hozzászólások

1. 
   ThomeeDVTK

   # 8

   2014.07.29, 17:05

   ,,A diósgyőri labdarúgás évszázados működése során kétszer költözött új helyre, mindkétszer azért, mert a korábbi pályáját, otthonát kinőtte. A DVTK az 1910-es a megalakulása után másfél évig a Kerekdomb alatti legelőn kialakított pályán játszotta mérkőzéseit. ...

   
   Ez esetben be kellene adni a Kerekdombi pályát, ismeretlen helyszínnel.
    
2. 
   admin pirospont

   # 7

   2010.12.07, 15:46

   ,,A diósgyőri labdarúgás évszázados működése során kétszer költözött új helyre, mindkétszer azért, mert a korábbi pályáját, otthonát kinőtte. A DVTK az 1910-es a megalakulása után másfél évig a Kerekdomb alatti legelőn kialakított pályán játszotta mérkőzéseit. Egészen addig, amíg Oka Simon vasgyári főmérnököt és Allender Henrik gyárigazgatót meg nem nyerték annak az ügynek, hogy sportpályát kell építeni az egyesület számára. A vasgyári vezetők közreműködésével kijelölték a területet, amelyet Északról a Szinva-patak, Keletről a ma is létező, a Vasgyártól az Újgyőri-főtér felé vezető villamosvasút sínpárja, déli irányból a mai vasgyári vendégház előtt állt munkásétterem, Nyugatról pedig a mészárszék határolt (az akkori pálya a mai Szinva-patak, a Vasgyár utca, az Alsószinva utca és a Sétány utca közötti részen volt, most bérházak állnak a helyén). Az 1911 tavaszán induló sportpálya építése során maguk a vasgyári játékosok végezték a földmunkát és tevékenyen részt vettek az építkezéssel kapcsolatos egyéb munkálatokban is, így augusztus végére elkészült a régóta várt vasgyári sporttelep, amelyen egy 96x46 méteres salakos labdarúgópályát és egy ahhoz tartozó futókört alakítottak ki. A játéktérnek a villamos sínpár felé eső oldala mellett építettek egy fából készült, 60 méter hosszú lelátót, amelyen 5 sor ülés volt, a mészárszék felőli oldalon pedig az állóhelyet alakították ki. A ,,munkásétterem mögöttinek” nevezett új pályát a DVTK 1911. szeptember 3-án, nagyszabású sportünnepély keretében vette használatba. 1922-ben a labdarúgópálya méretét 110x55 méteresre növelték, négy évvel később pedig a mészárszék felőli oldalra építettek új tribünt, míg a villamos sínpár felőli oldalán egy nagyobb állóhelyet alakítottak ki (vagyis az addigi ülő és állóhelyet megcserélték). A sporttelep felújításának avatóján, 1927. június 16-án, a két, akkor még külön utakon járó vasgyári csapat mérkőzött meg egymással: DVTK – DAC 6:3.
   

   
   forrás: http://www.boon.hu/hirek/SPORT/DVTK/cikk/a-kerekdomb-aljatol-a-munkasetterem-mogotti-n-keresztul-a-mai-helyig/cn/news-20101207-02061731
    
3. 
   admin pirospont

   # 6

   2010.05.07, 10:33

   A vasgyári sportvezetők belátták, hogy a régi keretek már nem teszik lehetővé a további fejlődést. A régi pálya mérete 105x55 m, majd 110x55 m volt, de tovább már nem lehetett bővíteni. Az atletikai futókör kerülete 326,60 m volt, a labdarugó pályába beleesett; nagyon hiányzott egy korszeű, a labdarúgó pályán kivül fekvő, 400 m-es futókör. A legnagyobb nehézséget pedig a közönség elhelyezése jelentette, mert már nem fértek el a pálya körül, hiába épült fel a vágóhíd felőli oldalon 1925-ben az új lelátó. A fejlődés elhaladt a régi pálya felett.

   
   forrás: Az 50 éves DVTK
    
4. 
   admin pirospont

   # 5

   2010.05.06, 15:42 (szerk.: 2010.05.06, 15:47)

   A DVTK jövője szempontjából életkérdés volt egy új sportpályának a megszerzése. Oka Simon meghívására a kerekdombi pályán tartott edzéseket Allender Henrik gyárfőnök több alkalommal megtekintette és ekkor került szóba az új pálya kérdése. Két területről lehetett szó, az egyik a
   Nagyiroda (ma I. sz. hivatalház) es Újdiósgyőr közt húzódó villamosvasút pályájától nyugatra, a sínpár-munkásétterem-meszárszék és a Szinva-patak által határolt terület; a másik pedig a sínpártól keletre fekvő terület. Mindekettő nedves, mocsaras terület volt. A gyárigazgató Brodreisz János és Ádám András tisztviselőket a megfelelő személyzettel kiküldte az említett helyekre a talajvizsgálatok elvégzése végett. Ők megállapították, hogy a munkásétterem mögött fekvő terület alkalmasabb sportpálya létesítésére. Megkezdődött a sportpálya építése. A játékosok maguk végezték a földmunkát, szétterítették az oda szállított salakot és nagy lelkesedéssel vettek részt az építéssel kapcsolatos munkákban. Ez a magyarázata annak, hogy az akkori sportolók a régi sportpályát magukénak tartották és nagy szeretettel ragaszkodtak hozzá, amikor 1938-ban egy korszerűbb stadion építésének kérdése szóba került.
   A pályának a villamos sínpár felé eső oldalán 60 m hosszrú, fából készített lelátót építettek, amelyen emelkedően öt sor ülés volt.

   
   forrás: Az 50 éves DVTK
    
5. 
   admin pirospont

   # 4

   2009.11.12, 22:40 (szerk.: 2010.05.06, 15:45)

   Pár dolgot sikerült itt összefoglalnom a stadionról:
   http://100ev.uw.hu/vasgyarindex.html
    
6. 
   admin pirospont

   # 3

   2009.11.02, 11:09 (szerk.: 2009.11.04, 12:03)

   a DAC 1913-tól az 1938-as beolvadásáig közösen használta a játékteret a DVTK-val.
    
7. 
   admin pirospont

   # 2

   2009.10.21, 16:08

   a régi játékpálya balra alul, a jelenlegi stadion jobbra alul
   
   http://100ev.uw.hu/vasgyar.html
    
8. 
   admin pirospont

   # 1

   2009.09.02, 15:25 (szerk.: 2017.07.27, 17:19)

   
   A pálya helye egy 1937-es túristatérképen. Itt játszott a DVTK csapata mielőtt felépítették volna a jelenlegi stadiont.