Budapest, IV. ker., Megyeri úti Stadion (lebontva)
-
11 felhasználó járt itt.
-
alias
- Újpesti Stadion
- Dózsa Stadion
- UTE Stadion
- kapcsolódó stadionok
- cím
- térkép, megközelítés
- befogadóképesség
-
lakosság
Budapest, IV. ker.: 99.050 (2012)
-
hazai csapat
megszűnt / már más pályán játszó
- Magyarország (1948 - 1953)
- Tungsram SC (? - ?)
- Újpest FC (1922 - 2001)
- Újpest FC II. (? - ?)
- nézőcsúcs
- pálya mérete
-
talaj típusa
természetes füves
- eredményjelző tábla
elektronikus
- világítás
van
- futópálya
salakos
- átadás éve
1922
- nyitómérkőzés
-
kapcsolódó mérkőzések
- 2001.11.02 Újpest FC - Győri ETO FC
- 2001.10.24 Újpest FC - Ferencvárosi TC
- 2001.10.14 Újpest FC - Dunaferr SE
- 2001.09.29 Újpest FC - Videoton FC Fehérvár
- 2001.09.08 Újpest FC - Kispest-Honvéd FC
- ...összes mérkőzés
- segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
A legközönyösebb embert is meghatotta az az ünnepség, amely a testnevelésnek uj templomát avatta fel Ujpesten. Amikor Reich altábornagy, a honvédelmi miniszter képviseletében felszólalva hangsulyozta, hogy ez a pálya nemcsak a testi kulturát hivatott szolgálni, hanem erkölcsi nevelőmunka is vár rá, mert csak e két irányu munka vezethet a régi Magyarország visszaállítására, akkor mindenki érezte, hogy nem közönséges pályaátadás megy itt végbe, hanem szent célok szentélye adatott át rendeltetésének.
Nemzeti Sport, 1922. szeptember 18.
Sporthirlap, 1922. július 27.
De már a stadionból kijutni is művészet volt. A B oldalon, oldalankét három kijárt volt háromezer néző viszonylag hamar kijutott volna, ha nem tartják zárva a két oldalsó kijáratot, nehogy a jegyszedő bácsiknak be kelljen zárni később. Egy kijáraton, ahol egyszerre legfeljebb két néző tud kimenni és előtte még terelőkorlát is volt keresztbe, nem kis időbe telt, mire egyáltalán a buszhoz, villamoshoz értek.
Büfé is nagyon kevés volt. Ha akartál inni egy sört, akár fél órát is sorban álltál.
A szurkolók egyre jobb ellátást igényeltek és egyre gyengébbet kaptak.
Meccs után harmincas (ha jól emlékszem) busz tömve, jó ha feljutottál rá.
Hát nem volt igazán nézőbarát a hely. De legalább még láttunk néha jó focit.
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9018155
A szorgos munkáskezek már az utolsó simításokat végzik a Bp. Dózsa sporttelepének átalakítási munkálatai során. Most már csak a csinosítás van hátra, a nehezén túljutottak. A pályának mind a külső, mind a belső képe alaposan megváltozott. A labdarúgó-pálya és a futópálya is nagyobb lett.
— Stadionunk futó- és ügyességi pályái nem voltak megfelelőek, s atlétáink kénytelenek voltak a Vízművek-pályára járni edzeni. Atlétikai versenyeket sem tudtunk itt lebonyolítani — magyarázta Fogarasi József pályaigazgató. — A futók részére a háromméteres, rossz talajú salakpálya nem volt kielégítő. Július elején kezdtük meg a pálya átalakítását. Az atléták részére megfelelő futó- és ügyességi pályákat építtettünk, a labdarúgó-pályát tökéletesen rendbe hozattuk, az öltözőket, a fürdőt korszerűsítettük.
Igen komoly munkát jelentett a futópálya megszélesítése: az eddigi 3 méteres pályából 6.60 méter széles lett. Emiatt a nézőtérből kellett egy bizonyos részt lebontani. A futópálya talaja olyan, mint a Népstadioné. De nem feledkeztek meg a labdarúgó-pályáról sem. A kapuk előtti térséget és a felezővonal környékét gyeptéglázták, amihez mintegy 100 négyzetméter gyeptéglát használtak fel. Az építkezések során a labdarúgó pálya sarkait "meg kellett emelni", közel 10 centiméteres töltésre volt szükség, hogy a megváltozott méretű pálya lejtése tökéletes legyen. A labdarúgó-pálya mérete is meg változott, most 2.50 méterrel szélesebb a játéktér. Az új méret: 65x110 méter.
Fogarasi József pályaigazgató igen büszkén mutatta meg az öltözőket. Faburkolattal látták el a falakat és minden játékos részére 0.60x2 méteres részt biztosítottak. A fürdőben is számos korszerűsítést hajtottak végre az építések során. Az öltözőket és a fürdőt mozaiklapok borítják.
A pálya betonszegélye mellett a régi belső kerítés helyén korszerű vízlevezető csatornát építettek, így a pálya talajáról a felesleges vízmennyiség igen hamar "eltűnik". Szerdán már jól vizsgázott az új csatornarendszer.
A Bp. Dózsa-pálya korszerűsítése során megváltozott a nézőtér képe is. A B-teraszt most már az állóhely felső részéről kiinduló folyosón lehet, megközelíteni. A pálya befogadóképessége is megváltozott, eddig 48.000 néző fért el, most az átalakítások után 42.000 nézőt tudnak kényelmesen elhelyezni.
— A korszerűsítés még nem fejeződött be — közölte Fogarasi József — a többi öltöző korszerűsítése, a központi fűtés bevezetése és még több technikai kérdés vár megoldásra. Ezeket is lehetőleg még ebben az évben szeretnénk megvalósítani, s akkor nyugodtan elmondhatjuk: a pályánk minden követelménynek megfelel.
Népsport, 1954. október 01.
Facebook
Sporthirlap, 1921.08.29
Képes Sportlap
1948.09.21
Labdarúgás, 1958. október
Cellulózból nő ki a mag
Különleges összetételű új gyepszőnyeggel borítják az Újpesti Dózsa stadionjának egy részét. A Fűtex elnevezésű, vetőmaggal telített textilszőnyeget elsősorban parkok, sportpályák füvesítésére alakították ki. Az eljárás újszerűségét az adja, hogy a fűmagokat magas cellulóztartalmú textilbundába helyezik. A megfelelően előkészített talajra fektetett textilbundában a fűmag gyökeret vet, a textilanyag pedig a talajban felbomolva részint segíti a gyep erős megkötését, részint gyorsítja a fű fejlődését. A telepítést követő 5—6 hónap elteltével a pázsitot már igénybe lehet venni. A felbomlott adalékanyag fokozza a talaj víztartó, illetve vízfelvevő képességét
Pest Megyei Hírlap, 1984. április 17.
A klasszikhoz képest pótlelátókkal oldották meg, vagy hogy? Az új stadion előtti állapotot elnézve nehéz elhinni, hogy az a lelátó szolgált volna ki ennyi embert.
Egyébként akkor, ha igaz ez az 52000 fő (mert nem emlékszem, hogy ennyien valaha lettek volna ott válogatotton - legalább is a felejthetetlen 90 percek c. mű statisztikái alapján), akkor ez mindmáig a legnagyobb magyar klubstadion.
Több válogatott mérkőzésen is 50 000 néző volt a stadionban, amit úgy oldottak meg, hogy a futópályán is ültek emberek, székeken, meg a salakon.
A "jól ismert", 2000-ig létező, 32 000-es stadionhoz képest ez a változat a következőkben volt nagyobb:
1. a két kanyarban 12 sorral volt hosszabb a lelátó, ennyit vágtak le belőle amikor 1954-ben futópályát alakítottak ki.
2. a B-terasz elől 6 sort vágtak le (ülőhely)
3. a B-terasz felső 10 sornyi ülőhelyének helyén 20 sornyi állóhely volt.
4. Az A-teraszból szintén levágtak 6 sornyi ülőhelyet.
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=2183&na_step=30&t=9065992&na_order=
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=5873&na_step=30&t=9065992&na_order=
http://www.fortepan.hu/?view=new&lang=hu&img=65114
http://www.fortepan.hu/?view=new&lang=hu&img=65112
gyujtemeny.vatera.hu/egyeb_papirgyujtemeny/berlet_jegy/ujpesti_stadion_megyer_ut_13_1971_autobelepo_61_1977602654.html
Forrás: fentrol.hu, Lechner Nonprofit Kft.
A felhasználás csak megrendelés számának birtokában lehetséges.
forrás: http://www.mediaklikk.hu/2014/03/14/linda/
forrás:
http://ncap.org.uk/frame/1-1-42-1-61
http://gyujtemeny.vatera.hu/ertekpapir_szamla/vallalati_reszveny/ujpesti_torna_egylet_ute_stadion_reszveny_1921_1840009718.html
forrás: https://www.facebook.com/utebaratikor
További érdekesség, hogy a stadion a fénykép készítésekor még az 1950-ig független település határában feküdt, valamint hogy a kép élességének köszönhetően akár a gépkocsik típusa, a tribün pontos mérete és lépcsősorok száma is pontosan meghatározható.
http://www.fortepan.hu/_photo/download/fortepan_32957.jpg
Helyszín: Budapest
Dátum: 1949. augusztus 15.
Azonosító: 000352
Leírás: Két évvel a prágai Világifjúsági Találkozó után Magyarországon, Budapesten szervezték meg a második VIT-et 1949-ben. Szlogenje a \"Fiatalok egyesüljetek, előre a hosszan tartó békéért, demokráciáért, nemzeti függetlenségért és a népek jobb jövőéért\" volt. 10400 fiatal vett rajta részt 82 országból. Ezen a találkozón vett először részt az NDK küldöttsége is. A találkozó előtt az imperialista országok mindent megtettek azért, hogy se a nyugati fiatalok, sem pedig a gyarmati országok fiataljai ne tudjanak eljutni Budapestre. Sok fiatalnak megtagadták a nyugati hatóságok az útlevélkérelmét, másoknak semmi pénzt nem engedtek kivinni az országukból. Az angolok egy csoportja például teherautón érkezett Magyarországra. Autójukra ki volt téve egy felirat amin a következő állt: \"Londonból Budapestre a békéért\". Ezt a \"semleges\" Svájcba érve leszedették velük, és csak az ország elhagyása után rakhatták vissza. Sokáig úgy tűnt, hogy sok gyarmati ország küldöttje nem tud eljutni a VIT-re, végül mégis sikerült nekik. Az indiai szabadságharcosok a fronton át szöktek Magyarországra, hogy részt vehessenek a találkozón, akit azonban elfogtak, azt megölték. Végül százan jutottak el Budapestre közülük.
Az esemény megnyitója az Újpesti Stadionban volt, itt Szakasits Árpád köztársasági elnök és Guy de Boysson DIVSZ-elnök mondott megnyitó beszédet. Ezen a találkozón képviseltette magát a Szakszervezeti Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség is. A fesztivál két hétig tartott sport- és kulturális rendezvényekkel, konferenciákkal. A Fesztivál központjában az antikolonialista ellenállással való szolidaritás állt, a résztvevők kifejezték támogatásukat és szolidaritásukat Malajzia, Francia Indokína és Indonézia harcosaival, valamint a görög és spanyol antifasiszta küzdelem tagjaival. Ekkoriban még kulturális versenyeket, pályázatokat is tartottak a VIT-ek alkalmával, és azokat, akik ezeken díjat nyertek mindenhol elismerték műfajukban. A találkozón részt vettek kínai fiatalok is, akik elhozták az ELTE kínai szakos könyvtárának Mao Ce Tung írásait, ezek voltak a kar első Kínában kiadott könyvei.
A VIT alatt a Népstadion még építkezés alatt állt, a résztvevő külföldi fiatalok közül 4000-en segítettek az építésében a két hét folyamán, köztük argentinok, indiaiak, angolok, franciák, spanyolok és szovjetek. Az egyik spanyol munkásfiatal az építkezés során az egyik vaskocsira a következőt írta fel: Viva Passionaria - muerta Franco (Éljen Passionaria, halál Francóra). A VIT záróünnepségén a Hősök terén a búcsúzásra összegyűlt fiatalok esküt tettek: \"Mi, demokratikus ifjak, akik a föld minden részéről érkeztünk Budapestre, a Világifjúsági Találkozóra, együttesen kifejezzük lángoló akaratunkat, hogy boldogságban éljünk, olyan világban, amely nem ismeri többé a nyomort és a háborút!\". Ekkor, ezzel az esküvel vált véglegessé a DIVSZ fő jelszava, a Youth Unite - Fiatalok egyesüljetek. [forrás: http://www.aszabadsag.hu/cikkek/2008/3/show.php?13_vit]
http://magyarrendor.osaarchivum.org/
Ferencváros – Újpest 2:2 (1:1)
Gyengén játszott az újpesti csatársor – A Fradi-szív ismét megtette a magáét
Góllövő: Mike, Zsengellér, Suhai, Mike
Megyeri-út, 15.000 néző. Vezette: Molnár Imre
Nagyszámú közönség nézi végig az újjáépítés alatt álló újpesti Stadionban az UTE-FTC kölyökcsapatok mérkőzését. Kitűnően mozognak a kölykök. A lila csapatban, egy-két gyerekben már felfedezhetjük a jövő Szuszáját és Zsengellérjét.
...
forrás:
http://www.huszadikszazad.hu/cikk/a-ferencvaros-megmentett-egy-pontot-az-orokrangadon
1922. szeptember
Kivonul a 2 csapat a pályára. Felállnak egymással szemben. Előlép Blum Zoltán, az FTC csapatkapitánya és szép, férfias beszéd kíséretében lila-fehér színű virágcsokrot nyújt át Fogl Károlynak, az UTE kapitányának, a csapat pedig háromszoros hip-hip hurrával üdvözli ellenfelét. Fogl hasonlóan formás beszédben válaszol, az UTE háromszoros éljennel viszonozza az FTC üdvözletét. Ezután Csányi József dr., az MLSZ társelnöke közeledik a labdához, s megteszi az ünnepélyes kick-off-ot, vagyis a kezdőrúgást.
A felavató mérkőzés kezdetén 15 000 főnyi közönség töltötte meg a stadion ülőhelyeit, s az állóhely egy részét. A mérkőzés valóságos propaganda mérkőzés volt, s biztosan sok új embert nyert meg magának a sportág.
Az UTE csapata önmagát múlta felül. Az FTC csapatát nem befolyásolta az UTE ünnepe, s minden igyekezetével azon volt, hogy megnyerje a mérkőzést. Hogy ez nem sikerült, annak oka az, hogy ezen a napon az Újpest sokkal jobb volt, és 2:1-re győzött.
A mérkőzés után az előzékeny újpesti vezetőség 66 különautóval szállította vissza a belvárosba a ferencvárosi közönséget...
Nagy Béla: FTC-napló 1921-25
Őze István, az újpesti klub igazgatója, Várhidi Péter a
futballcsapatot működtető kft. ügyvezetője és Mihalik Géza
létesítményvezető adott tájékoztatót az egész klubot érintő
munkálatokról, amelyek jelenleg összesen 100 milliós nagyságrendűek.
Az összegnek több, mint a felét, 51.8 millió forintot a Megyeri úti
stadionra fordítanak.
Az ISM és a klub közötti korábbi megállapodás értelmében - a
minisztérium által biztosított pénzből - tervszerűen zajlik a
felújítás, aminek eredménye: az ÚTE labdarúgó csapata a Vojvodina
elleni UEFA Kupa-visszavágót a Megyeri úti stadionban játszhatja
augusztus 26-án.
Deutsch Tamás a látogatás tapasztalatait összegezve megjegyezte:
szimbolikus jelentőségű, hogy az állami tulajdonban lévő
sportlétesítmény felújítása elkezdődött, mert a magyar futballban
ideje építkezni.
Hamarosan sor kerülhet a világítás rekonstrukciójára, az öltözők
rendbehozására is, s fontos lenne - Várhidi Péter szerint a stadion
gyepszőnyegét tudnák kímélni ezzel - a salakos edzőpálya
korszerűsítése.
Figyelemre méltó újításként a szurkolókat is bevonják a munkába:
a hét végén a lila-fehérek önkéntes hívei festik le a pályát a
nézőtértől elválasztó, jelenleg meglehetősen rozsdás kerítést.
Az előzetes tervek szerint jövőre folytatódik a
létesítményfelújítás, még az ideinél is jelentősebb állami
pénzösszegek bevonásával.
forrás:
MTI
forrás és videó:
http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=6497
Hazánkban a fentiekhez hasonló, halálos áldozatokat követelő esetekre szerencsére nem volt példa, de két alkalommal csak a csoda mentette meg a nagyobb tragédiától a lelátón helyet foglalókat.
1928. március 4-én a nagyszerűen szereplő Újpest fogadta a Ferencváros csapatát az alig hat éve átadott Megyeri úti otthonában. A hazaiaknak először volt reális esélyük a bajnoki cím megszerzésére, nem csoda hát, hogy hatalmas tömeg próbált bejutni a nagy rangadóra. A játékteret övező, később lebontott kerékpárpálya miatt ekkor csak 15-20 ezres befogadóképességű létesítményben, mely egyébként a legmodernebb magyarországi sporttelepnek számított, mintegy 25 ezer szurkoló préselődött össze, de még így is ezrek rekedtek a stadionon kívül. Hatvanfős rendezőgárda és százhúsz rendőr próbálta fenntartani a rendet, de a veszedelmes zsúfoltság miatt szinte prognosztizálható baleset már az első félidőben bekövetkezett.
A főtribünről annyit lehetett látni, hogy a szemközti lelátórészen, ahol még a kerékpárpálya egy része is ki volt adva a nézőknek, egyik-másik helyen megszakad az embertenger, mintha örvény bolygatná meg. A felső sorok nyomása megdöntötte az alsókat, és az egymásra torlódó emberhullámok az elöl állókat a korlátokhoz szorították, melyek a hatalmas teher alatt összetörtek. Mintegy 40-50 ember zuhant be a pályára, néhányukat a mentőknek kellett ellátni.
A szünet utáni percekben újabb szerencsétlenség történt. Az állóhelyek fölötti kisebb, fából készült büfé tetejéről közel száz szurkoló figyelte a mérkőzést. A nagy súly miatt ez az alkalmi tribün leszakadt, többen az alattuk levő zsúfolt lelátóra zuhantak. Az újpesti mentők 36 esetben nyújtottak elsősegélyt a találkozó alatt, de az esti lapok beszámolóival ellentétben szerencsére senki sem halt meg.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/az_1928_as_es_az_1947_es_stadionbalesetek/
A Stadion!
Az első, amelyet Magyarországon ezzel a névvel illettek.
Az első, amely vasbetonból készült.
A stadionban 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat.
A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2-1-re, 15 ezer néző előtt. 1925 és 1928 között kerékpárpálya futott körbe a fű körül. 1930-tól a B oldal is fedett lett.
A következő nagyobb változást 1945 hozta. Ebben az évben egy hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év hozta a stadion újjáéledését is.
Teljesen felújították a stadiont, és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették. Az 1948-as, 9-0-ás magyar győzelemmel záródó Magyarország–Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona.
Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy.
Ez idő alatt született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar–osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar–osztrák, november 20-án pedig a magyar–svéd mérkőzés vonzott 50 ezer nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 ezer szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került…
Az '50-es évek közepétől a klub a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. És a Megyeri úti stadion kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az ’50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból „levágtak” egy részt, és így a kapacitás 32 ezresre csökkent.
A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a B terasz közepén. És ezzel kettévágták az addig a teljes B-teraszt elfoglaló Újpest-tábort.
1968. áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás – bár ezúttal minimális mértékben – de ismét csökkent. A ’70-es években „mindössze” egy változás történt: egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion.
A ’80-as években sem költöttek sokat a stadionra. Az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1989-es felavatása, ami azért vált szükségessé, hogy a régi lámpák fénye nem volt elégséges a színes közvetítésekhez.
1998-ig ismét nem történt semmilyen változás. Ekkor a klub saját pénzén felújította a VIP-páholyt, és itt a padokat székekre cserélték.
http://hajralilak.hu/a_szusza_ferenc_stadion_tortenete
Tudtommal Hajós Alfréd tervei alapján építették a Megyeri úti stadiont.
forrás:
Testnevelési és Sportmúzeum
125éves az Újpest kiállítás
http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=14555
Edzésre várva 1950 elején az újpesti stadionban:
Újpesti Dózsa - Vasas 2:0
38.000 néző
(info: Balika)
Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy. Ez idő alatt született a nézőcsúcs is:
1948. október 3-án a magyar-osztrák
1949. május 8-án szintén a magyar-osztrák
1949. november 20-án pedig a magyar-svéd mérkőzés
vonzott 50 ezer nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 ezer szurkoló zsúfolódott be a stadionba.
http://www.ujpestfc.hu/index.php?pg=menu_53