magyarfutball.hu

portré: Mészáros József
© fortepan.hu
alias
Mészáros Dodó
Mészáros „Dodó”
Mészáros I. József
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 74 évesen elhunyt
(101 éve született)
poszt
csatár
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
Pesterzsébeti MTK
1938 - 1940
Kispest FC/Kispesti AC
1940 - 1948
Ferencvárosi TC/ÉDOSz SE/Budapesti Kinizsi
1948 - 1955
Budapesti Vörös Meteor
1955 - ?
Ferencvárosi TC
1957 - 1957
eredmények / elismerések
Magyar bajnok (Ferencvárosi TC 1948-1949)

edző

pályafutás
Ferencvárosi TC - a tartalékcsapat edzője
1957 - 1961
Ferencvárosi TC
1961 - 1965
Salgótarjáni BTC
1966 - 1967
Magyarország - pályaedző
1968 - 1968
Rába Vasas ETO
1969 - 1970
Budapesti Honvéd
1971 - 1973
eredmények / elismerések
2-szeres magyar bajnok (Ferencvárosi TC 1962-1963, 1964)
VVK-győztes (Ferencvárosi TC 1964-1965)
fénykép helye

Pesterzsébeti MTK, 1938-1940

...

Kispesti AC, 1940-1948

...

Ferencvárosi TC, 1948-1955

...

Budapesti Vörös Meteor, 1955-?

...

Ferencvárosi TC, 1957

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: Longinus
    2017.04.28, 10:58
    képMészáros József (középen) a Ferencváros 1947-es mexikói túráján.képA Fradi edzőjeként a 60-as években. Képek: ftck
     
  2. avatar: fgymat
    2013.02.09, 21:30 (szerk.: 2019.01.16, 09:37)
    MÉSZÁROS József (1923), a Kispesti AC középcsatára, 1948-ban 1 alkalommal játszott a legjobb tizenegyben (1948, Magyarország - Románia 9:0) és 2 gólt szerzett.

    – „Dodó" kitűnő képességű, technikás, mozgékony, intelligens labdarúgó volt. Pompásan épített a mezőnyben, szellemesen osztogatott. A kapu előtt is feltalálta magát, amit a válogatottban elért góljai bizonyítanak. Egyetlen hiányossága akadt: nem volt elég határozott, erőteljes. Mégis mindössze egyszer, Deák megbetegedése folytán került be a válogatottba. Edzőként is ért el említésre méltó sikereket. Az FTC csapata 1963 és 1965 között az ő szakmai irányításával kétszer nyert bajnokságot és egy évre megszerezte a Vásárvárosok Kupáját.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig