Magyarország - Görögország 1 : 1
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
« előző
637.
hivatalos válogatott mérkőzés következő »
helyszín :
Budapest, XIV. ker., Népstadion
játékvezető :
Scheiner Yaacov (Izrael)
nézőszámok:
- MTI: 3.000
- Népsport: 4.000
- nso.hu: 4.000
- epo.gr: 7.000
-
47' Szekeres József 1 - 0 1 - 1 52' Borbokis Stefanos 81' Pintér Attila 
 Magyarország
|
 Görögország
|
|---|---|
|
|
|
szövetségi kapitány: Bicskei Bertalan |
szövetségi kapitány: Georgiadis Antonis |
meccstörténelem
- 2022.11.20 Magyarország - Görögország 2-1
- 2018.10.12 Görögország - Magyarország 1-0
- 2018.09.11 Magyarország - Görögország 2-1
- 2015.10.11 Görögország - Magyarország 4-3
- 2015.03.29 Magyarország - Görögország 0-0
Ott voltak:
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Tizenegyedszer a görögök ellen
Irónikus megjegyzéssel kezdte Bicskei Bertalan szövetségi kapitány a két ország nagyválogatottjainak népstadionbeli összecsapása előtti ,,kedvcsinálóját,,: - Jobb lett volna, ha valamelyik vidéki városba, például Szombathelyre vittük volna ezt a mérkőzést, mert ez a néhány ezer ember, aki érdeklődésével megtiszteli ezt az összecsapást, ott legalább negyed- vagy fél házat jelentett volna. Igy viszont olyan érzésünk van, mintha zárt kapuk mögött rendeznék a mérkőzést - mondta a kapitány, majd az összeállításra vonatkozó döntésének magyarázatával folytatta: - Csupán az volt a kérdéses, hogy a jobboldali ék Fischer vagy Kiprich legyen. Hogy miért döntöttem az Ajax támadója mellett? Csak annyit mondhatok, megérzés volt... Egyébként Kiprich is biztosan szóhoz jut, mivel Kovács Kálmán auxerre-i edzője kérte, hogy a csatár csak egy félidőt játsszon.
Az október végéhez képest káprázatosan jó időben az izraeli Shainer sípjelére kezdődött a 11. Magyarország - Görögország válogatott mérkőzés, de előbb egyperces néma gyászszünettel adózott a közönség és a 22 játékos a közelmúltban elhunyt 33-szoros válogatott labdarúgó, Farkas János emlékének. A két válogatott összeállítása a következő volt:
Magyarország:
Disztl Péter - Sallai Sándor, Pintér Attila, Limperger Zsolt, Keller József - Kozma István, Détári Lajos, Kovács Ervin, Bognár György - Fischer Pál, Kovács Kálmán
Görögország:
Teologisz Papadopulosz - Nikolaosz Karageorgiu, Antimosz Hatzimoisziadisz, Tomasz Deligiannisz, Haralambosz Musztakidisz - Teodorosz Vutiritszasz, Nikolaosz Niobliasz, Daniil Papadopulosz, Szpiridon Marangosz - Sztefanosz Borbokisz, Vasziliosz Dimitriadisz
Az első félidőben nem sokat mutatott a magyar válogatott. Az első huszonöt percben még feljegyeznivaló esemény sem akadt a pályán, így szinte minden jó átadásnak örülni kellett. Kivétel ez alól a 13. perc, amikor Détári baloldali beadása épphogy elcsúszott a berobbanó Fischer lába előtt, és a bal kapufa mellett is. Hosszú szünet következett, amit labdázással töltöttek a játékosok, mígnem a 25. percben Bognár Gy. jól ugratta ki Kovács Kálmánt. A csatár elől az utolsó pillanatban mentettek a görög védők. Az ezt követő sarokrúgást Fischer fejelte messze fölé. A másik oldalon Borbokisz lövését védte üggyel-bajjal Disztl Péter, majd Niobliasz bombázott messze a kapu fölé - jó helyzetből. A 31. percben Kozmát a 16-os oldalvonalánál felvágták, a játékvezető azonban büntetlenül hagyta az esetet. Két perc elteltével újra Borbokisz került ígéretes helyzetbe, lövését Disztl ezúttal szépen védte. A hátralévő időben gyakorlatilag semmi sem történt a pályán, a nézők unalmukban petárdázni és fütyülni kezdtek, de a játék ettől nem élénkült. A félidő utolsó percében Kozma 16 méteres gólba tartó lövése egy bevetődő görög védőről pattant szögletre.
Félidőben:
Magyarország - Görögország 0:0
Népstadion, 3000 néző, V: Shainer (izraeli)
A szünetben kettős cserét hajtott végre Bicskei Bertalan szövetségi kapitány, s Szekeres azonmód gólt lőtt, ahogy labdához ért. A 47. percben 22 méterről zúdította rá a balösszekötő helyéről, s a labda a kintálló Papadopulosz fölött bevágódott a jobb felső sarokba (1:0). Aki azt hitte, beindul a magyar gépezet, az gyorsan ráébredt, hogy téved. Öt perccel később Kozma forintos labdával indította - no nem játékostársát, hanem a görög balszélsőt, Borbokiszt. Ő ugyan lesen állt, de mivel ellenféltől kapta a labdát, a bíró természetesen továbbot intett, s Borbokisz 14 méterről a kifutó Disztl mellett a kapu jobboldalába gurított (1:1). A 66. percben egyike futott a nagyon kevés épkézláb magyar akciónak. Sallai jobboldalról kapu elé ívelt, de Fischer feje búbjával jócskán a léc fölé küldte a labdát. A közönség vérmesebb része még biztatta a csapatot, de már egyre sűrűbben harsant fel a fütty - teljes joggal. A 68. percben például a csereként Zakkasz már csak Disztllel állt szemben, de ,,hála,, felettébb kezdetleges technikai képzettségének, a labda leperdült a lábáról, így odalett a helyzet. Túlzás nélkül felháborítónak nevezhető jeleneteket produkált a magyar válogatott, különösen akkor, amikor Sallai a görög térfél közepéről adta haza egy alkalommal a labdát A 71. percben az igen ügyesen futballozó Borbokisz jobboldali szögletét a szintén aktív Zakkasz a jobb kapufára csúsztatta. Az utolsó percekben érdekes csere ejtette gondolkodóba a nézőket: senki sem értette, hogy a szünetben beállt Kiprichet miért váltja fel Boda a 77. percben. Négy percre rá a feltűnően pökhendi módon viselkedő Pintér kapott sárga lapot, mert többször is legyintett a játékvezető ítéletére. A találkozó fülsiketítő - már amennyire 3000 nézőtől ilyesmi kitelik - füttykoncert közepette fejeződött be, s a sajtópáholyban is egymástól kérdezgették az újságírók, mi szükség volt ennek a találkozónak a megrendezésére. Az órisi ráfizetés nyilvánvaló - a majd tucatnyi idegenlégiós hazarepültetése, a világítás, a pályabér -, s a szakmai érték is erősen megkérdőjelezhető egy olyan ország válogatottja ellen, amely a vb-selejtező csoportjában 2:15-ös gólkülönbséggel áll.
Magyarország - Görögország 1:1 (0:0)
Népstadion, 3000 néző, V: Shainer (izraeli)
gólszerzők: Szekeres (47. p.), illetve Borbokisz (52. p.)
csere: Kovács K. helyett Kiprich József, Kovács E. helyett Szekeres József (mindkettő 46. p.), Kiprich helyett Boda Imre (77. p.), illetve Dimitriadisz helyett Teodorosz Zakkasz (46. p.), Marangosz helyett Georgiosz Cifutisz (86. p.), Vutiritszasz helyett Mihail Vlahosz (91. p.)
sárga lap: Pintér (81. p.)
Ahelyett, hogy folytatta volna a legutóbbi két vb-selejtezőn mutatott biztató játékát a magyar válogatott, teljesítményével újfent rádöbbentette a közönséget - s remélhetőleg a szakvezetést is - arra, hogy sajnos egyhelyben topog a magyar labdarúgás. Sőt, e produkciót látva még az sem túlzás, hogy tovább halad lefelé a lejtőn. Az első félidő egyetlen mondattal elintézhető: semmi olyasmi nem történt, ami méltó lenne egy válogatott mérkőzéshez. Azt nem mondhatni, hogy kedvetlenül, de mindenesetre különösebb ambíció nélkül passzolgatták a labdát a magyarok, a legjobbjaikat nélkülöző vendégek pedig ekkor még megelégedtek a rombolással, még nem kaptak vérszemet, nem ébredtek rá arra, hogy még a legjobb játékosaival felálló magyar válogatottnak is okozhatnak kellemetlen perceket. Erre szünet után került sor, furcsa módon éppen akkor, amikor Szekeres első labdaérintéséből senki által nem várt gólt szerzett. Ettől kezdve a veszélyes helyzeteket a hellásziak hozták össze, s akár három gólt is szerezhettek volna, ha csatáraik képzettebbek vagy higgadtabbak. A magyar csapatban nem akadt karmester - Détári most sem volt az -, még leginkább Bognár György egy-egy indítása emlékeztetett valamelyest futballista megmozdulására. A rangos bajnokságokban szereplő csatárok - Kovács Kálmán, Fischer, Kiprich és Boda - jóformán még helyzetet sem tudtak kialakítani, a védelem pedig - főleg a sokszor bizonytalan Limperger - sűrűn zavarba jött. Az egész magyar csapatból talán Pintér játéka dicsérhető, s egy kissé Bognáré, míg a vendégeknél Niobliasz és Borbokisz tűnt ki, no meg a derekasan romboló védelem.
Nyilatkozatok a mérkőzés után:
Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke:
- A lelátóról úgy tűnt, mint hogyha fáradtak lennének a játékosaink, nem futottak ,,lyukra,,, nem volt megjátszható csatár. Igy aztán alig-alig tudtunk veszélyes helyzetet összehozni. Csalódott vagyok, az északírek és a spanyolok ellen mutatott jó játék után sokkal többet vártam.
Kozma István:
- Az kétségtelen, hogy a görögök góljánál hozzáértem a labdához, de nem én indítottam Borbokiszt, hanem egyik társa. Igy, amikor a passz elindult, a partjelzőnek jeleznie kellett volna, hogy Borbokisz lesen áll. Egyébként tény és való, hogy nem tudtunk ,,felpörögni,,, valahogy ritmus nélküli volt a játékunk.
Kovács Kálmán:
- Csak egy félidőt töltöttem a pályán, de addig az volt a benyomásom, hogy jobb csapat vagyunk, s csak idő kérdése, hogy kijöjjön a tudáskülönbség. Sajnos, nem így történt. Egyébként szó sincs arról, hogy félvállról vettük volna a tartalékos görögöket, a magyar labdarúgás nincs olyan helyzetben, hogy a világon bárkit is lebecsüljünk. Azt viszont el kell ismernem, hogy a spanyolok ellen sokkal nagyobb lelkesedéssel küzdöttünk.
Kiprich József:
- Ma este csak ennyire futotta erőnkből, ami nagyon kevés. Nem volt különösebb oka lecserélésemnek, igaz, én sem tudtam lendíteni a csapat játékán.
Bognár György:
- Az előző két tétmérkőzésen, az északírek és a spanyolok ellen lényegesen jobban ment a játék. Talán egy kicsit fáradt volt a csapat, erőnlétünk miatt nem tudtuk azt nyújtani, amire képesek vagyunk.
- Nem volt jó meccs, hazudnék, ha azt mondanám. Nem is játszottunk jól, de győzelmet érdemeltünk volna, mert a görögök egyenlítő gólja lesből esett. Fásult volt a csapat. Nem tudom, miért volt az.
- Védelmünk és középpályás sorunk végig jól helytállt, a látottakkal elégedett vagyok. A magyaroktól viszont, bevallom, többet vártam. Kevés elképzeléssel játszottak. Ez a teljesítményük a nemzetközi mezőnyben elég kevés manapság.
forrás:
MTI
kapusok:
Disztl Péter (Bp. Honvéd), Gulyás István (Békéscsaba), Petry Zsolt (Videoton)
mezőnyjátékosok:
Kozma István (Dunfermline), Sallai Sándor (Bp. Honvéd), Simon Tibor (Ferencváros), Pintér Attila (Ferencváros), Limperger Zsolt (Ferencváros), Bognár Zoltán (Haladás), Róth Antal (Feyenoord), Keller József (Ferencváros), Kiprich József (Feyenoord), Kovács Ervin (Ú. Dózsa), Fitos József (Panathinaikos), Détári Lajos (Olympiakos Pireus), Bánki József (Ferencváros), Bognár György (Toulon), Vincze István (Lecce), Fischer Pál (Ajax), Boda Imre (Olympiakos Volos), Kovács Kálmán (Auxerre), Jován Róbert (MTK-VM)
Az összeállítás:
Disztl Péter (35-szörös válogatott) - Sallai Sándor (54), Pintér Attila (10), Limperger Zsolt (1), Keller József (13) - Kozma István (17), Kovács Ervin (13), Détári Lajos (39), Bognár György (29) - Kiprich József (37) vagy Fischer Pál (5), Kovács Kálmán (23)
A következő görög játékosok érkeztek Budapestre:
kapusok:
George Plitszisz (Iraklis), Teologisz Papadopulosz (Panionios)
mezőnyjátékosok:
Manisz Hatzimojziadisz (Panionios), Babisz Musztanidisz (Aris), Agonisz Vanalopulosz (Iraklis), Manisz Deligiannisz (Iraklis), Georgiosz Toviasz (Panionios), Szpiorsz Maragosz (Panionios), Nikosz Karageorgiu (PAOK), Nikosz Niobliasz (OFI), Todorosz Vutiritszasz (Larissa), Mihalisz Blahosz (Apollon), Daniil Papadopulosz (Iraklis), Georgiosz Tszifutisz (Serres), Sztefanosz Borbonisz (PAOK), Vaszilisz Dimitriadisz (Aris), Teodorosz Zaunasz (Panionios)
MTI 1989. október 20.
53. perc: Kozma a görög térfélen olyan szerencsétlenül ért labdához, hogy az a mi térfelünkön egyedül (leshelyzetben!) tartózkodó Borbokishoz került. A görög csatár lépéselőnyben volt védőinkkel szembn és ezt kihasználva a kifutó Disztl mellett 14 méterről a kapu közepébe lőtt. 1-1
Gól, 1989. november
A görög válogatott igencsak tartalékosan állt fel erre a találkozóra. A három legerősebb klub nem engedte el játékosait. Illetve valaki jöhetett, de Ő a mi csapatunkban lépett pályára "légiósként". Ez a játékos Détári volt.
Gyenge színvonalú mérkőzés. Erőtlen, álmos, unott játékot láthattunk. A mérkőzésen esett két gól, de ezen kívül nem történt semmi.
Langyos döntetlen, amelyből tulajdonképpen semmire nem lehetett következtetni.
forrás:
mafoci