hozzászólások

1. 
   megyesi_mate

   # 3

   2020.11.06, 20:25

   Összefoglaló: youtu.be/BvZrzBHPuug
    
2. 
   megyesi_mate

   # 2

   2020.11.06, 20:08

   Máté Csaba nyilatkozata a meccsről:
   
   

   Már az első percektől kezdve fölényben futballoztunk. Beszorítottuk az ellenfelet a kapuja elé, sok lehetőséget dolgoztunk ki, megvoltak a helyzeteink és a szünet előtt egy szép akció végén büntetőt kaptunk, amelyet Ammar Ramadan higgadtan értékesített. A Monor kontratámadásokra rendezkedett be, többnyire pontrúgásokból adódtak helyzetei. A második játékrész elején szerzett második gólunk megtörte az ellenfelet, mi viszont felpörögtünk és tetszetős, eredményes futballal magabiztos győzelmet arattunk.
   
   Forrás: www.fradi.hu/labdarugas/nb-iii/hirek/ramadan-triplazot-neggyel-nyert-az-ftc-ii

   
   
   Alábbi beszámolóm forrása: ulloi129.hu/2020/08/24/ramadan-triplazott-negyet-lottunk-a-monornak/
    
3. 
   megyesi_mate

   # 1

   2020.11.06, 20:06

   Beszámolóm a mérkőzésről:
   
   

   Bár igazán sokat az elmúlt meccsek teljesítménye alapján sem vártam a tartalékcsapatunktól, ismét kellemes meglepetést okozott a KisFradi. Nem tudom, mennyit gyengült tavaly óta a Monor, de mivel akkor az NB3-as csoportjuk 3. helyén végeztek, fiataljaink mai teljesítménye mindenképpen dicséretre méltó. A meccsen a kisderbihez hasonlóan egész végig domináltunk, a labdát mi járattuk, azzal a különbséggel persze, hogy ezúttal nem pisis tinédzserek (eskü nem fáj, hogy a tarcsi fele lassan fiatalabb, mint én), hanem rutinos NB3-as futballisták ellen kellett játszanunk, így a 4 rúgott gól még inkább felértékelődik.
   
   Egész meccsen szembetűnő volt, hogy mennyit gyakorolták a játékosaink az egyérintős passzokat és kényszerítőket, az első gól is ez utóbbiból született, amikor is Ramadan kapta vissza a labdát egyik társától, a védő pedig már csak szabálytalanul tudta megállítani. A büntetőt ő maga értékesítette magabiztosan. A második gól is olyan szituációból született, ami nem egyszer fordult elő a meccsen; ekkor Csontos – aki a maiak alapján gyakorlatilag a csapat beadásfelelőse, szinte csak ő próbálkozott beívelésekkel – tekerte be félmagasan a labdát a védősor mögé, amibe Ramadan ért bele védhetetlenül. A harmadik gól inkább ad-hoc módon született, Csonka csípett el egy labdát, higgadtan kicselezte a maradék védőt, majd elfektette a kapust, és szerezte meg a saját találatát. A negyedik gólban pedig ugyan már benne volt az is, hogy a monoriaknak sok kedve nem volt végigjátszani a mérkőzést, de akkor is kifejezetten szépre sikerült: egy, a kapunk előtti kavarodást követően Leo hozta ki a labdát a félpályáig, passzolta tovább Csonkának, aki kiadta azt a szélre Pócsiknak, az ő passzát pedig Ramadan tekerte higgadtan a hosszúba – megérdemelt mesterhármas.
   
   El lett már ugyan mondva ezerszer, de nem lehet eléggé kiemelni, mekkora potenciál rejlik Ramadanban, aki ezen a mérkőzésen is bizonyította, hogy az NB3-as mezőnyből magasan kilóg. Amellett és úgy viszi el a labdát, aki mellett és ahogyan csak akarja, kis termete ellenére ügyesen tartja meg azt, kb. Isaelre hasonlít ilyen tekintetben. Rúgótechnikájára sem lehet panasz, bokából úgy nyesi kapura a labdát akár a védő szorításában, ahogyan azt illik, ezen a szinten némi túlzással akkor lő gólt, amikor akar. A legjobban talán az foglalja össze eddigi teljesítményét Ammarnak, hogy a monoriak kapusa a meccs után némi keserűséggel a hangjában odavetette a pont előttem ülő ismerőseinek, hogy “a 7-es fiú ott ment el, ahol akart”.
   
   Persze nem az övé volt az egyetlen jó teljesítmény a csapatban. Én mindenképpen a jobbak közé sorolnám például Csontost, aki egész meccsen nagyon higgadtan oldotta meg a feladatát, illetve lépett fel előre rendszeresen beadni. Pócsikot és Alessio Mazzonettót ugyan még viszonylag könnyű elnyomni, ha testesebb védővel találkoznak, de szépen küzdöttek mindketten és voltak jó megoldásaik bőséggel. Orosz ugyan nem nyújtotta élete teljesítményét az első félidőben, de a másodikban összekapta magát, így őt is dicséri a 0 kapott gól. Volt már jobb meccse Katonának is, de azért rajta látszódott így is, miért edzhet annyit az első csapattal, az Újpest ellen amúgy is a legjobbak között volt. A többi fiatalra, így nyilván a gólt szerző Csonka Bandira sem lehetett panasz, de laikus szemem most ennyi kiemelendő teljesítményt volt képes befogadni, ha valaki teljesebb képet szeretne kapni arról, hogy ki milyen játékos a keretből, nyugodt szívvel tudom ajánlani ebéd előtti programnak a tarcsi meccseit, ugyanis a fiatalok nem a szokásos NB3-as brusztolós teljesítményt nyújtják, ahol a fizikai küzdelemé a főszerep (értsd: szar a meccs), hanem kifejezetten szórakoztató és ezen a szinten igen színvonalas futballt játszanak.
   
   Örülök, hogy ezúttal nem követett el senki sem látványosan nagy hibát (erre azért volt példa az Újpest ellen, de ennyi baj legyen), így Leo nem volt kénytelen tüzet oltani, illetve úgy általánosságban sem engedtük az ellenfelet túl sokszor a kapunk elé, itt nagy bravúr kellett volna a pontszerzésükhöz. Leo szerepeltetése talán érthetetlen döntés egyesek számára, de látva azt, hogy hogyan irányítja fiatalabb és kevésbé tapasztalt társait a pályán, és hogy jelenléte milyen biztonságot nyújt nekik (rutinból a legizzasztóbb szituációt is probléma nélkül lehozza), hát, én azt gondolom, hogy legyen az a legrosszabb dolog, ami ezekkel a fiatalokkal történik (hadd romanticizáljam túl), hogy korunk egyik legtapasztaltabb magyar futballistájával játszhatnak egy csapatban hétről hétre. Mellette egyébként Szécsi irányítja sokat a védelmet, akikre ez ebben a korban bőven ráfér, így őt sem csak szép védései miatt illeti dicséret.
   
   Meg persze ott vannak azok is, akik ma nem kaptak szerepet, például az edzőtáborokban sokat játszatott Iyinbor Patrick vagy az Újpest ellen jó teljesítményt nyújtó Redzic Damir, szóval van jó pár olyan játékos itt lent, akiben benne van, hogy éveken belül rendszeresen játéklehetőséget kapjon a nagycsapatnál.
   
   Nyilván nekem sincsenek illúzióim, elvégre ez továbbra is az NB3, a nagycsapatig pedig még nagyon hosszú út vezet, de hát mit tegyek, ha annyi örömöt okozott látni, hogy a monoriak 5-ös számú, magáról látszólag igen sokat gondoló centere hogy forrongta végig az utolsó perceket, mert a csapatát jól elpáholta egy rakás tinédzser. Én azt mondom, ha így folytatják, a fiúk még a végén azt is kiérdemlik, hogy ne replikamezekben kelljen végigszenvedniük a meccseket.

   
   
   Ramadan tizenegyesgólja: photos.app.goo.gl/cFgey8gH6WVzDtni7