magyarfutball.hu

fénykép helye
alias
Sebestyén I. Béla
Stern Béla
nemzetiség
Magyarország
életkor
† 73 évesen elhunyt
(138 éve született)
poszt
csatár
kapcsolódó weboldalak

játékos

pályafutás
MTK
1905 - 1913
eredmények / elismerések
Magyar bajnok (MTK 1907-1908)
Olimpiai 5. helyezett (Stockholm 1912)
fénykép helye

MTK, 1905-1913

...
 
 

új hozzászólás

Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!

hozzászólások

  1. avatar: seamandarin
    2021.06.25, 16:58
    Sebestyén Béla, 27 éves, magánhivatalnok. 8 éve játszik a MTK-ben. Elismert legjobb jobb-szélső, aki ezen a poszton legtöbbször játszott a válogatott csapatban. A balhalfok réme, mert ti­pikus dribblingjével állandóan zavarba hozza őket.Népszerű nevén ő a »Szapáry«. A footballjátékot a Remény Football Club-ban ismerte meg, honnan Feleki Gyula az egész csapatot bevitte a MUE-be-s Révész Béla után innen lépett át a MTK-be.

    Sportvilág 1912 március 31.
     
  2. avatar: Longinus
    2016.02.05, 15:33 (szerk.: 2017.01.23, 16:03)
    képSebestyén Béla az MTK és a válogatott mezében. képForrás: ftcbk
     
  3. avatar: HSV
     
  4. avatar: fgymat
    2012.11.28, 21:05 (szerk.: 2019.01.23, 12:19)
    SEBESTYÉN Béla (1885), az MTK jobbszélsője, 1906 és 1912 között 24 mérkőzésen szerepelt a nemzeti tizenegyben és 2 gólt szerzett. (Sebestyén Béla mérkőzései a Magyar Válogatottban)

    Tagja volt az 1912. évi olimpiai tornán a vigaszdíjban győztes magyar együttesnek.

    – A színészdinasztiából származó játékos az első nemzetközi színvonalat elért jobbszélsőnknek tekinthető. (Fivérei közül Mihály Miskolcon, Géza pedig a fővárosban – a Budai Színkörben, majd a Vígszínházban – lett színigazgató.) Sebestyén ragyogóan cselezett, egészen egyéni „ trükkjei" is akadtak. Villámgyorsan futott el és pontosan, körültekintően adta be a labdát. Ellenfelei gyakran tehetetlennek bizonyultak vele szemben. A válogatottban Bodnár Sándorral Európa-hírű szárnyat alkotott. Egyetlen hiányossága: ritkán tört kapura, nem volt elég eredményes. Pedig nagyon sokszor faképnél hagyta a védőket. Rendszerint azonban bevárta valamelyik társát és önzetlenül rábízta a befejezést, átengedte a gólszerzés dicsőségét. Legemlékezetesebb teljesítményét 1912. április 14-én, a németek elleni mérkőzésen (4:4) nyújtotta.

    forrás:
    Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig