magyarfutball.hu

Magyarország † Szemző Gyula (Sopron 1902.04.24 - Sopron 1954.05.30)

nemzetiség
Magyarország
életkor
† 52 évesen elhunyt
(122 éve született)
poszt
kapus

játékos

pályafutás
Soproni FAC
1918 - 1921
Salgótarjáni BTC
1921 - 1926
katonai szolgálat
1926 - 1927
Hungária FC
1927
Zala-Kanizsa FC
1927 - 1929. február
Attila FC
1929. február - 1934
eredmények / elismerések
?

edző

pályafutás
Perecesi TK
1930 március - ?
Attila FC játékosedző
1932. szeptember 24 - 1932. december
Attila FC játékosedző
1933. szeptember 18 - 1934
Alberttelep
? - ?
Miskolci Erdész
? - ?
Salgótarjáni Bányász
1952 január - 1953 eleje
Nagykanizsai Bányász
1953 eleje - 1954
Soproni Lokomotív
1954 - 1954 május
eredmények / elismerések
?
0 nemzetközi kupa
0 hazai kupadöntő
23 elsőosztályú bajnoki
1 másodosztályú bajnoki

Szemző Gyula magyar bajnoki mérkőzései:

I. oszt. profi liga 1929/1930

# dátum ford. mérkőzés csere lap gól eredmény
1 1929.08.31 1 Nemzeti SC - Attila FC 1 : 1
2 1929.09.15 2 Attila FC - Ferencvárosi FC 1 : 3
3 1929.09.21 3 Újpest FC - Attila FC 4 : 0
4 1929.09.29 4 Attila FC - Pécs-Baranya FC 3 : 0
5 1929.10.13 5 Bástya FC - Attila FC 5 : 2
6 1929.10.20 6 Attila FC - Somogy FC 0 : 1
7 1929.10.27 7 Hungária FC - Attila FC 1 : 1
8 1929.11.10 8 Budai 11 - Attila FC 0 : 0
9 1929.11.17 9 Attila FC - III. Kerület FC 0 : 2
10 1930.05.04 20 Somogy FC - Attila FC 1 : 2
11 1930.05.25 22 Attila FC - Újpest FC 1 : 4
11 mérkőzés

Profi II. liga 1930/1931

# dátum ford. mérkőzés csere lap gól eredmény
12 1930.11.09 7 Somogy FC - Attila FC 1 : 0
1 mérkőzés

Profi I. liga 1931/1932

# dátum ford. mérkőzés csere lap gól eredmény
13 1931.09.06 1 Attila FC - Kispest FC 0 : 0
14 1931.09.13 2 Hungária FC - Attila FC 5 : 0
15 1931.09.27 3 Attila FC - III. Kerület FC 1 : 0
16 1931.10.04 5 Attila FC - Bocskay FC 1 : 3
17 1931.10.11 4 Budai 11 FC - Attila FC 0 : 3
18 1931.10.25 6 Sabaria FC - Attila FC 1 : 1
6 mérkőzés

Profi I. liga 1932/1933

# dátum ford. mérkőzés csere lap gól eredmény
19 1932.09.25 4 Attila FC - Kispest FC 1 : 3
20 1932.10.09 11 Somogy FC - Attila FC 2 : 3
21 1932.10.15 5 Budai 11 FC - Attila FC 3 : 2
22 1932.11.20 8 Attila FC - Bocskay FC 1 : 0
4 mérkőzés

Profi I. liga 1933/1934

# dátum ford. mérkőzés csere lap gól eredmény
23 1933.09.24 4 Szeged FC - Attila FC 2 : 1
24 1933.10.01 9 Somogy FC - Attila FC 1 : 5
2 mérkőzés
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: fgymat
    2023.04.21, 07:51
    Játszott és edzősködött is a profi ligában

    Futball karrier Soprontól Sopronig: egy kalandos pályafutás története
    A múlt század elején Szemző Gyula az első soproni futballisták egyike volt, aki a városból indulva eljutott az első osztályig. Futballozott és edzősködött is a profi ligában, valamint az NB I-ben. A karrierje végén hazatért a Soproni Lokomotívhoz és a csapat edzőjeként is hunyt el egy bajnoki mérkőzés után.
    A GYSEV-főkalauz édesapa hét gyermeke közül 1902. április 24-én látta meg a napvilágot Sopronban. Tehetsége, testi adottságai révén kapusként már fiatalon helyet követelt magának a korszak egyik jeles régióbeli klubja, a SFAC felnőttcsapatában.
    - A családunkban nálunk mindenki százhetven centi körüli magas volt, egyedül ő emelkedett ki a hórihorgas termetével – emlékezik a nagybátyjára napjainkban a 83 éves Szemző Gábor, aki az élete jelentős részét maga is a sportban töltötte.

    Az ifjú titán még nem volt 16 éves, amikor 1918. április 10-én a SFAC-SzSE (1:1) összecsapás után a Soproni Napló dicsérte a játékát, majd ugyanezt tette a Neulerchenfelders FC elleni 2:2-t követően is: „Az eldöntetlen mérkőzés eredményét csakis Szemző kapusunknak köszönhetjük, akire méltán büszke lehet a csapat. Kiválóan véd. Különösen labdafogásai elsőrangúak. Reméljük, hogy még gyakran lesz alkalmunk gyönyörködhetni védéseiben.”

    Egészen pontosan további három évig lehetett gyönyörködni, mert Szemző Gyula egyik nyilatkozata szerint 1921-ben került a Salgótarjáni Bányászhoz. A Dunántúli Sport Újság 1923. június 11-én ezt írta: „Szemző Gyula, a SFAC volt egykori kapusa, jelenleg a Salgótarjáni Bányász TC óriás termetű kapusa, olyan kvalitásokat árult el az úrnapi DVTK elleni mérkőzésen, hogy jövő szereplése elé a legnagyobb várakozással nézhetünk. A mérkőzést vezető Kann Frigyes szövetségi bíró számtalanszor kapta szájába sípját abban a hiszemben, hogy gólt kell ítélnie, mikor Szemző hatalmas alakjától nem várt fürgeséggel kaparintotta meg a labdát az utolsó pillanatban, vagy dobta magát merész robinzonáddal a jobb sarokból a bal sarok felé repülő labdára. A magyar föld, úgy látszik, tömegesen termi a kapustalentumokat.”
    A nógrádi csapatban is az egyik legjobbnak bizonyult, többször szerepelt Észak-Magyarország válogatottjában. Az SBTC fekete-fehér színeit 1926 végéig viselte.

    A következő év tavaszán már a nagy hírű Hungáriában találkozunk a nevével. A Nemzeti Sport a Húsvéti serlegmérkőzések előtt ezt írta 1927. április 13-án: „Az összeállítás szenzációja, hogy Szemző fog a kapuban állani. A Hungária már nagyon régen szerepeltette volna Szemzőt a kapuban, de miután Szemző aktív katona volt, erről le kellett mondania. Most, hogy leszerelt, megszűnt minden akadály és a Hungária vezetősége reméli, hogy Szemző felszabadulásával elvetheti a kapus-kérdés gondját.”

    A cseh bajnok Sparta elleni meccsen (3:3) be is mutatkozott a Hungáriában a következő tizenegyben: Szemző — Mandl, Lenkey I - Kléber, Kvasz, Nádler — Opata, Molnár, Orth, Kittl, Jeny. A tudósító szerint „jó alakú, jó mozgású, keménykötésű, bátor kapus. Az első két gólnál azonban másként mozgott volna, ha már kellő rutinnal rendelkezne.”
    Szerepelt a Ferencváros (0:2) és az Újpest (3:0) ellen, valamint a Profi kombináltban is, utóbbival az SK Pozsonyt 5:0-ra győzték le. Ekkor már több dicséretet kapott: „Szemző kezdi beváltani a hozzáfűzött reményeket. Néhány nagyon szép védése volt. Bátorsága, rugalmassága biztató.” Ennek ellenére a Bástya ellen következő bajnokin nem kapott szerepet, mert „Szemző ügyeinek elintézése végett néhány napi szabadságot kapott.” A szabadságolás azonban végleges lett. A pontos okát homály fedi, a Nemzeti Sportban 1927. május 6-án megjelent karcolat egy kis részlete azonban némi magyarázatot ad rá:

    - Mondja, Terefere úr, arról nem tud, hogy Szemző miért nem játszik?
    - Kérem, szerkesztő úr, Ön gondolatolvasó. Éppen most akartam erről beszélni. Ugyanis Szemző még nem volt a katonaságtól egészen szabad, amikor leszerződött a Hungáriához és ezért, hogy úgy mondjam, felelősségre vonták, illetve adnak neki egy külön helyiséget, ahol senki sem zavarhatja őt.
    Ebből a párbeszédből arra lehet következtetni, hogy az átigazolásakor nem volt minden szabályos és ezért büntetést kapott. A profi bajnokságban nem is védett a Hungáriában és ismét Salgótarján felé vette az irányt: „Szemzőt, a Hungária kapusát a Salgótarjáni SE szerepeltette a PBSE elleni barátságos mérkőzésen és ezért az LSE intézőjét, Boray Józsefet az SBTC feljelentésére az ÉLSz intézőbizottsága három hónapra eltiltotta tisztségének gyakorlásától.”

    Egy évre Nagykanizsára igazolt a másodosztályba. A következő nyáron Szemzőt szerette volna megkapni a Salgó FC a Hungáriától. A hír szerint a kék-fehérek vezetősége nem kért többet a jó képességű kapusért, mint amennyibe addig került nekik, vagyis nagyjából 500 pengőt. Az üzlet végül nem jött létre, a kapus újabb fél évet Kanizsán maradt, majd 1929 februárjában „A bajnokság egyik nagy favoritjának, a miskolci Attilának a háza táján nagy szenzáció akadt: hosszas huzavona után végre sikerült Szemzőt, a Kanizsa kiváló kapusát a városnál álláshoz juttatni s ezzel egyidejűleg tegnap este le is szerződtetni.”
    A profi másodosztályban a bajnokság végén a miskolci csapat - a Pécs-Baranya mögött – a második helyen végzett és jogosult volt osztályozót játszani a feljutásért. A Vasas ellen a harmadik mérkőzés döntött, ezen a Hungária úton 5000 néző előtt a borsodi piros-kékek a hibátlanul védő Szemző vezérletével 2:0-ra legyőzték az angyalföldieket és ezzel feljutottak az élvonalba.

    Az első élvonalbeli mérkőzésen, 1929. augusztus 31-én is ő állt a kapuban a Millenárison, amikor az Attila 1:1-re végzett a Nemzeti vendégeként. „Szemző nagyon szépen védett. Egy-két védése nagy klasszisra vallott.”

    Később a harmincas évei felett lassan kiszorult a kezdőcsapatból, nemzetközi mérkőzéseken azért játszott, miközben a társai felkészítésében is szerepet vállalt. Részt vett az Attila FC 1933-as sikeres erdélyi túráján, ahol megsérült.

    Úgy volt, hogy ő véd a Phőbus ellen az 1933/34-es profi bajnoki év nyitányán, a neve szerepelt is az előzetesen megadott csapatban, ám a meccsen még sem vele kezdődött az összeállítás.

    - Hallotta? Szemző nem véd.
    - Mi történt vele?

    - Semmi. Nem fogadta el az Attila feltételeit. Ki akarja használni azt a helyzetet, hogy Alberti elment s így kapus nélkül maradt az Attila!
    A Nemzeti Sport 1933. szeptember 19-én arról tudósított, hogy ő lett a miskolciak edzője. „Tegnap végre megegyezett az Attila Szemzővel, aki nemcsak védeni fog, hanem az edzéseket is vezeti majd. Kéri a visszaamatőrösítését.”

    Az év őszén játékosként kétszer is szerepelt a profi ligában, 1933. szeptember 4-én ő védett Szegeden, ahol csapatával 2-1-es vereséget szenvedett, majd vele a kapuban 5:1-re kiütötték a Somogy FC-t Kaposváron.

    A következő körben hatalmas várakozás előzte meg Miskolcon a Ferencváros elleni mérkőzést. Szemző Gyula az új sárga mezében a hazai csapat élén futott ki a bemelegítéshez. A kapura rúgások során az egyik alkalommal nagyon megnyúlt a labdáért és kiugrott a válla. Nem is tudott játszani a meccsen, az Attila vezetői pánikszerűen keresték helyére az új kapust. Hidasit úgy hívták le a tribünről s a kezdéssel meg kellett várni, amíg átöltözött.

    A Szeged FC 1933-as őszi franciaországi túráján egy-két mérkőzést Délkelet-Magyarország profi válogatott néven hirdettek meg. Lille-ben a 10.000 néző előtt játszott összecsapáson az első percekben Szemző megsérült, de fél kézzel tovább védett. Öt gólt kapott, amiből a szegediek szerint hármat könnyedén védett volna, ha teljesen egészséges.

    Az őszi idény végéig volt az Attila edzője, 1934 januárjában azt írták, hogy felbontotta a szerződését a klubbal. Utána a perecesi csapatnál, Alberttelepen és a Miskolci Erdészetnél dolgozott szakoktatói végzettséggel. Az 1952-es idényre volt klubja, az akkor az NB I-ben szereplő Salgótarján kérte fel edzőnek. Az irányításával a 10. helyet szerezték meg a bajnokságban. Ez volt a második klub, ahol az élvonalban dolgozott.

    Korábbi csapatai közül ezúttal Nagykanizsára szerződött, ahol a másodosztályú együttest vezette, majd 1954 elején a megyei bajnokságból az NB II-be frissen feljutott Soproni Lokomotív hívta haza a szülővárosába. Csapatával 12 fordulót követően a 8. helyen állt a táblázaton.

    1954. május 30-án a Győri Lokomotív 3500 néző 1:0 (0:0)-ra győzött Sopronban a Mátrai - Horváth, Peresznyák, Salamon - Dérfalvi I, Csonka - Fekete (Törőcsik), Rajnai, Rejtő, Tatai, Völgyes összeállítású hazai gárda ellen. Szemző Gyulának ez volt az utolsó mérkőzése a soproni kispadon. Paradox módon a Népsportban éppen ezen egyetlen alkalommal maradt le a neve az összeállításból.

    Szemző Gábor: - Édesapámmal mi is kint volt a mérkőzésen. Utána Gyula bácsi hívott bennünket, menjünk át egy italra a Neher vendéglőbe. Apám nem volt kocsmába járó ember, így nem is fogadtuk el a meghívást, inkább hazamentünk, a nagybátyám viszont így is az étterem felé vette az irányt. Éjfél körül járt az idő, amikor a húga kétségbeesetten szaladt át hozzánk a szörnyű hírrel, hogy Gyula bácsi otthon szívinfarktust kapott és ötvenkét évesen meghalt.

    A Népsport egy pár soros hírben, a Győr-Sopron megyei Hírlap pedig az anyakönyvi rovatban közölte a halálhírét. Az NB II-es labdarúgó értekezlet végén a résztvevők kegyelettel emlékeztek meg róla.

    A soproni evangélikus temetőben alussza örök álmát.


    https://www.kisalfold.hu/helyi-sport/2023/04/futball-karrier-soprontol-sopronig-egy-kalandos-palyafutas-tortenete
     
  2. avatar: fgymat
    2023.04.07, 18:56
    Szemző Gyula, a SFAC volt egykori kapusa, jelenleg a Salgótarjáni Bányász TC óriás termetű kapusa, olyan kvalitásokat árult el az úrnapi DVTK elleni mérkőzésen, hogy jövő szereplése elé a legnagyobb várakozással nézhetünk. A mérkőzést vezető Kann Frigyes szövetségi bíró számtalanszor kapta szájába sípját abban a hiszemben, hogy gólt kell ítélnie, mikor Szemző hatalmas alakjától nem várt fürgeséggel kaparintotta meg a labdát az utolsó pillanatban, vagy dobta magát merész robinzonáddal a jobb sarokból a bal sarok felé repülő labdára. A magyar föld, úgy látszik, tömegesen termi a kapustalentumokat.

    Dunántúli Sport Újság, 1923. 06. 11.
    Papp Győző gyűjtése
     
  3. avatar: fgymat
    2018.03.01, 17:33
    A nela.hu szerint május 26-án hunyt el, a hír szerint vasárnapra virradóra, vasárnap pedig május 30-a volt.

    Szemző Gyula, a volt kiváló salgótarjáni, majd később miskolci kapu védő, aki egy ideig a Salgótarjáni Bányász NB I-es csapatát, legutóbb pedig a Soproni Lokomotív csapatát edzte, vasárnapra virradó éjszaka Sopronban hirtelen meghalt. Temetése kedden délután lesz Sopronban.

    Nésport
    1954.05.31