hozzászólások

1. 
   seamandarin

   # 2

   2021.06.20, 20:50

   TTC BAK 2:0.
   
   ( Üllői-úti pálya.) A Terézvárosiak ma ismét arról tettek bizonyságot, hogy csapatuk ma a legelső klasszisba tartozik s nem az időnkénti váratlan vereségek, hanem inkább az állandóbb jellegű jó eredmények az igazi fok­mérői a piros-zöldek tudásának.Vannak kiváló, a maguk helyén szinte reprezentatív klasszisu játékosaik (Hegyi, Fekete), de a csapat többi játékosai sem maradnak el nagyon tudás dolgában az említettektől s igy a csapatnak az úgynevezett »tudásegységessége« sem szenved csorbát.
   Legjobb embereik, mint említettük, Hegyi, a jobb­oldali hátvéd és Fekete balösszekötő csatár. Hegyi abszo­lút biztos rugásu hátvéd, a ki mind a két lábával ogyaránt jól »kezeli« a labdát és csak azt az egyet hibáztatjuk nála, hogy túlságosan visszahúzódva a kapu közelébe, szinte »álló«-backnek látszik, a kinek csak a rúgása hosszú és kifogástalan, ezzel a jeles kvalitásával azonban labdaszedési képessége nem tart lépést. Fekete elsőrangú csatártehetség. Jól fut, cselezése is ötletes és passzai s lövései is elismerésre méltóak. Beimel, a kapuvéd jól helyezkedő, régi, rutinos játékos, kár, hogy idegességével saját védelmét is sokszor zavarja. Nemetz, a baloldali hátvéd a régi gárdából való, de most talán jobb még, mint azelőtt. A fedezetek közül Vágó II., a reprezentatív Vágó Antal (MTK) testvéröcscse teljesen azonos kaliberű játékos bátyjával s bizonyosra veszszük, hogy idővel ő is elnyeri a szövetségi sapkát. A csatársorban nekünk Fekete mellett ezúttal a szélsők, Mandl és Maly tetszettek legjobban; az ügyes jobbszélső bizony kevesebb elhanya­golást érdemelt volna.
   A BAK ezúttal sem játszott rosszabbul, mint az utóbbi időben bármikor s ha valamivel goalképtelenebbnek muatkozott, mint máskor, az csakis Salamon rovásara írandó. Salamon ugyan rendkívül agilis, talentumos játékos, azonban a középcsatár nehéz feladatának a betöltésére éppen nem alkalmas, mert hiányzik belőle a czentercsatár legfőbb kelléke, a helyes és czélszerü labdaosztogatás. Azt hiszszük, hogy az összekötő poszt­ján jobban érvényesülne. Gállos, ha nagyritkán kapott labdát, kitűnő munkát végzett; Klement is agilisán dol­gozott, Cseh is elfogadható játékot mutatott, — külö­nösen remekül irányított sarokrúgásaival vonta magára a figyelmet, Kézsmárkyról azonban alig szólhatunk, mert Salamon miatt nem tudott érvényesülni. A fedezetsor ezúttal is a csapat legjobb részének bizonyult és kiváltképp Károly ideális középfedezet játéka érdemelte ki a kapott sűrű tapsokat. Feleslegesnek tartjuk, hogy a legjobb magyar half nagyszerű játékát dicsérjük, mégis külön említést érdemel, hogy szívósságát teljesen vissza­nyerte, a minek leghathatósabb bizonysága a második félidőben, sérülése daczára, produkált nagystílű játéka.
   A tartalékhátvédek megbízhatatlanok s nem rajtuk múlt, hogy a TTC több goalt nem rúgott. György kifo­gástalanul védett.
   Az első félidőben a Terézvárosiak a széllel kedvező oldalon játszva, Fekete révén két goalt érnek el (24. és 32. percz) és szünet után is sokszor láttuk őket a BAK kapuja előtt. Ebben a félidőben azonban mégis inkább a kék-feketék a helyzet urai. A szélsők beadásai és Károly pompás passzai gyakran hozzák a TTC kapuját kritikus helyzetbe, de Hegyi és végső esetben Beimel remekül mentenek.
   Biró Hajós József.
   
   Az Újság 1912 május 21.
   
    
2. 
   seamandarin

   # 1

   2021.06.16, 22:52 (szerk.: 2021.06.17, 14:38)

   Terézvárosi Torna Club — Budapesti Athletikai Klub: 2:0 Félidő 2:0.
   Biró Hajós József volt.
   
   Igen szép mérkőzés volt, amelyen a TTC. olyan gyönyörű játékot produkált, hogy a “közönséget teljesen meghódította. Csatársorának akciója valóban dicséretre méltö volt. A BAK, csupán a II. félidőben mutatta meg igazi képes­ségét és különösen a védelme dolgozott fényesen. Az első félidőben Fekete remek egyéni játékkal lőtte mind­két goalt.

   
   Pesti Hírlap, 1912. május 21.