát mu­tató NSC került ki győztesként.
   Az NSC győzelme feltétlenül megérdemelt volt, mert csatársora rendszeresebb és tervsze­rűbb játékot produkált és védelme is öníeláldözó és fáradhatatlan munkájával kiérdemelte a legteljesebb elismerést. Különösen a kitiltott Kovács helyén játszó Feldmann nyujtott nagy- szerűt, ellenére annak, hogy a neki szokatlan baloldalon játszott.
   Feldmann helyét Székely II. töltötte be elég jól.
   A Burriánt helyettesítő Geguss ismét beigazolta kitűnő klasszisát. A csatársorbán a jobbszélen játszó fiatal Almássy játéka keltett feltűnést. A III. kerületiek komplett csapattal állottak ki a küz­delemre.
   Csatársoruk még: mindig a régi hibában szenved az összjáték iránt érzett kevés hajlamukat rendszertelen egyéni játékkal igyekeznek pótolni. Az NSC első goalját Posner fejelte kornerból a 22-ik p.-ben, Hőnich II. a 42-ik p.-ben kiegyenlít.
   A döntő goal a II. félidő 5. p.-ben esett. Szüry a jobbszélen egymaga lerohant és szép helyezett goalt lőtt.

   
   
   Sporthirlap, 1914 április 6.
    
2. 
   seamandarin

   # 1

   2021.07.31, 23:48 (szerk.: 2021.12.10, 11:09)

   NSC — III. ker. TVE 2:1.
   
   A nagy érdeklődéssel és izgalommal várt döntő küzdelem eldőlt és a Nemzeti Sport Club legalább egyelőre megmenekült a kiesés veszélyétől. A MAC és a III. ker. TVE elleni győzelmei révén az utolsó helyről a nyolczadik helyre küzdötte föl magát az NSC csapata és igy nem lehetetlen, hogy az UTE-től szenvedett súlyos vereség daczára is az újpestiek előtt fog végezni, a mi egyértelmű az első osztályban való benmaradásával. A fekete-fehérek által nyolcz napon belül szerzett négy pont felette érté­kes és olyan hatalmas, minden dicséretet megérdemlő küzdelemmel kapcsolatos, a mely a Nemzetiek történeté­ben sokáig emlékezetes marad.
   
   Az utolsó helyezettek grandiózus erőfeszítése, ha nem is nyújtott nívós küzdelmet, végig élvezetes, izgal­masan érdekfeszitő volt, és a közönség figyelmét az első pillanattól a mérkőzés végét jelző sipjelzésig, a legnagyobb mértékben lekötötte. Az eredmény megmentette az NSC-t és visszavetette a III. kerületieket, de ugyanígy történhetett volna ez megfordítva is, A match teljesen egyenlő erejű ellenfelek változatos küzdelmét mutatta, a melyből — a mint azt előre megírtuk — a kapu előtt jobban diszponált, szerencséesebb csapat került ki győz­tesen. Ezzel korántsem akarjuk kisebbiteni az NSC győ­zelmének az értékét és a fekete-fehér dresszes játékosok érdemeit, annál is kevésbé, mert az a határtalan, pilla­natig sem csüggedő lelkesedés, a mely a Nemzetiek játékosait áthatotta és az a nagy klubszeretet, a mi fárad­hatatlan, önfeláldozó játékukban megnyilvánult, a leg­nagyobb mértékben megérdemeltté teszi a jelentős győ­zelmet. Hatalmas iram, hullámzó kemény játék, törhe­tetlen energia, nagy küzdés és végtelenül minimális goal képesség jellemezte a közel másfélezer ember által végig-»orditott« matchet, a mely azonban éppen a részt­vevők túlságos izgatottsága miatt nem mozgott a mér­kőzés fontosságához illő magas színvonalon.
   
   A mezőny legjobb emberei a baloldali hátvédek voltak. A Hönich II. lefogására a baloldalra állított Feldmann egyfelől és a másik oldalon a kis Szabó repre­zentatív klasszisu játékot produkáltak.
   Az NSC csapatában alig lehetett észrevenni a szö­vetség fegyelmi intézkedésének a nyomait. A Burriánt helyettesitő Geguss nagy bravúrral, hibátlanul védett és a Kovácsot pótló Székely II. is hasznavehető, talentumos hátvédnek ígérkezik. Feldmann a játék elején a meg nem szokott helyen idegenül mozgott, később azonban belejött a játékba s hatalmas felszabadító rúgá­saival nagy hasznára vált csapatának. A fedezetsorban Pózner rendkívüli agilitásával és pompás fejeseivel tűnt ki, de Ernst és a tartalék Galambos is jól dolgoztak. A csatársorban Székely balszélső gyors és Faragó okos játéka tetszett. Szűri jeles kvalitású csatár, de még kissé szeleskedő, a fiatal Almássy jó erőnek ígérkezik és Kubicsek is igazolta az őt megelőző jó hireket.
   A III. kerületiek legjobb embere Szabó mellett Hönioh I. volt, a. ki vasárnapi nagystílű játékával legjobb középfedezeteink közé emelkedett. Gyors, agilis, nagy­szerűen fejel és jól támogatja a csatársort. Öccs, Hönich II., a gyorslábú jobbszéiső, most is sok veszélyes helyzetet teremtett, Guttmann azonban a neki szokatlan balszélen nem tud érvényesülni. A fiatal összekötő-csatárok biztató kvalitású játékosok, jó, de kissé durva Stark jobboldali fedezet, Naphegyi sokat vesztett régi formájából, mig Kösztler ezúttal is megbízható kapuvédnek bizonyult. A csapat fölfrissitése általában üdvös munkának bizonyult és Vámos Soma footbalintéző hozzáértését igazolta. Ha azonban a III. ker. TVE nem akar félmunkát végezni, tovább folytatja a felfrissítést, a minek szüksége különö­sen a középcsatár és balszélső posztjának betöltésénél látszik sürgősnek.
   
   Már az első perczek heves irama sejteti a küzdelem fontosságát. Tiz perczen belül három-négy, tiszta goalhelyzete van a csatároknak, hol az NSC, hol meg a III. kerületiek kapuja van veszélyben, de a gyors támadások a 22-ik perczig nem járnak pozitív eredménynyel. Ekkor a Nemzetiek kornert érnek el és a jól irányított labdát Pózner védhetetlenül a kapuba fejeli. A siker felvillanyozza az NSC csatárait, a kik veszélyesebbnél-veszéiyesebb tá­madásokat intéznek ellenfelük jól védett kapuja ellen. Majd a III. ker. TVE jut frontba és négy perczczel a befejezés előtt Hönioh II. az NSC védelmének súlyos hibájából közelről kiegyenlít.
   
   Félidő 1:1.
   
   Szünet után az első perczekben az NSC-t látjuk frontban és Szűri az ötödik perezben csodaszép magas lövéssel a hálóba juttatja a labdát. Végig változatos, kemény a küzdelem, mind a két csapatnak többször volna alkalma az eredményen változtatni, azonban a csatárok izgatottságán megtörik minden igyekezet. Az NSC egyik védhetetlennek látszó lövése a kapufáról pattan vissza, mig a III. kerületi osatárok két veszélyes labdáját Geguss pompásan védi. Az utolsó perczekben az óbudaiak vannak fölényben, a nélkül azonban, hogy helyzetükön javítani tudnának.
   Schubert M. Ferencz kiváló bíráskodását a legtel­jesebb elismerés illeti.

   
   Az Újság, 1914. április 7.