Nyírmártonfalva, Kökényesi Sportpálya
- cím
- térkép, megközelítés
- befogadóképesség
-
lakosság
Nyírmártonfalva: 2.068 (2014)
- hazai csapat
- nézőcsúcs
- pálya mérete
-
talaj típusa
természetes füves
- eredményjelző tábla
- világítás
- futópálya
- átadás éve
1978
- nyitómérkőzés
- segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
— Korábban a legelőn volt a futballpálya, ahol a mérkőzések előtti napon még a csorda koptatta a füvet- Törődött is azzal a gulyás, hogy ott holnap meccs lesz! ... Szégyelltük már, hiszen tehéntrágyás pályán játszottunk, melyet mindig le kellett takarítani a mérkőzés előtt, a játékosok pedig egy közeli magánlakásban öltözhettek- Nem csoda, hogy betiltották a „sporttelepet", és Acsádon játszottuk hazai találkozóinkat.
Egy szuszra ennyi elegendő. Kérdezés nélkül tör fel a panasz Balázs László szájából. A nyírmártonfalvi KISZ-titkár most a tanácselnök szobájában ülve meséli a szomorú történetet, amely csupán az újságírónak újdonság, a házigazda Antal Gábor, valamint a tsz-elnök Papp József már évek óta ismeri a gondot.
— Évek? Inkább évtizedek. Csaknem húsz esztendeje már, hogy először sürgettük az új pálya építését. A falu határán a tölgyfás erdőben kijelöltük a pálya helyét, megkezdődött a bozótirtás, a favágás, de a komoly munka végül is csak 1973-ban indult — veszi át a szót Antal Gábor.
(A helyzet megértéséhez szükséges tudnunk, hogy Nyírmártonfalván az állami támogatásból élő Toldi Tsz kivételével nincs önálló gazdasági egység, hiszen a gáti erdészet nyíregyházi, az állami gazdaság pedig debreceni központtal működik, így az építés — a korlátozott anyagiak miatt — csupán nagyfokú összefogással, sok-sok társadalmi munkával volt megvalósítható.)
— Tanakodtunk, s leültünk megbeszélni, hogy ki mit tud segíteni — folytatja a tanácselnök. — A munkálatok befejezésének határidejét 1980 december végében szabtuk meg, s addig mindenkinek megvolt a feladata. A község vezetői, az állami és társadalmi szervek, a falu lakosai vállvetve dolgoztak a terv megvalósulásáért, sokat segítettek a járási tanács és a sportfelügyelőség illetékesei is. A mártonfalvi fiatalok, úttörők és KISZ-esek csaknem 3000 óra társadalmi munkát végeztek, a falak vakolásától a festésig sok szakmunkát is vállaltak- Az állami gazdaság szocialista brigádtagjai szabad szombatokon és vasárnapokon dolgoztak rendszeresen, a Toldi Tsz gépeket és munkaerőt adott, segített a Vámospércs és Vidéke ÁFÉSZ is. A helyi kisiparosok közül Gyarmati Lajos és Balogh Antal dolgozott sokat, s dicséretet érdemel a fűrészgépet kezelő Palóczi Sándor, valamint a fiatalok népes csoportjából Führer Lajos, Gajdos Mihály és Bessenyei Lászlóné.
A nyírmártonfalviak körülbelül 800 ezer forintra becsülik az erdő mélyén húzódó nagyszerű sportpályájuk értékét. A példás összefogás soksok ezer forintot takarított meg, hiszen például csupán a falut a pályával összekötő egy kilométeres vízvezeték elhelyezése és bekötése százezrekbe került volna, ha nem önmaguk végzik a munkát.
A látogató csodálatos tisztásra bukkan a tölgyesben. Sándor bácsi, a gondnok büszkén tárja szélesre a sporttelep és az öltözőépület kapuit, a házigazdák pedig már az újabb terveken morfondíroznak.
A kellemes erdei környezetben nem csupán sportversenyeket, hanem községpolitikai rendezvényeket is lehet majd tartani, a májusi, augusztusi majálisokra például kiválóan alkalmas e sporttelep — véli Antal Gábor tanácselnök. A közeljövő feladataira pedig a tsz-elnök utal: — Nemcsak a pályát, de az öltözőépületet is be kellene keríteni. Aztszi selejtezéskor át tudnánk adni jó néhány betonoszlopot, s akkor már csak a dróthálóra lenne szükség.
Aztán, ahogy sétálunk körbe, úgy születnek az ötletek. Az építendő kézilabdapálya helyén a kilenc kivágandó tölgy már várja a fanyűvő, két, odébb a futballpálya mellé olyan korlátot terveznek, amelyben a vízvezeték is körbefutná a gyepet, így mindenütt könnyen lehet majd öntözni — ide, szélre pedig atlétikai pályát szerznénk — mutatja a tanácselnök —, ahol egyúttal a kerékpárosok is gyakorolhatnának, a mártonfalviak ugyanis nagyon szeretnek biciklizni. S nem rossz gondolat az sem, amit Balázs Laci javasolt nemrégiben, hogy itt, a fák között egy erdei tornapályát alakítsunk ki. Ez sem lenne nagy beruházás, csak dolgos kezek kellenek hozzá ...
Egy bizonyos: a nyírmártonfalviak nem vallanak szégyent, amikor az ötletekkel kell előrukkolni. Gondolataik szabadjára engedve szállnak a terveiket azonban eddig hiány nélkül megvalósították. Öt hónappal a határidő előtt, augusztus 20-án délben ugyan még gépek dolgoztak az erdei sporttelep környékén, délután azonban Szathmári Károly, a járási hivatal elnöke már olyan sporttelepet avatott a mártonfalvi erdő mélyén, melyet szerte az országban sok község megirigyelhet.
Hajdú-Bihari Napló, 1980.09.12
http://users.atw.hu/nyirmarton/KknyesiSportplya/index.html