Tázlár, Tázlári Sportpálya
-
2 felhasználó járt itt.
- cím
- térkép, megközelítés
- befogadóképesség
-
lakosság
Tázlár: 1.702 (2012)
- hazai csapat
- nézőcsúcs
- pálya mérete
96m x 62m
-
talaj típusa
természetes füves
- eredményjelző tábla
- világítás
- futópálya
nincs
- átadás éve
1948
- nyitómérkőzés
- segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
A képviselő testület 6 tagú bizottság felállítását rendeli el: Szél Bálint, Pap István, Kószó István, Török Ferenc, K. Németh Ferenc és Cserményi Lehel. Arra kapnak megbízást, hogy keressenek pályának alkalmas helyet, és azt terjesszék a testület elé.
Az öltöző iránti kérelmet viszont elutasítják.
A bizottság a sportpálya helyét a „vályogos”-nál látja jónak, de ez Kazi Tamásné tulajdonát képezi. A képviselő testület ebből 3 kha-t „szerez meg” 1947-ben.
A levente teret eladják, hogy sportpályát tudjanak építeni.
Az 1948. február 14-i testületi ülésen a bizottság beszámol a teendőkről, és megbízzák Csenki Ferenc munkavállalót a munka elvégzésére. Feladata: beszintezés, fák kivétele, körülárkolás, vízszintezés, a kivett talaj elrendezése, stb. Ezért a munkáért 2000 Ft-ot és 2000 kg rozst kap, melyből a napszámosokat is fizeti. Előre nem látható kiadásokra még 500 Ft-ot megszavaznak. (Ekkoriban a napszám 6-8 Ft között mozog).
A képviselők az öltözőnek és szertárnak kért helyiséget mégis megadják az egyesületnek: a volt vágóhidat ajánlják fel, de az átalakításhoz nem járulnak hozzá. Ezért ezt a sportegylet társadalmi munkában végzi el.
A pályát és az öltözőt a csapat végül az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumára kapja meg, ezért azt emléktáblával is ellátják.
Forrás:
Horváth János: "Tázlár Község Története 1945-2017" c. könyv