hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2016.11.17, 15:52 (szerk.: 2021.03.13, 23:20)

   Ebben az összeállításban csak ennyire tellett
   Videoton FC Fehérvár - Békéscsabai Előre FC 1-0 (1-0)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Székesfehérvár, 4000 néző
   V.: Mohácsi (Lettrich, Mező)
   Videoton FCF: Bíró 0 — Makrickij 6 — Csordás 6, Schindler 5 — Horváth A. 6 , Dvéri 7, Dulics 5, Vancsa 5 — Takács 6, Korsós 6, Róth 4. Edző: Disztl László
   Békéscsaba: Baji 6 — Raducu 6 — Medgyesi 5, Czipó 5, Kovács 6 — Belvon 6, Balog Z. 5, Stoica 5, Kasik 6 — Kulcsár 6, Szabados 0. Edző: Bozai Gyula
   Csere: Szabados helyett Balog Zs. (4) a 28., Belvon h. Varga (4) a 4L, Róth h. Karvelis (-) a 73., Stoica h. Nagy L. (1) a 75., Takács h. Tóth A. (-) a 84., Dvéri h. Bekő (-) a 86. percben.
   Gólszerző: Takács a 11. percben.
   Sárga lap: Dvéri (reklamálásért) a 41., Czipó (elgáncsolta hátulról Takácsot) az 56., Raducu (Takács felvágásáért) a 74., Nagy L. (Dvéri buktatásáért) a 76. percben.
   Kiállítva: Nagy L. (Korsós feltartásáért, második sárga lap után) a 88. percben.
   Szögletarány: 3:3 (2:3)
   
   Tóth Norbertet köszöntötték a mérkőzés előtt a hazai vezetők annak ellenére, hogy most nem lépett pályára, ám Szombathelyen, az előző fordulóban századik első osztályú mérkőzését játszotta.
   És még mindig a tartalékmeccs. Néhány csabai illetőségű azt hihette, rosszul lát, miközben a mérkőzést nézte. Medgyesi a Videoton tartalékcsapatában? — tették fel egymásnak a kérdést néhányan. No nem. Végül kiderült, hogy Pető nagyon hasonlít a békéscsabai védőre, olyannyira, hogy néhányunknak káprázott a szeme. Miután Medgyesit kérdőre vontuk, elmondta, szó sincs rokoni vonulatról, de attól függetlenül jó barátok.
   
   11. perc: Korsós a leshatáron ugrott ki (megint a bal oldalon), lefutott a labdával az alapvonalig, onnan mesterien ívelt az ötösön teljesen egyedül álldogáló Takács fejére, aki a tehetetlen Baji mellett bólintott a bal alsó sarokba, 1-0.
   88. perc: A csereként beállt Nagy L. feltartotta a meglóduló Korsóst, ezek után a játékvezető felmutatta neki a sárga lapot, s mivel már egy volt a védőnek, a kiállítás sorsára jutott.
   
   A Békéscsaba jól focizott az előző fordulóban hazai pályán a Zalaegerszegi TE ellen, csakhogy ahhoz képest lényegesen megváltozott a csapat összetétele: Major sárga lap, Todorovics sérülés miatt nem játszhatott, s Belvon is csak a meccs előtti napon tudott edzeni. A gárda mozgatórugóiról van tehát szó, a kérdés adott volt: hogyan lehet a három meghatározó játékost pótolni?
   Raducu ijesztgetett az első percekben, kétszer is lyukat rúgott a közönség nagy derültségére. Talán közrejátszott a középhátvéd megmozdulásaiban az is, hogy az égi áldás éppen a meccs kezdésekor indult meg, s rettentően csúszott a pálya talaja.
   Kis híján már a negyedik percben megszerezte a vezetést a hazai csapat (a partjelzőnek köszönhetően, aki nagy lest engedett el), csakis Dvérinek volt köszönhető, hogy maradt a 0-0. Nem hagyta annyiban a Videoton, továbbra is támadott, az újabb nagy helyzetet Vancsa hibázta el, de a harmadik lehetőség már gólt eredményezett. Így a vendégeknek feltétlenül újításra volt szükségük, a védekező taktikát fel kellett adni. Ezt semmiképpen sem segítette elő számukra az a tény, hogy további két nagyon érzékeny veszteség érte őket: Szabados nagyon korán megsérült és Belvon sem bírta tovább negyven percnél.
   Az első félidő nagy részében a hazaiak középpályás sora dominált, sokkal könnyebben vitték át Dvériék a labdát ellenfelükön, mint tették azt a csabaiak.
   A félidő utolsó 15 percére valamelyest javult a vendégek támadójátéka, köszönhető ez elsősorban Kulcsárnak, aki rengeteget mozgott, változtatta a helyét, osztogatott vagy ha kellett, próbálta tartani a labdát, százszázalékos helyzetig azonban így sem jutott el a viharsarki gárda.
   A második játékrész elején mindent megpróbált továbbra is a vendég együttes, így változatossá, nyílttá vált a játék. Mindkét oldalon alakultak ki veszélyesebb lehetőségek, igaz, ezeket elsősorban a védelmek megingásai okozták. Az első húsz percben hazai helyzetet nem regisztrálhattunk, békéscsabait pedig hármat. Karvelis beállása okozott némi fordulatot, így a következő időszak ismét a hazaiaké lett, ami megmutatkozott a helyzetek számában is.
   Az iramra nem lehetett túl nagy panasz, de a játék folyamatosságában akadt némi kívánnivaló, köszönhető a sok hibának, eladott labdának. Bozai Gyula kénytelen volt lehozni a már tényleg utolsó irányítókészségű játékosát, Stoicát; s megpróbált még valamit: előretolta Raducut, hátha sikerül kihasználni az ő fejjátékát. A védelem fellazulása miatt ebben az időben a Videotonnak adódott több helyzete, s tulajdonképpen Nagy L. kiállítása is közvetve erre vezethető vissza. Ez a kiállítás aztán végleg megpecsételte az Előre sorsát.
   Az egész találkozót tekintve nem játszott alárendelt szerepet a Békéscsaba, küzdöttek, hajtottak játékosaik, de ebben az összeállításban ezen a napon csak ennyire tellett. Nagyon soknak bizonyult Todorovics, Major, később pedig Belvon, Szabados és Stoica kiválása...
   
   Edzői nyilatkozatok
   Disztl László, a Videoton edzője:
   — Jól kezdődött a mérkőzés, hamar gólt értünk el, utána sajnos, visszafogottan játszottunk, de az a lényeg, hogy nyertünk a Békéscsaba ellen is.
   Bozai Gyula, a Békéscsaba edzője:
   — Tartalékos csapatunk a sérülések következtében tovább gyengült, pedig a látottak alapján lett volna keresnivalónk, ugyanis a Videoton ezúttal nem játszott jól, de mi gyáva nyulak voltunk.
   — Miért nevezi gyáva nyúlnak a csapatot?
   — Vastagon benne vagyok a vereségben én is, ugyanis az én hibám az, hogy lélektanilag ezúttal nem készítettem fel kellően a társaságot, ezért a vereség közös. Annak, hogy pszichikailag nem volt együtt a gárda, egyik fő oka, hogy rengeteg hibával játszottunk. Sajnos, mindig mi futunk ilyenkor az eredmény után. Számomra még mindig érthetetlen, hogy miért van az, ha átlépjük a megyehatárt, „összecsinálja” magát a csapat. Pedig majd minden alkalommal próbálok önbizalmat önteni beléjük. Persze ez most kevésbé sikerült. És ez most különösen azért fájó, mert gyengén muzsikált a székesfehérvári gárda is. Míg Szombathelyen jogos volt a Haladás győzelme, most minimum döntetlennek kellett volna lenni az eredménynek.
   — A szünetben sem tudott segíteni a csapaton?
   — Sokat beszéltem a játékosoknak, de nem tudtam feloldani a lelki nyomást. Még az idősebb játékosok is besokkoltak, egyszerűen béklyó volt a lábakon. Egyénileg meg-megvillantak néhányan, de ugyanakkor gyermeteg hibákat is elkövettünk. Persze ha egy csapat elveszíti négy kulcsemberét, mint a korábban kényszerű okokból kiváló Majort és Todorovicsot vagy a menet közben megsérült Szabadost, később Belvont, akkor nehéz helyzetbe kerül. A fiatalok nem tudtak a helyükre lépni, ráadásul a kiállítás is túl erős volt. Pedig fizikailag ismét bírta az iramot a gárda, de ez kevés a pontszerzéshez.
   (Jakab Péter, Szegedi Zsolt)
   
   8. Videoton 24 8 7 9 26-26 31
   ...
   14. Békéscsaba 24 7 3 14 27-43 24

   
   Békés Megyei Hírlap, 1997. április 7.
   

   
   A Videoton futballistái sorrendben immáron ötödik bajnoki mérkőzésükön maradtak veretlenek. Szombaton a Békéscsaba volt a fehérváriak ellenfele. Disztl László csapata 1-0-ra győzött, így a képen látható Horváth Attila is boldog lehetett az újabb három bajnoki ponttal.
   Dvéri (jobbra) nem szerzett gólt, de jól irányította a társait. A képen Belvont próbálja kicselezni.

   
   Fejér Megyei Hírlap, 1997. április 7. (Arcanum DT)