Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz.
Fővárosi TC
? - 1911 MTK
1911 - ? Wiener AFC
? - ? (1916)
eredmények / elismerések
8-szoros magyar bajnok (MTK 1913-1914, 1916-1917, 1917-1918, 1918-1919, 1919-1920, 1920-1921, 1921-1922, 1922-1923)
Olimpiai 5. helyezett (Stockholm 1912)
Néhány helyen halának időpontjaként 1944. március 21-ét írnak, ez azonban téves adat! Dokumentumok bizonyítják, hogy 1944 december 30-án a nyilasok a Dunába lőtték a zsidó származású futballistát.
Játékos pályafutását a Fővárosi TC-ben (később Terézvárosi TC) kezdte, innen lett először válogatott, majd 1911-ben csapatunkhoz igazolt. 1911 és 1923 között nyolc bajnoki címet (1913-1914, 1916-1917, 1917-1918, 1918-1919, 1919-1920, 1920-1921, 1921-1922, 1922-1923) szerzett az MTK-val, és négyszer volt a kupagyőztes együttes tagja (1911, 1912, 1914, 1923). Kék-fehér színekben 180 mérkőzésen 7 gólt lőtt.
Az MTK örökös bajnoka!
1908 és 1917 között 17 találkozón öltötte magára a címeres mezt. Tagja volt az 1912. évi stockholmi olimpián vigaszdíj győztes (5. helyezett) magyar együttesnek.
A kitűnő képességű labdarúgó játéktudása elérte a nemzetközi színvonalat. Biztos labdakezelés, kellő áttekintő képesség, pontos passzolás és megbízhatóság jellemezte. Erőssége a jó helyezkedés és a nagyszerű szerelési ütemérzék volt. Fejjátéka ellen sem lehetett kifogás. Fáradhatatlanul, szívósan harcolt a pályán. A Biró Gyula— Károly Jenő—Vágó Antal összetételű hármas jelentette hazánkban az első klasszis képességű fedezetsort. A két szélsőfedezet játékfelfogása, feladataik elhatárolása némi hasonlóságot mutat a késői utódok, Bozsik és Zakariás „munkamegosztásával”. Biró - Bozsikhoz hasonlóan - elsősorban a támadások szervezésében tevékenykedett. Ugyanakkor Vágó - miként négy évtizeddel később Zakariás - főként a védekezésből vette ki a részét.
53 éves korában halt meg, a II. világháború idején a nyilasok a Dunába lőtték. Így ő rá a "Cipők a Duna-parton" budapesti holokauszt emlékműnél emlékezhetünk.
– A kitűnő képességű labdarúgó játéktudása elérte a nemzetközi színvonalat. Biztos labdakezelés, kellő áttekintő képesség, pontos adogatás és megbízhatóság jellemezte. Erőssége a jó helyezkedés és a nagyszerű szerelési érzék volt. Fejjátéka ellen sem lehetett kifogás. Fáradhatatlanul, szívósan harcolt. A Bíró Gyula – Károly Jenő – Vágó Antal összetételű hármas jelentette hazánkban az első klasszis képességű fedezetsort. A két szélsőfedezet játékfelfogása, feladataik elhatárolása némi hasonlóságot mutat a késői utódok, Bozsik és Zakariás „munkamegosztásával". Bíró – Bozsikhoz hasonlóan – elsősorban a támadások szervezésében tevékenykedett. Ugyanakkor Vágó – miként négy évtizeddel később Zakariás – főként a védekezésből vette ki a részét. A válogatottban legjobb teljesítményét 1917. július 15-én, az Ausztria elleni találkozón (4:1) nyújtotta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
† Vágó Antal (Pásztó 1891.08.09 - Budapest 1944.12.30) 
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Játékos pályafutását a Fővárosi TC-ben (később Terézvárosi TC) kezdte, innen lett először válogatott, majd 1911-ben csapatunkhoz igazolt. 1911 és 1923 között nyolc bajnoki címet (1913-1914, 1916-1917, 1917-1918, 1918-1919, 1919-1920, 1920-1921, 1921-1922, 1922-1923) szerzett az MTK-val, és négyszer volt a kupagyőztes együttes tagja (1911, 1912, 1914, 1923). Kék-fehér színekben 180 mérkőzésen 7 gólt lőtt.
Az MTK örökös bajnoka!
1908 és 1917 között 17 találkozón öltötte magára a címeres mezt. Tagja volt az 1912. évi stockholmi olimpián vigaszdíj győztes (5. helyezett) magyar együttesnek.
A kitűnő képességű labdarúgó játéktudása elérte a nemzetközi színvonalat. Biztos labdakezelés, kellő áttekintő képesség, pontos passzolás és megbízhatóság jellemezte. Erőssége a jó helyezkedés és a nagyszerű szerelési ütemérzék volt. Fejjátéka ellen sem lehetett kifogás. Fáradhatatlanul, szívósan harcolt a pályán. A Biró Gyula— Károly Jenő—Vágó Antal összetételű hármas jelentette hazánkban az első klasszis képességű fedezetsort. A két szélsőfedezet játékfelfogása, feladataik elhatárolása némi hasonlóságot mutat a késői utódok, Bozsik és Zakariás „munkamegosztásával”. Biró - Bozsikhoz hasonlóan - elsősorban a támadások szervezésében tevékenykedett. Ugyanakkor Vágó - miként négy évtizeddel később Zakariás - főként a védekezésből vette ki a részét.
53 éves korában halt meg, a II. világháború idején a nyilasok a Dunába lőtték. Így ő rá a "Cipők a Duna-parton" budapesti holokauszt emlékműnél emlékezhetünk.
2019.12.30
https://www.mtkbudapest.hu/hu/hirek/ezen-a-napon-hunyt-el-vago-antal-aki-a-fasizmus-aldozata-lett
– A kitűnő képességű labdarúgó játéktudása elérte a nemzetközi színvonalat. Biztos labdakezelés, kellő áttekintő képesség, pontos adogatás és megbízhatóság jellemezte. Erőssége a jó helyezkedés és a nagyszerű szerelési érzék volt. Fejjátéka ellen sem lehetett kifogás. Fáradhatatlanul, szívósan harcolt. A Bíró Gyula – Károly Jenő – Vágó Antal összetételű hármas jelentette hazánkban az első klasszis képességű fedezetsort. A két szélsőfedezet játékfelfogása, feladataik elhatárolása némi hasonlóságot mutat a késői utódok, Bozsik és Zakariás „munkamegosztásával". Bíró – Bozsikhoz hasonlóan – elsősorban a támadások szervezésében tevékenykedett. Ugyanakkor Vágó – miként négy évtizeddel később Zakariás – főként a védekezésből vette ki a részét. A válogatottban legjobb teljesítményét 1917. július 15-én, az Ausztria elleni találkozón (4:1) nyújtotta.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig