Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz.
A magyar sportélet egyik legszimpatikusabb alakja hosszú szenvedés után a Jendrassik-klinikán ma délben elköltözött az élők sorából.
Schaar Izidor, a Magyar Testgyakorlók Körének egykori reprezentatív fedezet játékosa, a ki az aktiv játéktól való visszavonulása után mint a legkiválóbb footballbirák egyike és a Tatabányai Sport Club budapesti footballintézője tette ismertté a nevét és rokonszenvessé a működését, azon kevesek közül való volt, a kit fáradhatatlan munkálkodása és szeretetteljes egyéni tulajdonságai révén mindenki kedvelt és szeretett. Mint játékos hosszú ideig az MTK csapatának a főerőssége volt és a Testgyakorlók talán még ma is mint az agilitás mintaképét emlegetik. Mint játékbiró megközelíthetetlen volt, a szabályokat kiválóan értette és alkalmazta, minden szabálytalanságot megérdemelt büntetésben részesített, határozottan, kitünően és példásan bíráskodott. Mint footballintézőt is mindig szeretettel emlegették és vonzó egyéniségének kedvessége révén a Tatabányai Sport Clubbal minden csapat szívesen kötött le mérkőzéseket. Igen nagy része van a tatabányai csapat nagymérvű fellendülésében is. Az MTK-nak a football csapata megalapítása óta tagja volt és a Testgyakorlók első csapatában éveken keresztül játszott. Nagy tudásának jutalmazásául a Magyar Labdarugók Szövetsége beosztotta a magyar válogatott csapatba, a melynek 1902. évi október 12-iki bécsi mérkőzésén részt vett az osztrákok elleni első reprezentatív mérkőzésben.
Már huzamosabb idő óta betegeskedett, állapota azonban csak október közepén fordult rosszabbra, vesegyuladása mindjobban elmérgesedett, úgy hogy október vége felé már válságos, sőt reménytelen volt az állapota. Utolsó aktiv sportmüködése a Műegyetemi AFC—Józsefvárosi AC október ötödiki bajnoki mérkőzésen való bíráskodása volt.
A magyar sport egyik legjelesebb munkását, barátai pedig a kedves, önzetlen, szolgálatkész barátot gyászolják benne.
Ha ez tényleg ő, akkor 1886-ban született. Sajnos, az Alberttől-Zsákig című könyv a születési dátumokban nem igazán hibátlan forrás, de már az is valami, hogy megpróbálták összeszedni. Biztos, hogy az első világháború előtt és kevéssel utána játszóknál még van pár hasonló eset.
SCHAAR Izidor (1884), az MTK jobbfedezete, 1903-ban 1 ízben játszott a válogatott csapatban (Bécs - Budapest 4:2, 1903.10.11). – A kék-fehérek hasznos, szorgalmas, rámenős stílusú játékosa inkább a védekezésben jeleskedett. Ügyesen helyezkedett, jól szerelt. A pontos passzolás nem tartozott erősségei közé.
A labdarúgástól korán visszavonult. Fiatalon, 29 éves korában halt meg.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
A magyar sportélet egyik legszimpatikusabb alakja hosszú szenvedés után a Jendrassik-klinikán ma délben elköltözött az élők sorából.
Schaar Izidor, a Magyar Testgyakorlók Körének egykori reprezentatív fedezet játékosa, a ki az aktiv játéktól való visszavonulása után mint a legkiválóbb footballbirák egyike és a Tatabányai Sport Club budapesti footballintézője tette ismertté a nevét és rokonszenvessé a működését, azon kevesek közül való volt, a kit fáradhatatlan munkálkodása és szeretetteljes egyéni tulajdonságai révén mindenki kedvelt és szeretett. Mint játékos hosszú ideig az MTK csapatának a főerőssége volt és a Testgyakorlók talán még ma is mint az agilitás mintaképét emlegetik. Mint játékbiró megközelíthetetlen volt, a szabályokat kiválóan értette és alkalmazta, minden szabálytalanságot megérdemelt büntetésben részesített, határozottan, kitünően és példásan bíráskodott. Mint footballintézőt is mindig szeretettel emlegették és vonzó egyéniségének kedvessége révén a Tatabányai Sport Clubbal minden csapat szívesen kötött le mérkőzéseket. Igen nagy része van a tatabányai csapat nagymérvű fellendülésében is. Az MTK-nak a football csapata megalapítása óta tagja volt és a Testgyakorlók első csapatában éveken keresztül játszott. Nagy tudásának jutalmazásául a Magyar Labdarugók Szövetsége beosztotta a magyar válogatott csapatba, a melynek 1902. évi október 12-iki bécsi mérkőzésén részt vett az osztrákok elleni első reprezentatív mérkőzésben.
Már huzamosabb idő óta betegeskedett, állapota azonban csak október közepén fordult rosszabbra, vesegyuladása mindjobban elmérgesedett, úgy hogy október vége felé már válságos, sőt reménytelen volt az állapota. Utolsó aktiv sportmüködése a Műegyetemi AFC—Józsefvárosi AC október ötödiki bajnoki mérkőzésen való bíráskodása volt.
A magyar sport egyik legjelesebb munkását, barátai pedig a kedves, önzetlen, szolgálatkész barátot gyászolják benne.
Az Újság 1913 november 4.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11012-29007-12?cc=1452460&wc=92Q6-2NT:40678301,57613001,1077268504
Forrás:
http://www.oroklet.hu/bent.php?nyelv=2&igy=&kmod=5&tkod=0224&parcella=35&sor=26&sir=20&szuletes=1886&elhalaloza=1913&nev=Schaar%20Izidor&prefix=&gmail=szenczins&gnev=&glakhely=&gid=
Jó lenne, ha minden temetőhöz lenne ilyen adatbázis...
A labdarúgástól korán visszavonult. Fiatalon, 29 éves korában halt meg.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig