† Bicskei Bertalan (Budapest 1944.09.17 - Budapest 2011.07.16)
játékos
edző
Bicskei Bertalan válogatott labdarúgó, kapus, labdarúgóedző. A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya két alkalommal.
Nevelő egyesülete a Ferencvárosi TC, majd a MOM SE, edzője Szabó József.
A magyar NB I-ben 240 alkalommal szerepelt és 1 gólt szerzett tizenegyesből. A Honvéddal kétszer volt második a bajnokságban (1969, 1972). A Magyar Népköztársaság Kupában négyszer került döntőbe csapatával (1968, 1969, 1973, 1976), ám egyszer sem tudta megnyeri a sorozatot. A válogatottban 1 alkalommal védett, az 1973. június 13-án megrendezett Svédország elleni világbajnoki-selejtező mérkőzésen. A világbajnoki részvételhez győzni kellett volna, de a végeredmény 3-3 lett, és főleg a harmadik gól miatt érte kritika a kapust.
Azon kevés magyar edzők közé tartozik, akik elvégezték a világhírű kölni főiskolát. Ezt rajta kívül csak páran mondhatják el magukról: Lóránt Gyula, Varga Zoltán, Kisteleki István.
Edzőként először az ifjúsági válogatottnál dolgozott, amellyel 1984-ben megnyerte a korosztályos Európa-bajnokságot. Ezt követően bajnoki címet nyert a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként (1988). Dolgozott Dél-Koreában is és a Dawoo Royals együttesét is bajnoki címhez segítette (1991). Vezetőedző volt a svájci FC Luzern (1992-1993), az egyiptomi Port Said (1994), az MTK (1994-1995), a Kispest-HFC (1996-1997), a Győri ETO FC (1997, szakmai igazgató), a kínai Senjang (2002) és az Újpest FC (2006) felnőtt gárdáinál is. Utolsó állomáshelyén mindössze egy mérkőzésen ült a kispadon, mert a liechtensteini Vaduz elleni UEFA-kupa mérkőzés után (a vendégek 4-0-ra nyertek a Megyeri úton) lemondott.
Az NB I-ben összesen 70 mérkőzésen dolgozott. Szövetségi kapitányként kétszer dolgozott a magyar válogatottnál (1989, 1998-2001, összesen 45 mérkőzésen), de irányította a malajziai válogatott csapatot is 2004-2005). 2007-ben kinevezték a magyarországi edzőképzés vezetőjének.
2010 júniusában libériai szövetségi kapitánynak nevezték ki.
Nevelő egyesülete a Ferencvárosi TC, majd a MOM SE, edzője Szabó József.
Veszprémi Haladás, 1962-1965
...Budapesti Honvéd SE, 1965-1974
Első élvonalbeli klubja a Budapesti Honvéd volt, amelyben 1965 és 1974 között szerepelt kapusként.MTK, 1974-1976
Ezt követően még két évet védett az MTK-VM-ben, s 1976-ban fejezte be aktív pályafutását.A magyar NB I-ben 240 alkalommal szerepelt és 1 gólt szerzett tizenegyesből. A Honvéddal kétszer volt második a bajnokságban (1969, 1972). A Magyar Népköztársaság Kupában négyszer került döntőbe csapatával (1968, 1969, 1973, 1976), ám egyszer sem tudta megnyeri a sorozatot. A válogatottban 1 alkalommal védett, az 1973. június 13-án megrendezett Svédország elleni világbajnoki-selejtező mérkőzésen. A világbajnoki részvételhez győzni kellett volna, de a végeredmény 3-3 lett, és főleg a harmadik gól miatt érte kritika a kapust.
Azon kevés magyar edzők közé tartozik, akik elvégezték a világhírű kölni főiskolát. Ezt rajta kívül csak páran mondhatják el magukról: Lóránt Gyula, Varga Zoltán, Kisteleki István.
Edzőként először az ifjúsági válogatottnál dolgozott, amellyel 1984-ben megnyerte a korosztályos Európa-bajnokságot. Ezt követően bajnoki címet nyert a Budapesti Honvéd vezetőedzőjeként (1988). Dolgozott Dél-Koreában is és a Dawoo Royals együttesét is bajnoki címhez segítette (1991). Vezetőedző volt a svájci FC Luzern (1992-1993), az egyiptomi Port Said (1994), az MTK (1994-1995), a Kispest-HFC (1996-1997), a Győri ETO FC (1997, szakmai igazgató), a kínai Senjang (2002) és az Újpest FC (2006) felnőtt gárdáinál is. Utolsó állomáshelyén mindössze egy mérkőzésen ült a kispadon, mert a liechtensteini Vaduz elleni UEFA-kupa mérkőzés után (a vendégek 4-0-ra nyertek a Megyeri úton) lemondott.
Az NB I-ben összesen 70 mérkőzésen dolgozott. Szövetségi kapitányként kétszer dolgozott a magyar válogatottnál (1989, 1998-2001, összesen 45 mérkőzésen), de irányította a malajziai válogatott csapatot is 2004-2005). 2007-ben kinevezték a magyarországi edzőképzés vezetőjének.
2010 júniusában libériai szövetségi kapitánynak nevezték ki.
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
- Félő sokan csak annyit tudnak, hogy az egyetlen válogatottsága az a bizonyos magyar-svéd 3:3 volt…
- Szerintem kétszeres válogatott vagyok: 1969-70 december v. január, dél-amerikai túráról jöttünk vissza. Soós Karcsi bácsi volt a kapitány és Marokkóban a harmadik meccsen én védtem. Nyertünk 4:1-re.
- Hivatalos meccs volt?
- Tudtommal igen, országok közötti válogatott meccs. Utána 1973-ig ott ültem a kispadon. A svéd meccsen az első félidőben jól védtem, a másodikban magam is éreztem, hogy nem voltam a topon. De azok nem potyagólok voltak, kell mindig bűnbakot találni. Nagyon sokszor szembesültem vele, Edström 8 méterről bebólintotta, ahogy kell. Közelről jött a beadás, akármit mondanak, nem lehetett rá kimozdulni.
- Ezeket visszajátssza magában, vagy lelkileg már túl van rajta?
- Muszáj a meccs hevében túltenni magunkat ezen. A következő mérkőzésünk egy bajnoki volt a Zalaegerszeg ellen és 8-ast kaptam a Népsporttól. Az más kérdés, hogy a vezetők hogyan fogták fel, mert ötünket-hatunkat úgy vágtak ki, hogy többet a válogatott közelébe nem jutottunk.
Egy terjedelmes, olvasmányos interjú itt található: http://orulunkvincent.blog.hu/2011/07/17/bicskei_bertalan
Labdarúgó pályafutását tizenöt évesen a Ferencvárosi TC-ben kezdte, ahonnan három év múlva a MOM SE (...) igazolta le. A következő idényt már a Veszprémi Haladás kapusaként kezdte, újabb egy év múlva, 1965-ben került a Budapesti Honvédhoz.
Kilenc szezon alatt 198 bajnoki mérkőzésen szerepelt, kapus létére 1 gólt szerzett, persze, hogy büntetőből. Érdekesség, hogy 1973 őszén, a KEK (Kupagyőztesek Európa Kupája, az EL egyik elődje) első fordulójában az ő tizenegyesével ment tovább a Honvéd a skót Aberdeen elleni szétlövésben. A kispestiekkel két bajnoki ezüstérmet és három Magyar Kupa (MNK) második helyet szerzett. 1974-ben igazolt az MTK-VM-be. A kék-fehéreknél két szezon alatt 42 bajnoki találkozón lépett pályára, egy Magyar Kupa (MNK) ezüstérmet szerzett. Aktív játékos pályafutását 1976-ban, harminckét évesen fejezte be.
A magyar labdarúgó válogatottban, bár többször volt kerettag, csak egyszer léphetett pályára. Igaz, ezt az egyetlen mérkőzést, 1973-ban a svédek elleni 3:3-s VB-selejtezőt (ezen a mérkőzésen dőlt el végleg, hogy nem leszünk ott az 1974-es labdarúgó világbajnokságon - a szerkesztő megjegyzése) inkább tragikusan élte meg. Két találatban kissé, a harmadikban, Ralf Edström fejesgóljában pedig nagyon benne volt.
Labdarúgó pályafutása után az edzői pályát választotta. Negyedmagával azon kevesek közé tartozott, aki elvégezte a híres kölni edzői főiskolát. Edzői pályafutásának összes állomását nehéz is lenne felsorolni, legnagyobb sikere szövetségi kapitányként az 1984-es ifjúsági EB aranyérem. Magyarországon többek között az MTK-VM-nél dolgozott pályaedzőként, itt később vezetőedző is lett. Irányította még a Honvéd (itt kétszeres magyar bajnok és egyszeres Magyar Kupagyőztes lett), a Videoton és az Újpest edzéseit, Győrben pedig a szakmai igazgató posztot töltötte be. 45 alkalommal volt a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya. Külföldön Svájcban, Egyiptomban, Szaúd-Arábiában és Kínában is dolgozott klubcsapatoknál, volt szövetségi kapitánya a maláj és a libériai labdarúgó válogatottnak. 1997-ben mesteredzői címet szerzett.
2011 júliusában, rákban hunyt el.
Forrás: http://valogatott.blog.hu/2014/07/17/ket_evtized_felejthetetlen_es_elfelejtett_magyar_haloorei_a-cs
http://www.nemzetisport.hu/nso_cikkhozzaszolas/?cikk_id=2310043
forrás:
Focivilág 1998.?.?
forrás: mafoci
és edzőként:
forrás: delmagyar.hu/sport/bicskei_bertalan_most_is_sokat_gondolok_az_ifi_eb-re/2037664/