hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2016.05.05, 12:14 (szerk.: 2021.01.16, 21:12)

   Egy félidőn át bírták a csabaiak
   Újpesti TE - Békéscsabai Előre FC 4-1 (1-1)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Megyeri út, 10000 néző
   V.: Hajdó (Vida, Ring)
   Újpest: Bíró 0 — Fehér 7, Sebők 6, Kiskapusi 5 — Jenei 6, Pető 7, Kozma 6, Tóth N. 6 — Herczeg 6, Eszenyi 8, Korsós 7. Edző: Várhidi Péter
   Békéscsaba: Vámos 5 — Valentényi 6, Czipó 5, Sándor 5, Dávid 5-2=3 — Kovács K. 5, Kerényi 5, Fazekas 6, Dobi 5 — Belvon 6, Vadas 4. Edző: Pásztor József.
   Csere: Vadas helyett Fülöp Z. (5) az 54., Sándor h. Vörös (-), Belvon h. Vasas (-), mindkettő a 73., Sebők h. Kvasz (-) a 74., Fehér h. Bérczy (-) a 82. percben.
   Gólszerző: Pető a 15., Valentényi a 42., Eszenyi a 62., Eszenyi a 66., Eszenyi (11-esből) a 81. percben.
   Sárga lap: Sebők (reklamálásért) a 23., Fehér (Dobi felvágásáért) az 57., Dávid (Herczeg visszahúzásáért) a 60. percben.
   Kiállítva: Dávid a 89. percben.
   Szögletarány: 9:6 (6:1).
   
   15. perc: Korsós viharzott el a bal oldali partvonal mellett annyira egyedül, hogy legalább háromszor felnézett futás közben, hogy kinek adja be a labdát, végül a hosszú oldalon berobbanó Petőt választotta, aki négy méterről fejelt a kapuba, 1-0.
   43. perc: Kovács jobbról átívelt a védők közül kilépő Valentényihez, akinek még arra is volt ideje, hogy mellel maga elé tegye a labdát és csak ezt követően pöccintsen öt méterről a kapu bal sarkába, 1-1.
   62. perc: Dávid sárga lapot érő szabálytalansága után Korsós rúghatott szabadrúgást tizennyolc méterről, a kaputól kissé jobbra. A remek csavarást Vámos kapufára ütötte, Eszenyi pedig észlelt és fél méterről az üres kapuba pofozta a kipattanót, 2-1.
   66. perc: Vendégszögletet követően Kovács K. a visszagurított labdával „totojázott”, majd eladta, Korsós pedig köszönte szépen, aztán húsz méter robogás után a teljesen egyedül kilépő Eszenyihez továbbított, a válogatott csatár begyalogolt a 16-osig, majd laposan elrúgta a labdát Vámos mellett a jobb sarokba, 3-1.
   81. perc: Kerényi szorításában Herczeg esett el a békéscsabai ötösön. Az esettől húsz méterre álló játékvezető parányit kivárt, majd a sípjába fújt és a büntetőpontra mutatott. A tizenegyest Eszenyi végezte el, mi pedig regisztrálhattuk: mesterhármas, 4-1.
   89. perc: Ez nem Dávid Zsolt mérkőzése volt... Egy hosszú előrevágott labdára rajtolt rá a szélvészgyors Herczeg, a védő pedig becsúszva kívánta őt szerelni. Mivel azonban egy ütemet késett, a labda helyett bábut talált, azonnal villant számára a sárga, majd rögtön utána a piros lap is.
   
   A csíkos mezes, három gólt szerző Eszenyi, a mérkőzés hőse a csabai védők gyűrűjében. Balról Kerényi, Eszenyi, Fazekas és Dávid (8).
   
   A kezdő sípszó után azonnal a vendégtérfélre terelődött a játék. Az ÚTE három csatárral — Eszenyi, Korsós és Herczeg — nyitott, s az első szöglet majdnem meg is hozta az első találatot, de végül is az óriási kavarodást követően Sándor ki tudta rúgni a labdát.
   Hosszú percekig helyzet nélküli mezőnyjáték következett, ez lehetőséget adott a párok kialakulására: Kerényi Eszenyit, Valentényi Korsóst, Dávid Herczeget kapta ellenfélül, Czipó pedig ezúttal leghátsó emberként bizonyíthatott.
   Negyed óra elteltével aztán robbant a bomba, Korsós hajszálpontosan ívelt Pető „kobakjára” és máris tombolt a publikum. Két perccel ezt követően ismét, csakhogy Hajdó ezúttal nem adta meg a találatot. Úgy tűnt, a következő húsz percben még ezen bosszankodnak a hazaiak, hiszen alábbhagyott a lendületük.
   A viharsarkiak is egyre többet próbálkoztak, elsősorban Fazekas és Belvon volt megjátszható. A fővárosiak leginkább a szögletekből teremtettek veszélyhelyzetet a vendégkapunál. Röviddel ezután érvényesült a foci aranyszabálya, az egész ÚTE-védelem elaludt az egyébként szemre igen tetszetős Valentényi-gólnál, aki ezzel büntetett. A félidőből hátralévő néhény perc azzal telt, hogy a hazaiak próbáltak magukhoz térni a bekapott gól okozta kábulatból.
   A második játékrész elején pedig egyenesen pánikhangulat tört volna ki, ha Belvon éles szögből berúgja a helyzetét (centiken múlott), sőt ha az ötödik perc elteltével egyedül kiugró Valentényi csak egy kicsit gyorsabb a labdával és betalál.
   Nem állt Vámos mellé a szerencse a második gólnál. Újra vezetett tehát a bajnokaspiráns, s ez alaposan felszabadította az addig jobbára „güriző”, de görcsösen futballozó labdarúgóit.
   A szokásos rutintalanság megint előjött a Csabánál, ugyanis ők rúghattak szögletet, majd gólt kaptak. A két találat között négy perc volt az időbeni különbség, a második után mindenki tisztában volt vele: eldőlt. A két edző minden mindegy alapon cseréket hajtott végre, Fazekas emelt még egy kapufát, Kerényi „összehozott” egy tizenegyest, Eszenyi pedig elérte a mesterhármast. A hazai szurkolók pedig ünnepeltek, bár mint közben kiderült, ezzel a győzelemmel még nem lett bajnok csapatuk.
   
   Az első negyvenöt percben a látottak a két gárda között nem mutattak akkora különbséget, mint amit a tabellára nézve lehetett várni. A második félidő eleje az ÚTE számára szerencsésen alakult, s ebből tőkét kovácsolva végül biztosan nyertek a rutintalanabb játékosokat felvonultató „druszájuk” ellen.
   
   Edzői nyilatkozatok
   Várhidi Péter, az ÚTE edzője:
   — Gratulálok a csapatomnak, egy lépéssel közelebb kerültünk a célunkhoz, bár jelenleg még csak a második helyünk biztos. Óriási feszültség volt a gárdában, 1-0-nál kihagytuk a lehetőségeinket, ránk jött az ellenfél. A szünet szerencsére segített rendezni a sorokat, s a második játékrészben már sikerült azt hoznunk, amit az utóbbi időben.
   Pásztor József, a Békéscsaba edzője:
   — A fővárosiak megérdemelten nyertek, mert egyértelműen jobb csapat, mint mi. Volt némi feszültség a játékosaikban a nagy tét miatt, de ezt mi a mai csapatunkkal nem tudtuk kihasználni.
   — Mit gondolt a szünetben, amikor még úgy tűnt, van esély?
   — Reménykedtem abban, hogy majd csak telik az idő és mi közben nem kapunk gólt. A második játékrész elején egyébként megvoltak a lehetőségeink arra is, hogy vezessünk, elég csak Belvon és Valentényi lehetőségére gondolni. A „ha” azonban nem játszik a fociban sehol a világon...
   — Kit választ csapatából a legjobbnak?
   — Valentényi Viktort.
   — Czipó szerepeltetése kulcskérdés volt, hiszen életében először kellett középhátvédet játszania. Mennyire volt vele elégedett?
   — Nem játszott rosszul, voltak jó megmozdulásai. Maradjunk abban: nem azért kaptunk ki, mert ő volt a középhátvéd...
   — Minek köszönhető ez az elkeseredettség, ami kiült az arcára?
   — Nem is annyira a mi vereségünk miatt — hiszen ez benne van a pakliban —, hanem a Tiszakécske győzelme váltotta ki. Ugyanis ezek után otthon a Diósgyőr ellen, ha törik, ha szakad, nyernünk kell, s félek attól, hogy a nagy tét miatt a fiatalok „beremegnek”. A mai találkozó első félideje mutatja, ha nagy a tét, még egy ÚTE szintű gárda is képes rá.
   (Szegedi Zsolt)
   
   1. Újpest 32 21 8 3 59-23 71
   ...
   16. Békéscsaba 32 7 9 16 27-55 30

   
   Békés Megyei Hírlap, 1998. május 25.