Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz.
Szabó Imre első válogatott mérkőzésén, Puskás is ekkor debütált, 1945. 08. 20. Magyarország - Ausztria 5:2. Szabó az álló sorban balról a negyedik magyar játékos. Kép: ftcbk.hu
Amikor Papp Lajos nekrológja megjelent e hasábokon, már jött az újabb szomorú hír, Szabó Imre ‘is meghalt. Érdekes a sors, mindketten jobbszélsőt játszottak a Haladásban. Szabó Imre 1936. VIII. 23-án először, s 1950. XII. 17-én utoljára. Közben két szezonban Budapesten a MATEQSZ- ban játszott. 1945-ben Budapesten, 1948-ban Bécsben húzta fel a magyar válogatott címeres mezét. Az ellenfél mindkétszer Ausztria volt.
Ez csak az aktív labdarúgói pályafutás, aztán 1952- től következett az edzői kis- pad. A Szombathelyi Dózsa, Szentgotthárd, Haladás első csapata, aztán a Pamut és ismét a Dózsa. A jogutód SzSE-Dózsa, aztán a Sabaria és a Sárvári Kinizsi. A Sabariánál töltötte legszebb éveit, az első három esztendőben a? NB II-ben mindig az első öt között végeztek. Egyik évben az MNK-ban a legjobb négyig jutottak Imre bácsi irányításával a Sabáriások.
Pici — ez volt a beceneve — egyénisége összenőtt a megye labdarúgásával. Szerény volt játékos korában is és edzőként is. Halkszavú, megbecsült ember munkahelyén a MAV-nái is, ahol 45 évet dolgozott. ^Három volt életében a legfontosabb, a család, a munkahely és á labdarúgás. Kora ősszel, a Haladás ezredik NB I-es mérkőzésén ott volt a díszvendégek soraiban, aztán hamarosan kórházba került.
Aggasztó, aztán jobb hírek érkeztek állapotáról, később már alig biztatóak.
Hazaengedték a Gagarin úti családi házba, ott élte utolsó óráit. Ott, ahol a pályáról hazatérve mindig megértő, szerető családja várta.
A megye sportszerető társadalma ismét szegényebb lett egy tiszta szívű, köz- tiszteletben álló sportemberrel.
SZABÓ Imre (1918), a Szombathelyi Haladás, majd a MATEOSZ jobbszélsője, 1945-ben és 1947-ben 2 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben. – Az apró termetű, villámgyors, ötletes, ügyesen cselező „Pici" jól adott be és veszélyesen lőtt kapura. A legjobbak között is derekasan helytállt. A közelharcokban azonban gyakran bátortalannak mutatkozott.
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
† Szabó Imre (Ürmös 1918.06.03 - Szombathely 1984.11.18) 
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Ez csak az aktív labdarúgói pályafutás, aztán 1952- től következett az edzői kis- pad. A Szombathelyi Dózsa, Szentgotthárd, Haladás első csapata, aztán a Pamut és ismét a Dózsa. A jogutód SzSE-Dózsa, aztán a Sabaria és a Sárvári Kinizsi. A Sabariánál töltötte legszebb éveit, az első három esztendőben a? NB II-ben mindig az első öt között végeztek. Egyik évben az MNK-ban a legjobb négyig jutottak Imre bácsi irányításával a Sabáriások.
Pici — ez volt a beceneve — egyénisége összenőtt a megye labdarúgásával. Szerény volt játékos korában is és edzőként is. Halkszavú, megbecsült ember munkahelyén a MAV-nái is, ahol 45 évet dolgozott. ^Három volt életében a legfontosabb, a család, a munkahely és á labdarúgás. Kora ősszel, a Haladás ezredik NB I-es mérkőzésén ott volt a díszvendégek soraiban, aztán hamarosan kórházba került.
Aggasztó, aztán jobb hírek érkeztek állapotáról, később már alig biztatóak.
Hazaengedték a Gagarin úti családi házba, ott élte utolsó óráit. Ott, ahol a pályáról hazatérve mindig megértő, szerető családja várta.
A megye sportszerető társadalma ismét szegényebb lett egy tiszta szívű, köz- tiszteletben álló sportemberrel.
Vas Népe
1984.11.21
Forrás:
A magyar labdarúgás története
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig