hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2016.05.15, 22:38 (szerk.: 2021.01.23, 22:06)

   Vasas sem segített a „névrokon” ellen
   Vasas - Békéscsabai Előre FC 4-0 (2-0)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Fáy utca, 3000 néző
   V.: Kiss B. 9 (Mező, Koch)
   Vasas: Végh 6 — Mónos 6, Tóth 5, Juhár 6, Maczó 5 — Szilveszter 7, Váczi 8, Galaschek 7, Zombori 6 — Hámori 6, Kuntics 6. Edző: Gellei Imre
   Békéscsaba: Vámos 5 — Raducu 6 — Balog 4, Futaki 5 — Czipó 5, Kerényi 5, Sándor 5, Vasas 4, Valentényi 5 — Fülöp Z. 5, Stoica 4. Edző: Pásztor József
   Csere: Stoica helyett Vörös (6) a szünetben, Zombori h. Pál (6) a 60., Vasas h. Belvon (-) a 63., Fülöp Z. h. Dani (-) a 70., Tóth h. Herczeg (-) a 77., Kuntics h. Nyerges (-) a 84. percben.
   Gólszerző: Váczi a 15., Váczi (11-esből) a 41., Szilveszter a 78., Pál a 79. percben.
   Sárga lap: Fülöp Z. (Maczót megrúgta) a 25., Maczó (Fülöp Z. buktatásáért) a 37., Futaki (kezezésért) a 41., Czipó (Hámori akasztásáért) a 49. percben.
   Szögletarány: 12:5 (9:1)
   
   A fővárosiaknál Geress és Aranyos sérülés miatt hiányzott a kezdő tizenegyből, ellenben Pállal szemben ezúttal Kuntics kapott bizonyítási lehetőséget a csatársorban.
   A vendégeknél Dobin és az újra megsérült Kasikon kívül Dávid sem tudta vállalni a játékot, mert a meccs előtt belázasodott.
   
   15. perc: Juhár félpályás tért ölelő átadása a védők mögül rakétasebességgel kilépő Váczit találta egyedül, ő pedig nem sokat cifrázta, 16 m-ről a tehetetlen Vámos felett a kapuba emelt, 1-0.
   41. perc: Váczi szögletébe Futaki a 16-oson belül a közelben álló játékvezető orra előtt kézzel ütött a labdába, 11-es. A büntetőpontra letett labdának a közönségkedvenc Váczi futott neki, s a jobbra mozduló Vámos mellett a bal alsó sarokba gurított, 2-0.
   78. perc: Nem vették túl komolyan Szilvesztert a viharsarki védők, aki ily módon gondolt egyet, s mintegy 18 m-ről jobbal laposan kilőtte a jobb alsó sarkot a kapufa segítségével. Vámos vetődött ugyan, de már nem érhette el a hajszálpontos lövést, 3-0.
   79. perc: Szinte a középkezdést követően egy újabb korszerű Vasas támadás futott a pályán, megint a rengeteget futó Szilveszter ugrott ki üresen, már ő is lövőhelyzetben volt, de önzetlenül középre gurított, ahol érkezett a csereként beállt Pál és 14 m-ről kilőtte a bal felső sarkot, 4-0.
   
   Sem az időjárásra (az eső nem esett), sem pedig a csapatukra (a dobogóért versengenek kedvenceik) nem panaszkodhattak a Vasas szurkolók, mégis igen szerény létszámban tették tiszteletüket a mérkőzésen.
   Akik viszont eljöttek, azok láthatták, hogy Vácziék semmit sem akarnak a véletlenre bízni, szinte a játék kezdetét jelző sípszót követően kapujához szegezték ellenfelüket, és kis híján az első percben gólt értek el Hámori révén, csakis Vámos kapus éberségén múlott a dolog, aki hatalmas védéssel mutatkozott be. S ha már az éberségről van szó, a fővárosi drukkereknek, ha az előző esemény nem is, akkor az ezt követő perc egészen biztos jelzésértékű volt arra, hogy elkezdődött a találkozó: a békéscsabai Fülöp Z. hagyott ki kihagyhatatlannak látszó helyzetet.
   Már az első percekben kitűnt, hogy a legveszélyesebbnek tartott Vasas játékosok őrzését kikre bízta Pásztor József: Váczira Balog, Kunticsra Sándor, Hámorira Czipó és Szilveszterre Valentényi figyelt megkülönböztetett figyelemmel. Mint kiderült, négyük közül a csapatkapitány Balog járt a legrosszabbul, mert a 9. percben a volt csabai „fenegyerek”, Váczi már legalább harmadszorra játszotta át, s ekkor igazán csak a Vasas gólvágóján múlt, hogy nem lett happy end a vége, hiszen még Vámos kapust is elfektetve hagyta ki a helyzetet.
   Ami késik nem múlik, a nagy nyomásnak egyszerűen nem bírt ellenállni a vendégvédelem, Váczi mélységből indult rá a lesre spekuláló védők között egy tértölelő átadásra és remekbe szabott gólt szerzett. Ami után egy kissé megváltozott a játék, a Vasas fölénye meddővé vált, bár ez nem annak volt köszönhető, hogy a Békéscsaba annyira feljavult volna, hanem inkább annak, hogy Galaschekék kicsit megnyugodtak a vezető gólt követően, és kényelmesebben szövögették a támadásaikat, rengeteget foglalkoztatva a széleken felfutó embereket, Zomborit és Mónost.
   A vendégek pedig leginkább Stoicát keresték a labdákkal, hiszen az ő feladata lett volna a labdatartás, a labdák elosztása és az ütemváltás, ha szükség van rá. Nos, az idegenlégiós nem igazán tudott megfelelni ennek, bár az is igaz, hogy Fülöp Zoltánon kívül nem nagyon jöttek segíteni a társak, ha pedig volt induló ember, későn ment a labda.
   Mindezek ellenére valószínűleg marad a félidő végére az 1—0-ás hazai vezetés, ha Futaki nem követi el azt a butaságot, hogy egy ártalmatlannak tűnő helyzetben kézzel érintse a labdát a 16-oson belül. így azonban következhetett ismételten Váczi, aki a belőtt büntetővel megkoronázta addigi remek teljesítményét.
   A szünetben a gyengélkedő Stoicát Vörös váltotta fel, s ez a csere bizony a második játékrészben felpezsdítette a vendégek támadójátékát. A fiatal irányító már jóval gyorsabb és jó ütemű labdákat kínált a társaknak, sőt ő maga is ordító helyzetbe került az 54. percben. Az első negyedórában a vendégeknek összeszámolhattunk legalább négy olyan ziccerhelyzetét, amiből gólt érhettek volna el.
   Félő volt azonban, hogy ez az elképesztően rossz helyzetkihasználás megbosszulja magát, hiszen azzal, hogy a Csaba is támadott, nagyobb tér nyílt a Vasas futóembereinek, kedvükre fickándozhattak, ráadásul Galaschek személyében volt is egy olyan társ, aki kiszolgálja őket. Változatos is volt a találkozó ebben az időben, a közönség jól szórakozott.
   Pásztor edző nem adta fel, a halovány Vasas helyére a rutinos Belvont is behozta, az ő játékán bizony még ennyi idő alatt is látszott, tejes értékű harcosként sokat lendíthetne a csapatjátékon. A vége előtt tizenkét perccel aztán érthetetlen módon behátráltak a viharsarki védők Szilveszter elől, neki pedig nem jelentett gondot jól eltalálni a labdát, amivel el is dőlt végleg a találkozó sorsa. Hogy ezt mennyire átérezték a csabai játékosok, azt bizonyítja a középkezdés utáni újabb „kapituláció”.
   A békéscsabaiak első félidőbeli kishitű játéka miatt a Vasas egyértelműen megérdemelte a győzelmet.
   Ha a vendégek a második félidő első felében látottakat produkálták volna az egész találkozó alatt, döntetlen körüli eredmény alakulhatott volna ki. Huszonöt perc jó teljesítmény azonban kevés, főleg egy Vasas otthonában, és főleg akkor, ha az ordító helyzetek is kimaradnak...
   
   Edzői nyilatkozatok
   Gellei Imre, a Vasas edzője:
   — Nagyon nagy szerencsénk volt az elején, hogy mi rúgtuk az első gólt, mert ha a Csaba berúgja a helyzetét, ki tudja hogyan alakult volna? Így azonban úgy érzem, szétestek a bekapott gól után, és mi uraltuk a meccset az elejétől a végéig.
   Pásztor József, a Békéscsaba edzője:
   — Az elején megint nem volt szerencsénk, Fülöp nem rúgta be a helyzetét. Az első gólnál nagyot hibázott a védelem, hiszen ezt mondtam a játékosoknak a meccs előtt: Váczinak „beütik” a labdát, s ő kihasználja a hallatlan gyorsaságát, nem szabadott volna kilépni, hogy legyen még mód a keresztezésre. Stoica nem azt játszotta, amit megbeszéltünk, úgy látszik ő már úgy fog megöregedni, hogy magának játszik, az induló, kiugró játékosokat egyáltalán nem, vagy későn vette észre. Sokkal többet vártam Vasastól is, azért játszattam, hátha a Vasasnak lő egy gólt... De a viccet félretéve én most megadtam neki a lehetőséget, de úgy látszik a pályán nem megy neki, mert ha az öltözőből válogatnék, világválogatott lehetne...
   — Volt-e olyan időszak a találkozón, amikor még meg lehetett volna fogni a márkőzést?
   — A második játékrész elején, 2—0-ás Vasas vezetésnél olyan ziccereink voltak, amit csukott szemmel is be kell rúgni. 2-1 azért mindjárt más, és aztán ki tudja...
   — Nem lehetett volna talán így kezdeni a meccs elején?
   — Azért ehhez az is kellett, hogy a Vasas nem esett nekünk olyan nagy hévvel, mint tette azt az első játékrész elején. Másrészt a védők már erre az időszakra fáradtabbak lesznek, jobban kihagy a koncentrációjuk, könnyebben zavarba lehet hozni őket. S itt hozakodok elő azzal, amit már régóta hajtogatok: nincs nyerő típusú játékos a csapatban...
   — Van-e olyan, akit a vereség ellenére dicsérni lehet?
   — Vámos, annak ellenére, hogy négy gólt kapott, jól védett, hiszen nem egy nehéz labdát hárított. Elégedett vagyok a csereként beállt Vörössel, aki ügyesen játszott, de Fülöppel is, mert rengeteget futott, ütközött, helyzetbe került.
   — Miért kellett akkor lecserélni?
   — Volt már egy sárga lapja, és a félidőben olyan híreket kapott a játékvezetőtől, hogy vigyázzon, mert a következő szabálytalanságot a piros lap követi. Ezt nem mertem kockáztatni...
   (Szegedi Zsolt)
   
   4. Vasas 23 13 3 7 46-31 42
   ...
   14. Békéscsaba 23 6 5 12 16-41 23

   
   Békés Megyei Hírlap, 1998. március 30.
   

   
   A kép jobb szélén a békéscsabai védő, Futaki fut, de hiába... A fehér mezes Váczi már elvitte a labdát Balog és a földön „mászó” Vámos kapus mellett is, ám a helyzetből ezúttal nem lett Vasas-gól.
   Anyagpróba... A csapattársáért szorító Zombori mellett Fülöp Zoltán tépi meg Zorán Kuntics mezét, de így sem sikerült elvennie a labdát a Vasas csatárától.
   (Németh Ferenc felvételei)

   
   Nemzeti Sport, 1998. március 29. (Arcanum DT)