A családunk életében mindig is meghatározó volt a sport, nagypapámtól kezdve édesanyámon, édesapámon keresztül egészen a keresztapámig mindenki sportolt. Fociztak, kézilabdáztak alacsonyabb osztályokban, így jóformán velem született a mozgás szeretete. Igazából amint járni tudtam, szinte mindent rugdostam. Nagypapám nagy focibolond volt, játszott is, edzősködött is. Nagyon sok időt töltöttem náluk gyerekkoromban, így az ő keze is elég vastagon benne volt abban, hogy futballozni kezdjek. De nem okolom ezért, hiszen úgy érzem, jól döntöttem. Rábapatonán, egy Győr-Moson-Sopron megyei kistelepülésen a helyi egyesületben kezdtem el játszani, utána beköltöztünk Győrbe, ahol először a Dózsához, majd onnan az ETO-hoz kerültem.³

Lipóton volt egy négyes torna, ahol a kék-fehérek is ott voltak, velük játszottuk a döntőt, s bár azt a finálét elvesztettük, a torna legjobb játékosának járó díjat én nyertem meg. Az akkori edzőjük, Juhász Tibor otthon keresett fel Győrben, felvázolta, hogy mit jelentene, ha hozzájuk igazolnék. Igazából nem nagyon gondolkodtunk, mielőtt igent mondtunk, hiszen azon túl, hogy az MTK Magyarország egyik legnagyobb múltú klubja, abban az időben messze ott volt a legjobb az utánpótlás-nevelés Magyarországon.

Két évet a Liverpool ificsapatainál is eltöltöttem. Kölcsönjátékról volt szó, az első év után még egy esztendővel meghosszabbították a szerződésemet. Jó volt látni, hogy egy Angliában és Európában is meghatározó klub hogyan működik mind utánpótlás-, mind felnőtt szinten. Belekóstolhattam egy olyan kultúrába, ahol minden a futballról szól. Érdekes volt tapasztalni, hogy ha hétvégén bajnoki mérkőzés van, két órára megáll az élet. Mindemellett a nyelvet is meg tudtam tanulni pusztán azáltal, hogy ott éltem, és jóformán ragadt rám a tudás – ez sem vált éppen hátrányomra.

Szép hat évem volt az MTK-nál, amelyet nem fogok elfelejteni – ott nőttem fel, ott lettem NB I-es labdarúgó. Száz első osztályú meccset játszottam, szeretett mindenki, én is mindmáig szeretem a klubot, kívánom nekik, hogy minél előbb visszajussanak az első osztályba. Ugyanakkor úgy éreztem, hogy a személyes céljaimat, illetve karrieremet kellett előtérbe helyezni a váltásnál.³

Láttam, hogy a Puskás Akadémia milyen célokért akar küzdeni, milyen játékoskeretet hozott össze a mester. Azzal a szándékkal csatlakoztam, hogy a lehető legjobb eredményt tudjuk elérni. Pintér Attila a szakma egyik legjobbja, és tőle olyan dolgokat tudunk megtanulni, amik sikeresebbé tehetnek minket. Szerintem ez a csapat belátható időn belül akár a bajnoki címért is versenyben lehet.³