Dánia - Magyarország 0 : 1
Világbajnokság 2010 selejtező
« előző
845.
hivatalos válogatott mérkőzés következő »
helyszín :
Koppenhága, Parken Stadion
játékvezető :
Meyer Florian (Németország)
nézőszámok:
- dbu.dk: 36.966
- nb1.hu: 38.050
- nso.hu: 39.000
- mlsz.hu: 40.000
-
20' Christensen Anders Møller 
0 - 1 35' Buzsáky Ákos 78' Jensen Daniel
 Dánia
|
 Magyarország
|
|---|---|
|
|
|
szövetségi kapitány: Olsen Morten |
szövetségi kapitány: Koeman Erwin |
meccstörténelem
- 2014.05.22 Magyarország - Dánia 2-2
- 2009.10.14 Dánia - Magyarország 0-1
- 2008.09.06 Magyarország - Dánia 0-0
- 1994.04.20 Dánia - Magyarország 3-1
- 1988.05.10 Magyarország - Dánia 2-2
Ott voltak:
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
www.ebay.pl/itm/Ticket-DENMARK-HUNGARY-2009-Qualifications-World-Cup-RSA-Danmark-Magyarorszag-/141682525751?pt=LH_DefaultDomain_212&hash=item20fcefc637
Más tipusú jegy.
http://www.ebay.co.uk/itm/Hungary-8-Buzsaky-L-S-2010-FIFA-World-Cup-Qualifiers-match-worn-shirt-jersey-/400657631998
A Fulham középpályása erről az után írt a www.pepsifoci.hu
oldalon olvasható blogjában, hogy sem a kezdőben, sem a kispadon nem
kapott helyet a dánok elleni, 20:45 órakor kezdődő világbajnoki
selejtezőn.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) tájékoztatása szerint a
futballista Erwin Koeman szövetségi kapitány döntése nyomán
bejelentette: a továbbiakban nem tekinti magát kerettagnak, s a
legelső londoni járattal hazarepül. A 62-szeres válogatott az MLSZ
közlése szerint azt mondta, nem szeretne a lelátón ülni este a
Parken Stadionban, és nem is kíván a dán fővárosban maradni.
"Az egészen bizonyos, hogy az elkövetkező időszakban nem
szeretnék pályára lépni a válogatottban, de azt nem mondom, hogy ez
a döntésem pályafutásom végéig szól. Adódhat még úgy a helyzet
valamikor a távoli jövőben, hogy a nevem szerepel a válogatott
összeállításában, de az is elképzelhető, hogy ez már nem történik
meg - olvasható a blogjában. - A magam részéről most az a
legpontosabb megfogalmazás, hogy belátható időn belül nem kívánok a
válogatottban szerepelni, nyilván változhatnak úgy a körülmények,
hogy a döntésemet megváltoztatom, de tudom, hogy akkor majd
fogadókészség is kell a válogatott és az MLSZ oldaláról, és azt is,
hogy ez egyáltalán nem garantált".
Gera arról is beszámol, hogy a mai "nem egy hirtelen jött, és
előzmények nélküli döntés" volt. Az elmúlt hónapokban többször azt
érezte, a kapitány nem bízik benne igazán, ő pedig nincs egy
hullámhosszon Koemannal, emellett a válogatottnál uralkodó hangulat
sem tetszett neki.
Gera blogjában így emlékszik koppenhágai mellőzésének
körülményeire:
"A szombati, lisszaboni meccs után hétfőn beszéltünk Koemannal,
aki az edzésen félrehívott, kérdéseket tett fel, kritikát
fogalmazott meg, és volt köztünk nézetkülönbség. A felvetései után
éreztem, van esélye annak, hogy nem kapok helyet a csapatban Dánia
ellen, de természetesen igyekeztem bebizonyítani, helyem van a
kezdők között. Azután sajnos kedden elkéstem egy találkozóról, mert
rosszul tudtam az időpontot, így öt perccel később jelentem meg. Ez
hiba volt, aminek a következményeit nyilván viselnem kell".
A középpályás elmondása szerint a szerdai átmozgató edzés után
Erwin Koeman félrehívta és közölte, hogy este a kispadon sem kap
helyet. Ezt követően határozott úgy, hogy "a korábban meghozott
döntést" azonnal közli a kapitánnyal, és jelezte, a jövőben nem
kíván pályára lépni a válogatottban.
A 30 éves futballista 2002. február 13-án, Limasszolban, egy
Svájc elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be a nemzeti
tizenegyben, s eddig 18-szor volt eredményes.
+++
Koppenhága, 2009. október 14., szerda (MTI) - A magyar labdarúgó-válogatott utolsó világbajnoki selejtezőmérkőzésén 1-0-ra győzött szerdán a már biztos csoportelső és így vb-résztvevő dánok otthonában.
A magyarok Buzsáky Ákos 35. percben elért találatával közel 26
év után nyertek ismét a skandináv gárda ellen, míg vendégként
legutóbb 1967-ben, azaz 42 esztendeje arattak sikert.
Erwin Koeman csapata öt győzelemmel, egy döntetlennel és négy
vereséggel, azaz 16 ponttal a negyedik helyen zárta a
selejtezősorozatot Dánia, Portugália és Svédország mögött, illetve
Albánia és Málta előtt.
A dánoknak a szerdai volt az első vereségük ebben a
kvalifikációs sorozatban.
Vb-selejtező, 1. csoport:
Dánia-Magyarország 0-1 (0-1)
----------------------------
Koppenhága, Parken Stadion, 40 ezer néző, v.: Florian Meyer (német)
gólszerző: Buzsáky (35.)
sárga lap: Christensen (20.), Jensen (78.)
Dánia:
------
Sörensen - L. Jacobsen, Christensen, Agger, M. Jakobsen - Rommedahl
(Silberbauer, 71.), C. Poulsen, J. Poulsen, Enevoldsen (Larsen, a
szünetben) - Tomasson (Jensen, 62.), Bendtner
Magyarország:
-------------
Babos Gábor - Bodnár László, Juhász Roland, Vanczák Vilmos, Halmosi
Péter - Tóth Balázs - Dzsudzsák Balázs (Priskin Tamás, 90.), Varga
József, Buzsáky Ákos (Huszti Szabolcs, 77.) - Rudolf Gergely (Vadócz
Krisztián, 87.), Torghelle Sándor
I. félidő:
----------
6. perc: Tomasson beadása után Bendtner nem találta el a labdát,
majd Enevoldsen próbálkozását Babos ütötte mellé.
7. perc: Jakob Poulsen 17 méteres kapáslövését követően Babos
ütötte szögletre a labdát bravúrral.
27. perc: Rommedahl beadása után Enevoldsen levette a labdát,
majd 8 méteres lövését Babos védte.
35. perc: Rudolf ugratta ki Buzsákyt, aki 10 méterről Sörensen
mellett a kapu jobb oldalába lőtt (0-1).
II. félidő:
-----------
53. perc: Agger 30 méteres bombáját Babosnak vetődve kellett
hárítania.
70. perc: Buzsáky szerzett labdát a felezővonalnál, majd Bodnárt
indította a jobb oldalon, a debreceni védő beadása után a berobbanó
Varga 5 méterről a keresztlécre lőtt.
86. perc: Sörensen hibája után Huszti visszapasszolt
Dzsudzsákhoz, aki 30 méterről az üresen tátongó kapu fölé emelt .
A magyarok zavarodottan és idegesen kezdtek, alig tudták
megtartani a labdát, míg a dánok örömfutballra készültek, s ennek
megfelelően igyekeztek minél hamarabb betalálni. A védők - élükön
Babossal - azonban állták a sarat. Negyedóra elteltével alábbhagytak
a hazai rohamok, a dánok inkább távolról próbálkoztak, de így sem
jártak sikerrel, aztán a magyarok váratlanul megszerezték a
vezetést. A gól hatására kiegyenlítettebbé vált a játék, Koeman
csapata érezhetően megnyugodott.
A folytatásban a magyarok az első félidőben látottaknál sokkal
szervezettebben futballoztak, jobban megbecsülték a labdát, így a
dánoknak kevesebb területet hagytak, amely abban is megmutatkozott,
hogy a hazaiak nehezen kerültek helyzetbe, s többnyire csak távolról
tudtak kísérletezni. Babos kiváló formában védett, s rendre
hárította a lövéseket, így a magyar válogatott meglepetést okozott
és győzelemmel búcsúzott a selejtezősorozattól.
Erwin Koeman, a magyar válogatott szövetségi kapitánya:
-------------------------------------------------------
"Nagyon szép sikert értünk el, mindenki tudása legjavát
nyújtotta. A futballisták százszázalékos teljesítménye győzelmet
eredményezett a csoport nyertesének otthonában, ahol a három pont
megszerzése mindenki számára nagy bravúr. Ebben a csoportban
tizenhat pontot szerezni jelentős eredmény, a magyar válogatottnak
azonban ez sikerült. Kár, hogy ez csak a negyedik helyre volt elég."
forrás:
MTI
http://cgi.ebay.com/Football-programme-Denmark-Hungary-2009-/160464496599?pt=UK_Sports_Memorabilia_Football_Programmes_ET
Sanyi-Hungaria
forrás:
http://viking95.gportal.hu/gindex.php?pg=30709982&nid=5278353
Például megkérdezhettük volna azt, hogy egy csapatkapitány, miért kerül oly gyakran a kispadra? Miért lehet őt ezzel is alázni játékostársai előtt??? Avagy azt, hogy ki tehet arról, hogy Huszti, aki korábban a válogatott nyerőembere volt, most miként lett zongoracipelő ugyanott? Avagy, Dzszudzsák miért epizódszereplője nemzeti tizenegyünknek? A válasz egyszerű. Koeman az egyéniségek helyett Torghellének osztott vezető szerepet a válogatottnál. No meg Vanczáknak. Minek nekünk egy hatvanháromszoros válogatottra felnézni? Egy ilyen embernek van saját véleménye is. Az már nem tetszett Koemannak. Mert, meglehet, hogy Gera nem osztotta a kapitány védekező felfogását, és hangot adott saját véleményének. Ez az, ami nem tetszett Koemannak. S ha már oly módon akarta alázni Gerát, hogy nem teszi be a kezdőbe, még ahhoz is volt bátorsága, hogy a cserék közé sem jelöli. Megtehette, mert a közvélemény nem állt ki oly mértékben a válogatott csapatkapitánya mellett, mint ahogy azt más országokban megtették volna. Hamar elfelejtették sokan Gera érdemeit. Ő igazi csapatember volt, és mindent megtett a válogatottért. Hol volt Koeman a korábbi időkben, amikor mérkőzésről-mérkőzésre szinte egyedül vitte a csapatot a hátán, hol volt akkor a kapitány. Munkanélküli volt. Mert edzőként eddig maradandót nem alkotott. Ne feledjük, egyáltalán nem törvényszerű, hogy jó futballistából jó edző lészen… Ám, idejött és azt mondta a sorsdöntő Portugál mérkőzés előtt: "Csak a győzelem elfogadható". Erre fel, nyolc védekező játékost küldött pályára... Ki is kaptunk rendesen. Mégsem ezzel volt a legtöbb bajunk, hanem a mutatott produkcióval. A gyáva - csak gólt nem kapni - filozófiával... A bele ne szaladjunk egy nagy zakóba, mert az esetleg az állásunkba kerül... című eposszal...
Nos, ez a meccs Gerával még nincs lefutva. Most a kapitány, nyerésre áll, ám a kerék forog. Egy embert nem lehet így taccsra tenni, ahogy azt Gerával tette Koeman. Főleg nem egy Gera szintű embert. Mert tudjuk ám, hogy nem az öt perc késés verte ki a biztosítékot Koemannál…
Remélem, látjuk még Gerát a válogatott címeres mezében, csapatkapitányként, pályára lépni. De az már egy másik válogatott lesz, olyan, amely támadófutballt játszik, és amelynek olyan kapitánya lesz, akitől nem idegen a magyar mentalitás...
Matejka Tibor
forrás:
http://www.futballista.hu/futballista_kavehaz/magara_hagytuk_gerat_20091018
Korán elindultam, mivel úgy tudtam 6kor már indulás van. Nem volt. Hatra csak a gyülekező legkésőbbi ideje volt megszabva, de nem volt gond, Peti már ott volt. Eleinte csak ketten fagyoskodtunk a hidegben (a jegesmedvék elbújtak, a fókákat Robi levágta és kabátot csinált belőlük), majd szépen lassan megérkezett mindenki. Indulás.
Nem sok idő telt el, és máris sziszegtek a kenyerek a buszon, épült a hangulat alapja. A magyarországi útszakasz még nyugodtan, relatíve csendesen telt el, azonban a mosonmagyaróváriak megérkezése helyreállította a világ rendjét: BKV-s barátaik a szokásos módon köszöntötték őket - egész úton ment egymás oltogatása, a legkülönfélébb módokon, amibe be-beszállt a csíkszeredai különítmény is. Átérve a szlovák gúnyhatárton felelevenítettük a slota és köztünk fennálló jószomszédi iszonyt, és természetesen állama létjogosultsága is megkérdőjeleződött -ejnye, mindig az a köcsög szélsőjobb, azok tehetnek mindenről.
U20-as csapatunk ezen a napon játszotta világbajnoki elődöntőjét Ghána válogatottjával, amit nem hagyhattunk ki. Csakhogy a környék -akkor már Csehország- nem bővelkedett tévékben. Már majdnem a német határnál voltunk amikoris egy békés kisvárosban az egyik kocsmában csodák-csodája volt egy. Szerintem megbánták azt az elhamarkodott pillanatot amikor a vendégek szórakoztatásának jegyében beruháztak egy szélesvásznú televízióra. Megszálltuk a kocsmát, annak rendje és módja szerint. Folyt a sör, a tulajt pedig kétségkívül kárpótolta a jelentős bevétel azért az egy törött pohárért ami a harmadik ghánai gólnál úgy döntött, itt az ideje átállni a légierőbe. A vége vereség, kicsit lelombozva indultunk tovább. A rossz kedv azonban hamar elszállt, ebben döntő szerep jutott Alby testvérünk minibárjának -ahogy ő nevezte. Ja igen. Ha a felkészültséget mérni kéne, akkor Alby lenne a minta. Szerintem éppencsak a 100 forintos teszkós pvc vágó hiányzott a repertoárból. Ami az alkoholt illeti, ott hiány nem volt.
Már sötét volt amikor Németországba értünk. Drezda mellett leteszteltük a németek helyzetét vécéből, majd legközelebb Rostockban álltunk meg, ahol hajnal 3kor, mínusz akárhány fokban neki is álltunk rugdalni a valahol Csehországban beújított futball labdát. Valami eszméletlen hideg volt. Ilyen hideget talán még soha nem éreztem, talán még későbbi vendéglátóink hajós ősei is mélyen a medvebundába burkolóztak volna a laposüveggel. Tengeri szél, észak, éjszaka, ősz.
Hajnal hatkor viszont végre elindult a komp. Gyorsan megrohamoztunk egy-egy fotelt vagy mit, kis pihenés a melegben, majd irány a vámmentes bolt, aminek félelmetes szeszkészlete egyből odavonzott. A 2 és fél literes Finlandia nagyon csalogató volt. Az ára sajnos még vám nélkül sem. Irány a fedélzet, a felkelő nap a Balti tengeren. Gyönyörű volt, csak kurva hideg. Nem hittem hogy lehet Rostocknál hidegebb, pedig lehetett. Inkább maradtunk is bent az ablaknál, csak bagózni járkáltak ki az emberek. Végül csak megérkeztünk dán földre, aminek az első szakaszáról nem tudok beszámolni, mivel ott nyomott el az álom, másodszor az úton (elsőre a Berlin-Rostock távon). Az első ami megvan, az az első dán vécészünet, egy benzinkútnál. Ment a futball szokás szerint, ám Albániával ellentétben ezúttal nem egy tető lett a labda veszte, hanem egy kamion, ami Viking barátunk passzát nagy magabiztossággal váltotta gólra. Volt labda nincs labda. A vikingek kinyírták a futballt.
Több mint egy nappal indulásunk után végül megérkeztünk a célállomásra, Koppenhágába. A Parken stadion előtt ki is szálltunk a buszból. Egyből be a stadion lakója, az FC Köbenhavn ajándékboltjába, ahol X-boxon gyorsan le is játszottuk az esti meccset: 2-1-es magyar sikerrel. Jegyet itt még nem lehetett kapni, azonban az esztétikai élmény maradéktalanul megvolt, ment is a licitálás hogy kié lesz az eladólány. Végül otthagytuk, és irány város.
Koppenhágáról -és nagyjából egész Dániáról- annyit biztosan tudni kell, hogy valami kibaszott pofátlan jólét van. A kolbászbűnözés arrafelé nyilvánvalóan ismeretlen fogalom, hiszen láncolatlan, leparkolt biciklik százával szerte a városban. Sokszor még a tele bevásárlószatyor is ott pihen a bicikli kosarában, nem viszi el senki. Rendezettség, tisztaság és rengeteg futó illetve bringás. Lehetnek is sokan, minden körülmény adott. Minden út mellett kétsávos bicikliút, a belvárosban is majdnem mindenhol, valamint hatalmas parkok melyek a társasági élet központjaiként szolgálnak. Az emberek kedvesek, udvariasak, segítőkészek, bár némelyiken tényleg érezni a hidegebb éghajlatot, de nem éreztem ezt jellemzőnek. Nézeteltérés igazából egyetlen emberrel volt a városnézés során. Róla annyit kell tudni, hogy ősei nyilvánvalóan Vörös Erikkel hajóztak mikor az felfedezte száműzetésében Izlandot, majd Grönlandot is. Bár azt nem hinném, hogy Péntek-papa és Péntek-mama tiszti rangban lett volna, inkább az élelmet szolgálták fel a megfáradt hajósoknak. Igen, egy hirtelenszőke, tejfehérbőrű afrikai származású étteremtulajdonosról van szó, aki miután megtudta hogy az 50 koronás (1 korona = 36 forint) ebédünk mellé nem kérünk inni, egyből kitessékelt minket az étteremből, úgy gondolván, hogy 13 éhes ember fogyasztása nem lenne elégséges jövedelem, a fejenkénti pohár ásványvíz nélkül. Ő dolga. Ott volt a mekdonáldsz, amit nagy nehezen megtaláltunk, a sétálóutca végén.
A koppenhágai sétálóutca tudtommal a világ leghosszabb sétálóutcája, melynek végén egy tipikusan skandináv, gyönyörű kikötő volt, macskaköves rakparttal, rengeteg étteremmel, és turistával. Itt hallottunk először magyar szót a mienken kívül, ám nem lett spanolás a dologból.
Az idő viszont szorítani kezdett, elmentünk hát a buszhoz a cuccokért -dob, drapi, megafon, egyebek-, ami egy jó 30 perces séta volt, majd irány vissza a stadionhoz - cirka másfél órás séta, teljes felszereléssel. Nem volt egy leányálom, de odaértünk. Útközben már láttunk a meccsre hangoló dánokat -minden okuk megvolt a jókedvre, kijutottak, és gólfesztiválra készültek-, és be is újítottunk egy-egy külön a meccsre készült sálat is.
A stadionnál először egy rádiós előtt találtuk magunkat, aki egy villáminterjút is csinált, kifejtettük hogy 6-0ás magyar győzelmet várunk, és mind a hatot Sanyi rúgja. Odaérve a többiekhez, megdöbbenve láttuk hogy sehol nincs a jegy, és könnyen lehet hogy nem is lesz, mert az mlsz és az ibusz megint elkúrt valamit. Mentek a hívások minden felé, senki nem tudott (akart?!) segíteni. Erről nem is írnék többet, a lényeg hogy végül csak bejutottunk a stadionba. Előzőleg azért gondoskodtunk róla, hogy a magyar virtust Dániában is megismerjék: begyulladt pár görögtűz, ment a megőrülés. Ahogy ment a megőrülés és a pogó a stadion büféje előtt is, a dán büféslányok mosolya mellett, szemmel láthatóan élvezték a műsort, és ha nem dolgoztak volna, talán még be is szállnak. Ja igen, munka. Szembetűnő volt, hogy délutánig alig voltak emberek az utcán. Bevándorlót is csak elvétve lehetett látni, feltételezhetően dolgoztak. Össze is állt a kép, miért élnek olyan jól, miért van akkora rend. Ahol még a rendőr is anyanyelvi szinten beszél angolul.........
Na mindegy, vissza a Parkenbe. A meccset mindenki látta, különösebben nem kell kommentálni. Nyertünk, és ez annak ellenére is hatalmas öröm volt, hogy felborult a papírforma, és Málta nem gyalulta bele a földbe Portugáliát, valamint Svédország is túlteljesítette képességeit, és az előzetesen elképzelt maximum döntetlen helyett megverte Albániát. Az utolsó pár percben félmeztelenre vetkőzött magyarokat még a hideget alapból bíró dánok is tágra nyílt szemmel nézték. Szurkolásban pedig azt hiszem szintén ott voltunk. A kezdeti nehézségek után -elég nehezen lehetett motiválni a legtöbb embert- Buzsáky gólja feloldotta az embereket, és onnan már rendesen zúgott. Az utolsó fél órában például folyamatosan. Jó volt ez összességében.
Gond nélküli kijutás, fel a buszra, majd irány a komp, amit 2 óránk volt elérni. Itt megint képszakadás, ébredés reggel 9kor már Németországban, Berlin mellett. Rövid pihenő után indultunk tovább, de messzire nem jutottunk, a cseh-német határ környékén ugyanis akkora hó esett le, hogy lezárták a sztrádákat amíg a hókotrók eltakarítják. Kilométeres sorok, se az elejét se a végét nem lehetett látni. Mikor végre továbbindultunk, előkerültek ismét az üvegek, és most már a kártya is, ami ki is tartott Győrig, ahol elbúcsúztunk a móvári kollégáktól, és indultunk tovább Budapestre, ahova este 10kor meg is érkeztünk.
Rövid összegzésként csak annyit: ismét egy felejthetetlen túrán vagyunk túl, és kíváncsian várom az EB selejtezőcsoport sorsolását. Hátha befigyel Kazahsztán.......
forrás: http://cb09.xzn.hu/index.php?site=articles&action=show&articlesID=11
Mondhat bárki bármit, hogy legyőztük a csoportelsőt stb., tény és való, hogy ez is sajnos csak egy jelentéktelen sörmeccs volt, akár a nyári gálameccsek a Puskás Ferenc Stadionban, amelyek eredménye nem számít.
Jó lenne végre megtanulni támadni, ha már védekezni állítólag olyan kitűnően tudunk, és gólokkal, győzelmekkel előrukkolni, amíg valóban van miért futkározni a pályán...
Veszíteni nem szégyen. Sőt! De pl. szurkolói szempontból pedig jó hangulatú meccseket kívánok (magunknak), hiszen el lehet veszíteni egy meccset pl. 4:1-re úgy, hogy a 10. perctől kezdve vezetünk és az ellenfél harmadik góljáig pörög a tábor "mint az állat" és ki lehet kapni 4:1-re úgy is, hogy az eredmény után futva a 88. percben sikerül a szépítés. Vajon melyik meccsen jobb a hangulat?
Addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Amíg egy selejtezősorozatnak, egy meccsnek, a szurkolásnak stb. tetje van. Röviden erről van szó - szerény véleményem szerint!
Kezdem onnan, hogy nekem egy nappal a túra előtt még úgy nézett ki, hogy mégsem megyek, ugyanis a posta nem küldte meg a személyimet, az útlevelem pedig pár hónapja lejárt. Szóval kicsit be voltam szarva hogy most akkor hogyan is kerülök ki Dániába.
Aztán felhívtam a főszervezőt, Petit hogy most akkor mi is legyen, mire Ő feldobott néhány ötletet, aminek az egyik momentuma az volt, hogy úgyse fogja kérni a kutya se! Hát így is tettem, fogtam magam és elindultam egy lejárt személyivel és egy jogsival. Reggel 5:45-re értünk ki a megbeszélt találkozóhelyre, ahonnan 7 óra körül sikeresen el is indultunk. Magáról az útról nem akarok sokat írni, ami viszont már érdekes, hogy Csehországban álltunk meg, az u20 meccse miatt, egy helyi kocsmában néztük végig a meccset. Fenomenális hangulat volt és bár kikaptunk, büszke voltam a srácokra. Aztán továbbálltunk, én személy szerint bealudtam ezután, és már csak a Német határon, vagyis a kompnál keltem fel, életemben nem láttam még ekkora hajókat, fantasztikus érzés volt. Aztán egy bazinagy komp aljába leparkolt a busz, és elindultunk meghódítani Dániát! Mikor elindult a busz, és szétnéztem Dániába, ami elsőként éreztem az a tisztaság volt, a házak takarosak és újszerűek voltak. A stadionhoz érve a belváros is ugyan ilyen hangulatú volt, mindenhol tisztaság, rend. Rengeteg bicikli, és futó.
Ami engem viszont megrémisztett kicsit az az hogy a dánok picit mintha az én szemembe droidok lettek volna, nyugodtság, béke, szeretet az emberek között, semmi feszültség, vagy adrenalin, nekem kicsit bambáknak tűntek!
A stadion melletti boltba mentünk először, a jegyeket elintézni. Természetesen volt ezzel bonyodalom, ugyanis nem volt már jegy a vendég szektorba. Nagyon megijedtünk hogy egy kocsmába kell végignézni a meccset Dániába, több száz kilométer után, egyből mentek a telefonok az MLSZ-hez, hogy valahogy intézzenek jegyeket. Arról volt szó hogy fél5-re mennyünk a stadion elé és kapunk jegyet, rengeteg időn volt így volt időnk szétnézni a városba, mit már említettem minden mit a patyolat, az emberek békésen sétáltak, vagy bringáztak. A Magyar viszonyokhoz képest elég drága volt az étel, és minden más is. A belváros átbandukolása után, elindultunk a buszsofőrök szállásához, a dob és a megafonért. Visszafelé már érezni lehetett, hogy valami készülni fog az este, természetesen mi is egyre izgatottban váruk az estét.
Visszaérve a stadionhoz a megbeszélt időpontra, hallottuk hogy van jegy, de csak akkor adják ki ha 100db megveszünk, természetesen senkinek nem volt ennyi pénze, így is 14.000Ft volt a jegy. Megint előkapták a telefonokat a srácok, és ment a szervezkedés. Végül Gaál Sándor az Ibusz Sportiroda vezetője kihúzott minket a kakiból, és annyi jegyet vásároltunk amennyire szükségünk volt. A bemenetel előtt persze píroztunk egy picit ami a helyi rendőröknek nem igazán tetszett, így a motozáson nagyon alaposan átnéztek minket, de mivel elnyomtuk már az összeset a meccs előtt, így pechjükre nem találtak nálunk semmit. A meccs fantasztikus volt, a hangulat kicsit a gól előtt lagymatag volt de a gól nem csak a srácokat hanem minket is felébresztett. A meccs vége után egyből buszra szálltunk hogy a reggeli kompot elérjük, így a buszon folytatódott a hangulat, bár a fáradtság elég rendesen úrrá lett a buszon ülőkön így szépen lassan, elszenderedtünk... Én kb. 16 órát aludtam így a visszafele út fele kimaradt. Hazafele a hó is megnehezítette az utat, le kellet állunk az autópályán mert tisztították az utat. Körülbelül 22:20-ra értünk a Hősök teréhez.
Összességében egy felejthetetlen és kihagyhatatlan túra volt, és nagyon pozitív élményekkel lettem gazdagabb! Köszönöm!
forrás:
http://cb09.xzn.hu/index.php?site=articles&action=show&articlesID=9
Hat körül érünk a homokórához, lassan érkeznek a többiek is. A többség régi, megszokott arc. Akik mindig, majdnem mindenhova.
Két megálló után teljes a létszám, néhány felszálló Tatabányán, és az óvári brigád Győrben. „Óvár hooligans – hahaha!” Zengik a BKV-s Vikingek, akik szintén teljes létszámmal vannak – hárman. Mellettük képviselve van még az RBD, Esztergom, Kispest, és a legnagyobb létszámmal a Carpathian Brigade.
Rögtön induláskor felépítjük a stratégiát – az elején haladjunk gyorsan, hogy aztán cseh földön meg tudjuk nézni az U20-as csapat meccsét Ghána ellen, és ez mellett érjünk reggel hatra Rostockba, a kikötőbe.
Csehországig meglehetősen visszafogott a hangulat a buszon, talán tudat alatt mindenki érzi, hogy ez egy igen fárasztó út lesz. Vagy egyszerűen csak két meccsre tartalékoltunk, mert amit lenyomtunk a fiatalok meccsén a cseh krimóban, az nem volt egyszerű…az odaút legnagyobb eseménye volt, 43-an őrjöngtük végig a derbit, ugyanolyan színvonalon, mintha a stadionban lettünk volna. Mocskosul fogyott a sör, nagyon utáltuk Slotát (ahogy észrevettem, a csehek sem szeretik…), és a pincérlányok szemében rendesen kiült a pánik, amikor az asztalok között a „ki nem ugrál büdös szlovák/román”-ra egyszerre nyomta mindenki az ugrabugrát.
Kikaptunk, ám a társaság végre felpörgött egy időre, amire bizony szükség is volt. Az egyik kúton végre sikerült labdát is szerezni, így a megállók során tudtunk picit mozogni – a kutasok legnagyobb örömére.
Hajnalban értünk Rostockba, a kompot minden izgalom nélkül elértük, így megalapoztuk a napunkat, hiszen ez azt jelentette, hogy délelőtt 10 körül elfoglaljuk Koppenhágát. Nagyjából két óra kompozás után így is történt, viszonylag normális idő fogadott minket, ami az addigi szeles, hideg után nem esett rosszul. Persze azért biztos ami biztos, a pálinka, whisky töltődött a szervezetbe rendesen.
Aztán az érkezés után megkezdődtek az izgalmak…tudni kell, hogy a busz 90%-ának nem volt jegye, hiszen maga az út is elég bizonytalan volt, így a többség nem merte otthon megvenni a belépőket. Mire tudtuk tutira, hogy megyünk, addigra az IBUSZ visszaküldte a jegyeket. Kint rögtön támadtunk a SuperShop-ba, ahol közölték, hogy vendégeknek nincs jegy. Gyorsan dobtunk pár telefont az mlsz és az IBUSZ felé is, hogy ez így nem lesz jó, és ha nem akarnak túl nagy rumlit, akkor csináljanak valamit. A mi buszunkon kívül jöttek repülővel is jegy nélkül, itthonról is, Angliából is, sőt voltak olyan arcok, akik Lisszabonból estek be…mielőtt szétszéledtünk volna a városba, kaptuk az infót, hogy délután fél ötre lesz jegy, keressük a megadott helyen Nelsont. Bazz, mint egy kémfilm…mindegy, délutánig még sok idő volt, mindenki nekiindult a városnak. Jómagam, három társammal egy helyi késdobálóban múlattuk az időt, ahol sikerült kifosztani az egyik nyerőgépet. , amire szükségünk is volt. Csak érzékeltetésképpen, a belvárosban egy ultraratyi német típusú kávé 30DKR-be ment (~1.200Ft), este a stadionnál a csapolt sör 50DKR (2.000Ft)…
Szóval a jegymizéria. Négykor már ott toporogtunk az A2-es kapunál Nelsonra várva, ám azt, hogy ki a faxom az a Nelson, soha nem tudtuk meg. Nelson valószínűleg kitalált személy, talán magától, Andersentől. Az A2 mellett volt egy jegyiroda, ahol a WIP vendégekkel foglalkoztak. Hát betámadtunk…némi veszekedés után eljutottunk oda, hogy van jegy, de csak úgy, ha kifizetünk 100db-ot, egyenként 325DKR-es áron. Na anyád…megint telefonálgatás, végül egy, azaz 1 órával a meccs kezdése előtt kaptunk jegyeket. Ebben benne volt az is, hogy beígértük azt, hogy rárúgjuk az üvegtáblákat a jegypénztárban a fontos vendégekre, hogy begyújtottunk néhány tüzet, és hogy a várható botrány hatására megérkezett egy kompetens magyar vezető.
Szóval bejutottunk, és amint beértünk, az első büfében nyomtunk egy akkora őrületet, hogy az bexarás! Mindenki pogózott, a halvérű dánok meg néztek ki a fejükből, hogy mifasz van. Nagyjából úgy festett a kép, hogy mi már kijutottunk az utolsó meccs eredményétől függetlenül, ők meg negyedikek lettek a csoportban. Nem volt rossz na…
Aztán elfoglaltuk a lelátót, nagyjából 100-120 magyar a szektorban, kapu mögött, emeleten.
Sajnos a szurkolásban nem vett mindenki részt, viszont aki igen, az nagyon adta. A lentről fölfelé tekintgető dánokon látszott, hogy nem ehhez vannak ők szokva. Ők a mi oldalunkon semmit nem mutattak, a szemben lévő kapu mögött próbálkoztak egyedül, de igazából az ember nem ezt várná több, mint negyvenezer szurkolótól, ráadásul úgy, hogy mennek a vb-re.
Ráadásul egy olyan stadionban…ha ilyenünk lenne, akkor ez a portugálok ellen kb szétszakadt volna, olyan akusztikája van…mert hogy a stadionjuk gyönyörű, az tény, de az, hogy szurkolni nem tudnak, az is.
A meccset nem részletezem, ezt mindenki láthatta, a második félidőben néhányan eldobáltuk a pólóinkat, amire még a dánok is megrökönyödve néztek, valamint kb a 60. perctől folyamatosan, megállás nélkül énekeltünk. De hát ezért jöttünk. Azt hiszem, a világ legjobb érzése idegenben győzni, még akkor is, ha igazából már egyik csapatnak sem volt ez tétmeccs…de…de csak egyszer élhetné át azt minden magyar ember, mint amit mi szerda este. Szerintem kevesebb pesszimizmus lenne az országban egy pár hétig. Pedig nem történt semmi, nem lett olcsóbb a kenyér, nem élünk jobban – de mégis…
A hazaút fárasztó volt, a német-cseh határ előtt belefutottunk egy autópályás álldogálásba a havazás miatt, és egyébként is hosszú volt. De hogy megérte-e, az azt gondolom, hogy nem kérdéses.
Nekem külön öröm volt, hogy a XII. Hadosztály után ismét kint volt egy drapi külföldön, ami nem klubcsapathoz tartozik, hanem csak és kizárólag a nemzeti csapathoz – Az Isten adjon erőt a Carpathian Bigade-nak!
forrás: http://cb09.xzn.hu/index.php?site=articles&action=show&articlesID=8
Mikor volt erre utoljára példa? Amúgy Babos élete meccse volt.
Az a baj hogy csak papíron volt tétmeccs, és csakis ilyenkor tudunk alkotni...
Mikor volt erre utoljára példa? Amúgy Babos élete meccse volt.
Helyenként voltak szép dolgaink is főleg a 2. félidőben.
Sokan szídják itt a hollandot van is miért de kócosnál vagy Matyinál jobbnak találom. Kialakult egy jó gerinc: Babos,Bodnár,Juhász,Dzsudzsák,Rudolf és Buzsáky. Ha a többi posztra megtalálnánk a megfelelő fiatal feltörekvő játékosokat akkor ennél is előbbre léphetnénk. Vannak itthon is megfelelő játékosok akik segítenének a csapaton: Varga,Kabát, Mészáros, Leo vagy akár az U20-as csapatból valaki.
Nálam a nyerő csapat ez lenne: Babos-Bodnár,Mészáros,Juhász,Leo-Buzsáky,Varga,Korcsmár,Dzsudzsák-Rudolf,Kabát
még egy értelmes kontrára sem voltunk képesek
nyertünk.ez olyan volt mint a Liverpool-Debrecen
1-0. az is semmit sem ért.Se pénz,se pont.
ha a Dánoknak ma nyerni kellett volna a tovább
jutáshoz akkor nyertek volna.De nem kellett mert
már ők kint vannak.Majd a kisteleki és a média túpíroz egy kicsit.
A következő selejtezőre el kell kezdeni a fiatalítást. Sajnos Babosnak már nincs több hátra, szerintem ez egy ragyogó búcsú volt számára.
Kapusok - Köteles, Fülöp, Gulácsi
Hátvédek - Bodnár, Szekeres, Juhász, Vanczák, Mészáros, Debreceni, Bodor, Leandro
Középpályások - Varga, Tóth, Vadócz, Korcsmár, Dzsudzsák, Huszti, Buzsáky, Koman, Hajnal, Stieber
Csatárok - Rudolf, Németh, Priskin, Simon A.
Ez lenne az én 25 fős keretem, amivel nekivágnék most a következő sorozatnak. Aztán addig még lehet változik a véleményem, de ez szerintem egy fiatal-idős arányban megfelelően vegyített társaság lenne.
A dánok nyerni akartak. A közönség azért ment ki, hogy méltón ünnepelhessék a továbbjutást. Mindenki nyerni akart. Láttad a végét??
A dánok elpasszolgattak hátul?? NEM! MEntek az egyenlítésért végig. Hidd el, ciki nekik, hogy kikaptak.
A közönség hányszor fütyült???
Téttel vagy tét nélkül, ez mindenképp nagyon rendben van.
Dánia-Magyarország 0-1
Varga játéka tűnt a leghasznosabbnak, Buzsáky, Rudi is jól mozgott. Grat.
Ha meg belegondolunk abba, hogy kaptunk ki a svédektől meg a portugáloktól itthon: lehetett volna ez jobb is.
Sajnálom, plusz sajnálom GeraZolit is.
Az EB-re remélem lesz egy vérfrissitésen átesett, ütőképes csapatunk. Utánpótlás már van, remélem nem kallódnak el.
nekem egyedül csak rudolf és varga játéka volt örömteli és valamennyire új a válogatottban.
a védelemben továbbra is juhász az egyetlen játékos.
tóth csak akkor szerez labdát,ha a lábához gurul.
sanyi üt-vág,de labdát nem találja,stb...
Jobb volt a Matyi-éránál (az utolsó előtti-előtti fordulóban már búcsúztunk), hogy a Bozsik-Várhidit meg se említsük; és a Gellei-éránál is többet ér ez a szereplés, ha ott is az utolsó fordulóig megvolt az esély, de nem ilyen csoportellenfelek ellen.
Most még maradjon Koeman, remélem észhez tér, és a következő csoportban már nem ismerünk kegyelmet az ellenféllel szemben.
Egyébként voltak jó jelek, a két csatáron kívül is... Rudolf és Varga nagyon biztatóan játszott, és most nem az elfogultság beszél belőlem. Amit Babos ma művelt, az pedig a zseniális kategóriát súrolja.
Torghelle is jó volt, általában sikerült megtartania a labdákat, hát igen, egészen más a szitu, ha nem egyedül van fenn.
Bodnár igazi őserő volt, fiatalkori önmagát idézte. Dzsudzsi viszont csak szenvedett, nem értem miért jobb oldalon játszatja a kápten.
A többiekkel is meg vagyok elégedve, bár az első félidei védekezésben ugye voltak kisebb hibák.
Ami a jövőt illeti, néhány fiatalt kell beépíteni és nem csak az U20-ból, meg kellene próbálni pl a Stieber gyereket, elég reményteli a fejlődése. Meg azért Leot sem kellene elfelejteni teljesen. Sztem középpályásként jobb, mint Halmosi.
Az viszont fontos, hogy a kapitánynak el kellene végre felejteni ezt a defenzív taktikát, amit általában játszat. Ez a keret inkább alkalmas kreatív támadásra, mint bekkelésre.
Mindenesetre Hajrá Magyarok! Messze van még a nyugdíj, ezért bízok benne, hogy újra láthatok majd magyar csapatot VB-n vitézkedni. Az esély meg van rá, igenis, vannak biztató jelek.
Sok következtetést nem lehet ebből a meccsből levonni, nyílván teljesen másképpen nézett volna ki, ha a dánoknak ezen múlt volna bármi is... De az talán ebből a meccsből is kiderült, hogy 2 csatárral idegenben is jobb kiállni, mint otthon csatár nélkül.
Koeman a múltkor azt nyilatkozta Buzsákyról, hogy 20 perces játékos, köze sincs a válogatott szinthez, ehhez képest tiszta szerencse, hogy Ákosnak nagyobb türelme és intelligenciája van, mint ennek a harmadvonalbeli edzőcskének.
Remélhetőleg a jövő évi kormányváltásnál (imádkozom érte minden nap) csengetnek ennek a Kisteleki-sleppnek is, bár nem lesz könnyű kipaterolni őket, mert a FIFA erre nagyon figyel, nem nehéz kitalálni, hogy egyből megy majd a jajveszékelés.. Bár figyelt volna akkor is, mikor beevezett a Ligaelnökség oldalvizén.
gratulálok a fiúknak. gera meg szálljon magába. az eset kísértetiesen hasonlít husztiéhoz, de husztinak anno legalább a klubcsapatában ment.
A gólig védekeztünk, húztuk magunkra a dánokat. Nekik nem kellett több: nyomtak, helyzeteket alakitottak ki, kapura lőttek.
Támadtunk, gólt lőttünk, rájöttünk, hogy jó az, ha támadgatunk. Félpályán bátran letámadtuk őket, már nem volt annyi helyzetük. Mi meg: kialakitottunk sok szép támadást. Aztán mivel kinyiltunk, persze támadgattak azért, de volt jó kapusunk, volt megzavarodott ellenfelünk ,aki pontatlanná vállt. ENNYI!
Zavarni, támadni. Ez kell!
Dzsuzsika a nem menta játék! nem baj azért szeretünk.
Csak a DEBRECEN!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!GERA GO HOME!!!!!!!!!!!!!!!
Amúgy nálam ő éppannyira volt negatív csalódás, mint amennyire pozitív
volt Varga játéka.
A másik dolog, hogy akik pedig arról dalolnak, hogy ez a realitás, nem lehetett volna előrébb végezni stb, azok mégis mit várnak ettől a sporttól, elég csak szétnézni, micsoda csapatok jutottak ki Európából teljesen esélytelenül, hogy lehet az ötödik kalapból is a harmadik helyig masírozni (Ausztria) de tényleg lehetne a példákat sorolni reggelig... Egy győzelem kellett volna még (dánoknak ez a meccs már lehetett tudni jó ideje, hogy lehet nem lesz már éles), szerintetek ez tényleg annyira lehetetlen lett volna? Így kellett, behúzott farokkal kiállni a hazai meccsekre, 10 emberrel védekezni hátrányban hazai pályán, csatár nélkül, hogy jött az embernek, hogy szétverje a tévét? Kiestünk, mert kishitűek vagyunk. "Ez a realitás" - ez kicsapja nálam a biztosítékot, akárhányszor hallom. '54-ben Bernben mi volt a realitás?
Így nem is lesz soha előrelépés.
Remélem, Németh Krisztiánék kimaradnak ebből a kóros közegből teljesen, másképp nekik sem lesz esélyük.
Ettől mi nem lettünk rosszabbak, és ha nyerünk Portugáliában sem lennénk jobbak, hanem egyszerűen szerencsésebbek egy kicsit.
Gera ügy, nincs Zolival semmi baj. Jó srác, volt valami nézeteltérése, nem sikerült megoldani, ő ezt választotta, egészségére. Játszik majd helyette más. Ennyi a történet.
Portugálok ennyivel jobbak nálunk!
Svédek ellen idegenben jobbak voltunk, egyéni hibák döntöttek, itthon sem voltunk messze a pontszerzéstől. Rájuk is igaz, hogy sokkal előrébb tartanak nálunk, tehát ez sem lebecsülendő.
Albániát és Máltát oda-vissza vertük. Málta korábban okozott már kellemetlen meglepetést, nem csak amikor kikaptunk, még sokkal korábban is. Albánia máskor 9-10 pontokat szokott gyűjteni, rajtunk kívül senkinek nem sikerült oda-vissza győzni.
Ezen kívül vess pillantást egy olyan csapatra, amely korábban alázott minket. Moldova 3:0. Nem volt régen. Most Luxemburg mögött lettek csoport utolsók!!!
Érdemes elgondolkodni ezeken is, és nem csak belelőni a levegőbe egy jól hangzó, de elég demagóg valamit.
El kell dönteni, ki kezd, mert amióta Dzsudzsák berobbant, két szék közé esett Koeman. Aztán lehet, hogy Rudolf lesz a nevető 3.
De pozitív mérlegünk sem volt '98 óta egy selejtező sorozatban sem. Ez a mostani csoport nem volt éppen a legkönnyebb, de szerintem azért összességében szépen helyt álltunk. Én elégedett vagyok. Egy normális csoportbeosztás az EB selejtezőre és nem lehetetlen hogy kijussunk végre valahová. Azért ne feledjük hogy most csak 13 három csapat jut ki, de ha azt nézzük csak csak 16 ment tovább a csoportból - 8 pótselejtezőzik - de az EB-re 22 csapat juthat majd ki. Szóval mindent bele!
Sorosoláskor reális cél lehetett, hogy a gyengébbnek ítélt csapatokat oda-vissza verjük, az erősebbektől néhány pontot elcsípünk, és elérjük a harmadik helyet. Ez kedvezőbb kalapot eredményezhet a következő sorsolásra. Magunk és csoporttársaink erejét ismerve a továbbjutás délibábos álom (ezt akkor is így gondoltam).
Mi lett ebből?
A gyengébbnek tartott csapatokat oda-vissza vertük (apró hiányjel, hogy gólzáporos győzelem egy se volt), az erősebbnek tartott csapatoktól többnyire kikaptunk, de 4 pontot mindenképpen szereztünk tőlük.
Harmadik hely nem jött össze, de ennyit ponttal akár lehetett is volna - a "bezzeg harmadik" osztrákoknak 14 ponttal sikerült.
Eredményeket nézve tehát azt mondanám, hogy ami minimálisan várható volt a csapattól, azt hozták, se többet, se kevesebbet. Agyondicsérni nem kell, mert csodát valóban nem hajtottunk végre, de azt hiszem, hogy aki a sorozatban elért eredmények összessége nem rossz.
A fikázók emlékezzenek vissza, hogy télen, amikor második helyen voltunk, és megtelt a Puskás Málta ellen, akkor milyen véleményen voltak.
Szlovákia, Bosznia, Finnország, Svájc, Izrael, Szlovénia. Csupa kis ország. Vagy kijutottak a VB-re, vagy közel álltak, állnak hozzá. Ez az előrelépés. És majd jönnek a többiek is.
Az EB sorsoláskor megint a 4. kalapban leszünk. Három erősebb ellenfél lesz, azt nézhetünk.
Elegem van már belőle, hogy kétévente elhitetem magammal, hogy ott lehetünk EB-n, vagy VB-n. Többet nem fogom.
Előrehaladás ? Mihez képest ? Magunkhoz ? Másokhoz ?- hm...
Majd ha valamelyik Eb vagy VB a csoportsorsolásán ott látom a a golyón, hogy: HUNGARY akkor...
Addig lehet itt beszélgetni...
Szerintem ez fejlődés, határozottan.
Másrészt Babos védéseiben volt egy IGEN DICSÉRETRE MÉLTÓ TUDATOS ELEM IS--a korábbiakhoz képest "pluszban". És ez a következő.
Az olyan erős lövéseket, amelyekről biztosan érezte, hogy nem tudja megfogni, a korábbiakhoz képest, most nem(!) előrefelé ÜTÖTTE-ÖKLÖZTE, hanem oldalra-kifelé, vagy "fölé". Ezt az elvet persze egy kapus nem mindig tuhatja megvalósítani, hiszen van olyan erős lövés, amit a kapus nem kiüt, hanem kiejt--és szerencsétlen esetben az ellenfél csatárai rácsapnak a kiejtett labdára. A dánok elleni meccsen egy ilyen eset volt, de akkor nem voltak a közelben dán csatárok. Ez a védőink "érdeme" is.
Nakonxipan
sors bona, nihil aliud, ahogy a költő mondja. (jó szerencse, semmi más - zrínyi)
A selejtezősorozatban 16 pontot szereztünk, én nem emlékszem rá hogy ilyen utoljára mikor volt.
A csoportellenfeleink közül csupán két csapattól, Portugáliától és Svédországtól kaptunk gólt, összesen nyolcat a sorozatban.
Igazándiból egy arcpirítónak mondható vereségünk talán a szombati volt (a svédek és a portugálok elleni hazai meccs persze fájó volt, de hasonlítani sem lehet egy máltai, moldáv, meg norvég zakókhoz).
Az uccsó fordulóig is volt matematikai esélyünk a kijutásra: megannyi nálunknál magasabban jegyzett válogatott (Románia, Lengyelország, Törökország stb.) ezt már nem mondhatja el magáról.
És amit már sokan mondtak: a kötelező meccseket (Albánia, Málta ellen) hoztuk.
Ami pedig NEGATÍVUM:
Rúgtunk összesen 10 gólt, ilyen kevés már nagyon régen volt...
Ebből következik az állandó defenzív taktika.
(hozzáteszem, a kétcsatáros játék önveszélyes húzás lett volna az erősebb csapatok ellen)
Most, hogy nem jutottunk ki, kiderült, hogy hülyítés volt a kijutási remények egész évben történő taglalása.
Nagyjából ennyi.
forrás:
http://www.nb1.hu/forum2/viewtopic.php?id=47858
- Már akkor megbeszéltem a kapitánnyal, hogy ha kijutunk a vb-re, akkor az pályafutásom megkoronázása lesz, sajnos nem sikerült, így most jött el a búcsú ideje. Kívánok az egész csapatnak sok sikert!
A szerdán bravúrt bravúrra halmozó hálóőr szavait nagy taps fogadta, s valamennyi játékostárs most bizonyára irigyli a NEC Nijmegen együttesét, hiszen Babos klubjában természetesen még véd tovább.
forrás:
http://www.mlsz.hu/hirek2009.php?itemid=6145
forrás:
http://www.mlsz.hu/hirek2009.php?itemid=6144
http://www.pepsifoci.hu/node/45735
Magyarország 8 3 3 2 6:6 12
Sima pótselejtező, a francba...
forrás:
http://www.pepsifoci.hu/node/45735
Norvégia 8m | 2gy | 4d | 2v | ga: 9:7 | 10p
Ha ott kihúzzuk az 1:1-et és a portugálok ellen mondjuk 11 emberrel védekezünk és hozunk egy 0:0-át, ott lennénk a pótselejtezőben.
Persze tudom, sok a HA és ki tudja hogy nem szárták-e volna össze magukat Dániában az aranylábú játékosaink az óriási nyomás alatt, ha tényleg így alakultak volna a meccsek... A pótselejtezőről nem is beszélve...
A kólás tribünön volt régen a vendégszektor, ez már teljesen megváltozott.
Néhány aktuális kép:
forrás: www.europlan-online.de/Daenemark/Kopenhagen/Parken/Parken.htm
forrás:
http://www.mlsz.hu/hirek2009.php?itemid=6111
-1992-ben épült
-38.050 férőhelyes
-a dán nemzeti stadion (és a Köbenhavn otthona is egyben)
-UEFA 4 csillagos stadion ( http://en.wikipedia.org/wiki/UEFA_Elite_stadium)
forrás:
http://www.dbu.dk/page.aspx?id=1178
http://www.someworldpics.com/main.php?g2_itemId=439
http://www.skyscrapercity.com/showthread.php?t=786180&page=2
http://www.panoramio.com/photo/3385131
http://www.panoramio.com/photo/7222617
http://www.panoramio.com/photo/845404
http://www.flickr.com/photos/81224148@N00/266519766
http://stadiony.net/stadium.php?s=309
Óriási!
Még jó, hogy sikerült a rendezökkel kibiznbiszelni, hogy inkább az egyik sarokszektorbeli ÁLLÓ(!!!)HELYEKRE engedjenek be. Akkor még nem tudtuk, hogy néhány perccel késöbb a tartalékosan felálló magyar "B-csapat" Tooorghelle révén kétszer is mattolja egy kifejlett gorilla kecsességét árasztó és mozgását imitáló Oliver Kahn kapuját.
Mi lett volna, ha a "kalitkában" kellett volna a gyözelmet ünnepelni? És a biztonsági szempontból rossz belegondolni, hogy mi lett volna, ha az egysoros szektor két kijáratában akár csak 5-5 kigyúrt ember jelenik meg, aki boxot akar!?
A Parkenben talán nem a dísztribün mellé kellett volna jegyet igényelni, hanem a rendes vendégszektorba. Ahogyan dukál. Akinek exkluzívabb helyre szóló jegy kell, annak legyen lehetösége, olyat szerezni! De a pór nép, amely nem csak hidegtálakat zabáló statiszták közepette akar meccset nézni, hanem esetleg szurkolni kíván, vehessen "átlagos"jegyet.
Azért, mert MLSZ-gyakrolat az elb...ott tribünön (mellyel a Puskás Stadion kapacitása mellesleg 8-10.000 helyet elvesztett) a legnemesebb helyek mellé rakni a vendégek egy részét, idegenben nem ezt a gyakorlatot kellene követni - illetve kikényszeríteni.
Vajon megéljük, hogy valamikor hozzáértö emberek kerülnek a mai döntéshozók / haverok / léhütök / senkik helyére???
forrás:
http://www.mlsz.hu/hirek2009.php?itemid=5925
A dán szövetség honlapja szerint teltház előtt, összes jegy elkelt!
www.dbu.dk/page.aspx?id=7003
Meccs után hazaindulás, hazaérkezés Bp. re kora esti órákba.
Ár.: 29.000.- ,30.000.-/ fő ez nem tartalmazza a belépőjegyeket viszont a retúr kompjegyet igen!!!
Aki nem bírja a kompozást az úgy készüljön fel lesz odafele is fél óra és visszafele is!
Az ülésrend nincs meghatározva viszont fel lesz írva.
Mindenkitől lesz beszedve 5.000.- kaució és ahol gondot látunk,
rongálást ott visszatartjuk a kauciót illetve a körülötte ülőknél is!!
Ezzel inspirálva az utasokat, hogy a saját buszunkba ne tegyünk kárt illetve figyeljünk rá, hogy ne tegyenek.
Jelentkezni Max Szept.20. ig.!!!
Minimum 20.000.- előleggel lehet amit kérek minden jelentkezéskor a következőek.:
Név.:
Tel.:
Mail cím.:
Cím.:
És ezt minden embertől kérném a jelentkezéskor!!!
Mail.: hungary001@citromail.hu
Tel.: 06-70/327-79-55