magyarfutball.hu

Spanyolország - Magyarország 4 : 0 15:00

   
   
Tölts fel te is saját képeket! »
videók
mérkőzés értékelése
Világbajnokság 1990, selejtező
638. hivatalos válogatott mérkőzés
helyszín : Sevilla, Estadio Ramón Sánchez Pizjuán
játékvezető : Biguet Gérard (Franciaország)
nézőszámok:
  1. seleccion-espanola.iespana.e: 20.000
  2. Népsport: 50.000
  3. nso.hu: 50.000

Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!

 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: magyarfutball.hu
     
  2. avatar: fgymat
    2013.05.04, 11:20
    A szép búcsú reményében

    Gáll András, az MTI kiküldött munkatársa jelenti:

    1989. november 15. szerda (MTI) - Úgy látszik, Spanyolországban
    nincs érdektelen futballmeccs. A rendezők előzetes félelmei nem
    igazolódtak a szerdai, sevillai Spanyolország - Magyarország
    világbajnoki selejtezővel kapcsolatban, mert ha telt ház nem is lett
    - ,,hála,, a délután 15 órai kezdési időpontnak -, azért sokezren
    foglaltak helyet a Ramon Sanchez Pizjuan-stadion lelátóin. Már
    délelőtt a város utcáit járták a piros-sárga spanyol és zöld-fehér
    andalúz zászlókat lobogtató szurkolók, akik - tanulva a dánok és az
    angolok példájából - még az arcukat is nemzeti színűre pingálták. A
    spanyol válogatott nem sokkal a kezdés előtt érkezett meg a várostól
    20 kilométerre fekvő Hotel Oromanából. A magyaroknak csupán át
    kellett sétálniuk a stadionnal átellenben épült Hotel Los
    Lebrerosból. A gondos rendezők azonban még erre a 150 méteres útra
    is autóbuszt bocsátottak Bognárék rendelkezésére.

    A hangulatot nem javította az utánpótlás együttes délelőtti
    megérkezése. Nem csoda, a fiatalok kedden este kikaptak Benidormban,
    s ezzel ki estek. A nagyválogatott egyik csatára, Kovács Kálmán
    mindenesetre megjegyezte a liftben reggelihez menet: ezzel a 0:1-es
    eredménnyel ő is kiegyezne.

    (Ehhez csak annyi kommentárt lehet fűzni: furcsa az olyan
    labdarúgó, aki már eleve a vereség tudatában lép pályára.)

    Az öltözőfolyosón, a szövetségi kapitányokkal beszélgetve
    semmilyen összeállítási furcsaságra nem derült fény, mindkét
    szakember az előre megadott összeállításban küldte pályára csapatát.

    Spanyolország:
    --------------
    Zubizarreta - Chendo, Juanito, Sanchis, Jimenez - Michel, Milla,
    Fernando, Villarroya - Manolo, Butragueno

    Magyarország:
    -------------
    Disztl - Simon, Pintér, Bognár Z., Keller - Kozma, Kovács E.,
    Bognár Gy., Szekeres - Fischer, Kovács K.

    A játékvezető a francia Gerhard Biguet volt.

    Az első percekben a spanyolok várakozó álláspontra helyezkedtek,
    így azután a magyar legénység egy-két akciót vezethetett is. A 7.
    percben Szekeres a baloldalon húzott el. Az ötös magasságából,
    pontosan tálalt Keller fejére, a balhátvéd próbálkozását azonban
    Zubizarreta könnyed vetődéssel megszelidítette. Az ellenakciónál
    Kozma - nem tudni miért? - lezserül és röviden Disztl kapuja felé
    gurította a labdát. Az ajándéklehetőséggel Manolo élt, kicselezte a
    magyar kapust. Az sem lepte meg, hogy közben erősen balra sodródott,
    a 16-os oldalvonaláról az üresen hagyott magyar kapuba ívelt (1:0).

    Egyszeriben eltünt a hazaiak látszólagos ,,álmossága,,, kezükbe
    kaparintották a kezdeményezést. A 15. percben Manolo a baloldalon
    száguldott el, pontos beívelését Butragueno 6 méterről alaposan
    mellécsúsztatta, holott a magyar védők az esetnél előzékenyen
    asszisztáltak. A spanyolok már a magyar védőharmadban letámadtak, s
    nem kellett különösebben erőszakos megoldásokat alkalmazniuk a labda
    megszerzéséhez, mert a vendég-futballisták feltünően könnyedén
    szabadultak a játékszertől... A 17. percben Kozma jobboldalról ívelt
    középre, a spanyol kapus először tanácstalankodott, majd amikor
    Kovács K. lőni próbált, merész lábravetődéssel tisztázott. A 25.
    percben Manolo, ezuttal eredeti helyén, a jobbszélen vezetett
    akciót. Most is pontosan - és magasan - adott be (Pintér még kézzel
    sem érte el a labdát), és a berobogó Butragueno öt lépésről a kapu
    baloldalába fejelt. Disztl kísérletet sem tett a mentésre (2:0).

    Rá egy percre Fernando fejelt lesgólt. Úgy festett, a magyar
    védősor összeomlik. A 30. percben Keller forgolódott sokáig a
    spanyol 16-oson, végül ügyesen Kovács K. elé emelt. Az Auxerre
    légiósa kapásból, jobbal lőtt, de Zubizarretában ezuttal is emberére
    akadt. Különösebb megerőltetés nélkül, jól játszott a spanyol
    együttes, és a 41. percben megszerezte harmadik gólját. Egy a 16-os
    vonalára ívelt labdát Pintér kézzel ,,vett le,,. A szabadrúgást az
    ujonc Juanito a sorfal mellett laposan elcsavarta, és mivel Disztl
    ezuttal is csak ,,bámészkodott,,, a dologból ismét gól lett (3:0)

    Félidőben:

    Spanyolország - Magyarország 3:0
    --------------------------------
    Sevilla, 50 000 néző, v: Biguet (francia)
    gólszerzők: Manolo (8. p.), Butragueno (25.), Juanito (41.)

    Fordulás után az ibériaiak saját térfelüket szállták meg, nem
    mintha tartanivalójuk lett volna a vendégektől, csupán arra vártak,
    hogy hosszú labdákkal beindítsák két ékjüket. Ebben az időszakban a
    magyar lescsapda jól működött, jobbára magyar lábakon vándorolt a
    labda, helyzetig azonban nem jutottak el Fischerék. Az 53. percben
    Michel 11 méteres lövését Disztl lábbal, spárgázva hárította. A 64.
    percben Bognár Gy. kezdő játékos módjára csetlett-botlott,
    elveszítette a labdát. Butragueno pár lépés után Fernandót futtatta,
    és a középpályás 14 méterről a kapu közepébe helyezett (4:0). Négy
    perc múlva Keller indította a csereként beállt Bácsit, aki 7
    méterről kevéssel helyezett a bal kapufa mellé. Rá 5 percre újra az
    U. Dózsa debütánsa veszélyeztetett, 16 méteres lövését Zubizarreta
    vetődve hárította. A hazaiak tessék-lássék alapon játszottak,
    különösebb erőfeszítéseket nem tettek már, hagyták, hadd teljenek a
    percek.

    VB-selejtező, európai 6. csoport:

    Spanyolország - Magyarország 4:0 (3:0)
    --------------------------------------
    Sevilla, 50 000 néző, v: Biguet (francia)
    gólszerzők: Manolo (8. p.), Butragueno (25.), Juanito (41.),
    Fernando (64.)
    cserék: Manolo helyett Julio Salinas, Michel helyett Eusebio
    (mindkettő a 67. percben), illetve Fischer helyett Bácsi
    (64.), Bognár Gy. helyett Szalma (90.)
    sárga lap: Pintér (40.)

    A futball rendkivül egyszerüen áttekinthető játék, egyebek
    között ennek is köszönheti világszerte hallatlan népszerüségét. A
    Sevillában történtek után azonban meg kell kérdőjelezni ezt az
    állitást, ugyanis Bicskei Bertalan szövetségi kapitány - amikor
    beért az öltözőbe - a következőket mondta:

    - Az én időmben még egyszer sem játszott ilyen jól a magyar
    csapat


    Ezek után csak egyre gondolhat a tudósitó: nem ugyanazt a
    mérkőzést látták... A magyar válogatott ugyanis csapnivalóan
    futballozott, az elképzelésnek még a szikráját sem lehetett
    felfedezni játékában, a két cserével együtt pályára lépett 13
    labdarugó közül egyedül Bácsi Sándor nevét lehet megemeliteni, aki
    beállása után két pompás lövéssel és egy fejessel vétette észre
    magát. A többiek? Disztl Péter - talán még nem heverte ki a
    Benficától kapott 9 gól okozta sokkot - szerepeltetése valószinüleg
    hiba volt. A védelemben az ujonc Simon mellett Keller állta meg ugy
    ahogy a helyét. A többiek csak futkároztak, mint pók a falon
    A
    középpályán Kozma tévedés, Bognár György pedig élete leggyengébb
    teljesitményét nyujtotta válogatott mezben. Mindketten gólpasszt
    adtak - csak az a baj, hogy az ellenfélnek. A kéttagu
    ,,csatársorról,, szinte semmit sem lehet mondani. Akadtak ugyan
    lehetőségeik, de Fischer és Kovács is elpuskázta azokat.

    Sommásan talán azt lehetne irni, hogy a magyarok asszisztáltak a
    spanyol fiestához, ahhoz a remek előadáshoz, amellyel Luis Suarez
    kapitány tanitványai világbajnoki döntőbe jutásukat ünnepelték. Mit
    lehet mondani erről a spanyol csapatról? Csak a legjobbakat. Az a
    szakvezető, amely három ilyen ujoncot ,,akaszthat le,, a fogasról,
    mint Juanito, Fernando és Milla, annak irigylésre méltó a helyzete.
    A három debütáló közül ketten góllal mutatkoztak be, semmivel sem
    tüntek szürkébbnek, mint a világhirü Butragueno, vagy Michel és
    Sanchis. Butragueno egyébként ,,külön szám,,. Valószinüleg ott van a
    világ legjobb három csatára között, semmi sem látszott rajta
    sérüléséből, akkor és ugy került helyzetbe, ahogy akart.

    A sevillai közönség nem véletlenül viseli immár 25 éve a spanyol
    válogatott tizenkettedik embere megtisztelő elnevezést. Most ugyan
    csak félház volt a sevillai arénában, de az a 50 000 ember is olyan
    hangulatot produkált, ami mesébe illő. El lehet képzelni, mi volt
    itt hét évvel ezelőtt, az 1982-es Mundial idején...

    A szakvezetők mérkőzés utáni nyilatkozatai:

    Luis Suarez:

    - Megnyugodtam, jó uton járunk. Nagyszerü tartalékok, beugrásra
    kész fiatalok állnak a rendelkezésemre, nem kell tartanom a jövő évi
    világbajnokságtól. Több mint egyéves kapitányságom egyik legjobb
    játékát produkálta a csapat, köszönet nekik és a közönségnek. A
    magyarokról nem akarok elmarasztalóan nyilatkozni. Csak annyit
    mondhatok, hogy az első gól után szétestek, összeroppantak,
    feladták.

    Bicskei Bertalan:

    - Ismétlem, nem játszottunk rosszul, csak éppen a gólokat a
    spanyolok rugták. Egyébként a spanyol válogatott döntő szerepet fog
    játszani a Mondialén, szerintem körülbelül az olaszokkal állnak egy
    szinten. Az pedig a világszinvonal a javából. Szivesen cserélnék egy
    olyan szövetségi kapitánnnyal, mint Luis Suarez, akinek 20-25
    egyforma képességü játékos áll a rendelkezésére.

    Ezek után az MTI munkatársa feltette az ilyenkor kötelező
    kérdést a kapitánynak: hogyan tovább, marad-e még jelenlegi
    posztján?

    - Értesültem róla, hogy otthon nagy a nyomás, sokan a
    lemondásomat követelik. Most csak annyit mondhatok, hogy rövidesen
    meglátjuk, mi lesz.

    Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke:

    - Szégyenletes ez a teljesitmény, komolyan mondom, hogy már az
    első gólnál - amikor Kozma kiugratta Manolót - kishiján
    szivinfarktust kaptam. Természetesen megvan a véleményem a
    látottakról, Bicskei edző felelősségéről, de egyelőre, forró fejjel
    erről még nem szeretnék beszélni. Majd otthon, igen rövid időn
    belül.+++


    forrás:
    MTI
     
  3. avatar: Zsorzsinju
     
  4. avatar: Giovanni
     
  5. avatar: magyarfutball.hu
    2008.12.21, 16:06
    A világbajnoki szereplés szempontjából számunkra már semmi tétje nem volt a találkozónak. Azért bíztunk benne, hogy a tisztes helytállásra legalább még futja a válogatott erejéből és akaratából. Bár ez a remény a három héttel ezelőtti görögök ellen mutatott játék után illuzórikusnak tűnt.

    Pedig a mérkőzésen nem küzdelmet, hanem "örömfocit" láthattunk. Csak nem mi, hanem a spanyolok örültek. Csupán egy gyengécske edzőpartneri szerepet tudott alakítani a magyar válogatott. A hazaiak látványosan, a közönséget és önmagukat szórakoztatva játszottak. Csak mi nem tudtunk igazán mosolyogni a helyenként megalázó trükkökön. Bár még nekünk is volt ebből valami hasznunk. Ennek a "spanyol fiesztának" köszönhettük, hogy "csak" négy góllal kaptunk ki.

    A magyar csapat teljesítményére jellemző, hogy egy spanyol lap hét magyar játékost értékelt 0 minősítéssel. A magyar kapitány viszont ezt mondta: amióta szakvezető vagyok, most futballozott legjobban a magyar csapat. Lehetséges, de ez azok fülében, akik látták a mérkőzést, nem hangzott dicséretnek.

    A találkozót követően az MLSZ vezetése leváltotta a szövetségi kapitányt, aki viszont a sportág hazai történetében egyedülálló munkaügyi pert indított a szövetség ellen. (Jogilag akár igaza is lehetett, de...)


    forrás:
    mafoci