Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz.
BSzKRT SE
1940 - 1942 Nagybányai SE
1942 - 1944.december BSZKRT SE
1944. december - 1945 MTK/Budapesti Textiles/Budapesti Bástya/Budapesti Vörös Lobogó
1945 - 1957
eredmények / elismerések
2-szeres magyar bajnok (Budapesti Bástya 1951; Budapesti Vörös Lobogó 1953)
Közép-európai Kupa-győztes (Budapesti Vörös Lobogó 1955)
Magyar kupagyőztes (Budapesti Bástya 1952)
edző
pályafutás
EMAG
? - ? Kőbányai Lombik
? - ? Vasas Ikarus
? - ? Ismailia SC
1964 - 1966? Egyiptom - ifjúsági szövetségi edő
? - 1970 Pécsi Ércbányász
1970 - 1971 Budapesti Vasas Izzó
1973 - 1979 SZEOL AK
1979 - 1981
1923. július 29-én, azaz 92 esztendeje született Kovács II József válogatott labdarúgó, az MTK legendás jobbhátvédje, aki 1945–55 között csaknem háromszázszor ölthette magára a kék-fehérek szerelését. Idősebb testvére, a szintén MTK-játékos Kovács Imre, olimpiai bajnok labdarúgó volt.
1948 és 1951 között 5 alkalommal volt válogatott, de a szövetségi kapitány végül nem neki szavazott bizalmat a nemzeti tizenegy állandó jobbhátvédjeként. Érdekesség, hogy a Kovács-testvérek mindkét tagja 1948. május 23-án mutatkozott be a válogatottban, de nem ugyanazon a mérkőzésen! Merthogy aznap nemzeti csapataink két meccset játszottak, és – fura egy világ volt – mindkét találkozót A-válogatott mérkőzésnek könyvelték el. Kovács I. Imre itthon, a csehszlovákok ellen 2-1-re megnyert meccsen debütált, míg Kovács II József Tiranában, az albánok elleni összecsapáson (0-0) lépett pályára először a válogatottban.
A korabeli beszámolók alapján az erőteljes fizikumú Kovács II József játékát határozott közbelépések, nagy felszabadító rúgások jellemezték. Nyugodt, megbízható, jól helyezkedő hátvéd volt. Gyorsasága és mozgékonysága azonban már hagyott némi kívánnivalót maga után. Hatalmas erejű szabadrúgásai sok kellemetlenséget okoztak a kapusoknak.
Pályafutása befejezése után 1962-től edzőként dolgozott. Először alsóbb osztályú csapatoknál volt vezetőedző (Emag, Kőbányai Lombik, Vasas Ikarusz), majd Egyiptomban vállalt munkát. 1970-ben tért haza, és egy idényen át a Pécsi Ércbányász edzője volt. 1973 és 1979 között a Bp. Vasas Izzó vezetőedzőjeként dolgozott. Itt 1978-ban trénerként is bemutatkozhatott az élvonalban. Edzői pályafutásának utolsó állomása 1979 és 1981 között a SZEOL AK első osztályú csapata volt.
2001-ben, 78 esztendős korában hunyt el a korábbi kiválóság, aki arany betűkkel írta be nevét az MTK történetébe.
– Az erőteljes fizikumú labdarúgó játékát határozott közbelépések, nagy felszabadító rúgások jellemezték. Nyugodt, megbízható, jól helyezkedő hátvéd volt. Gyorsasága és mozgékonysága már némi kívánnivalót hagyott maga után. Hatalmas erejű szabadrúgásai sok kellemetlenséget okoztak a kapusoknak. Az MTK-s Kovács Imrének az öccse. Néhány évig az EAK-ban edzősködött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
† Kovács József (Budapest 1923.07.29 - ? 2001.09.07) 
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
1923. július 29-én, azaz 92 esztendeje született Kovács II József válogatott labdarúgó, az MTK legendás jobbhátvédje, aki 1945–55 között csaknem háromszázszor ölthette magára a kék-fehérek szerelését. Idősebb testvére, a szintén MTK-játékos Kovács Imre, olimpiai bajnok labdarúgó volt.
A klubhűségéről híres Kovács II, a történelem furcsa fintorának következtében az MTK, a Textiles, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó együttesében is szerepelt, ám ismeretes, hogy mindegyik elnevezés ugyanazt a csapatot takarta. Az ötvenes évek elején meghatározó alakja tudott lenni a hazai és nemzetközi szinten is nagyot alkotó MTK-nak. A Bukovi Márton vezette csapatban olyan játékostársak mellett léphetett pályára, mint Gellér Sándor, Börzsei János, Lantos Mihály, Kovács I Imre, Zakariás József, Palotás Péter, vagy éppen Hidegkuti Nándor és Sándor Károly.
1948 és 1951 között 5 alkalommal volt válogatott, de a szövetségi kapitány végül nem neki szavazott bizalmat a nemzeti tizenegy állandó jobbhátvédjeként. Érdekesség, hogy a Kovács-testvérek mindkét tagja 1948. május 23-án mutatkozott be a válogatottban, de nem ugyanazon a mérkőzésen! Merthogy aznap nemzeti csapataink két meccset játszottak, és – fura egy világ volt – mindkét találkozót A-válogatott mérkőzésnek könyvelték el. Kovács I. Imre itthon, a csehszlovákok ellen 2-1-re megnyert meccsen debütált, míg Kovács II József Tiranában, az albánok elleni összecsapáson (0-0) lépett pályára először a válogatottban.
A korabeli beszámolók alapján az erőteljes fizikumú Kovács II József játékát határozott közbelépések, nagy felszabadító rúgások jellemezték. Nyugodt, megbízható, jól helyezkedő hátvéd volt. Gyorsasága és mozgékonysága azonban már hagyott némi kívánnivalót maga után. Hatalmas erejű szabadrúgásai sok kellemetlenséget okoztak a kapusoknak.
Pályafutása befejezése után 1962-től edzőként dolgozott. Először alsóbb osztályú csapatoknál volt vezetőedző (Emag, Kőbányai Lombik, Vasas Ikarusz), majd Egyiptomban vállalt munkát. 1970-ben tért haza, és egy idényen át a Pécsi Ércbányász edzője volt. 1973 és 1979 között a Bp. Vasas Izzó vezetőedzőjeként dolgozott. Itt 1978-ban trénerként is bemutatkozhatott az élvonalban. Edzői pályafutásának utolsó állomása 1979 és 1981 között a SZEOL AK első osztályú csapata volt.
2001-ben, 78 esztendős korában hunyt el a korábbi kiválóság, aki arany betűkkel írta be nevét az MTK történetébe.
Eredményei:
Kétszeres magyar bajnok (Budapesti Bástya 1951; Budapesti Vörös Lobogó 1953)
Közép-európai Kupa-győztes (Budapesti Vörös Lobogó 1955)
Magyar kupagyőztes (Budapesti Bástya 1952)
http://mtk.hu/hirek/92-eve-szuletett-kovacs-ii-jozsef
– Az erőteljes fizikumú labdarúgó játékát határozott közbelépések, nagy felszabadító rúgások jellemezték. Nyugodt, megbízható, jól helyezkedő hátvéd volt. Gyorsasága és mozgékonysága már némi kívánnivalót hagyott maga után. Hatalmas erejű szabadrúgásai sok kellemetlenséget okoztak a kapusoknak. Az MTK-s Kovács Imrének az öccse. Néhány évig az EAK-ban edzősködött.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig