comments

1. 
   Longinus

   # 16

   2024.05.07, 09:18

   A Salgótarjáni Kohász SE 1990-91-es kerete. Kép: Régi idők focija Facebook
    
2. 
   Longinus

   # 15

   2023.01.09, 09:07

   A Salgótarjáni Kohász SE 1973-as csapatképe. Kép: Salgótarján régen és most Facebook
    
3. 
   Balazs

   # 14

   2016.03.31, 20:27 (szerk.: 2016.04.01, 15:01)

   
   https://www.facebook.com/photo.php?fbid=105437469631745&set=a.104831686358990.8775.100004964767467&type=3&theater
    
4. 
   admin magyarfutball.hu

   # 13

   2016.02.08, 10:26

   
   forrás:
   http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/sse_salgotarjani_sport_egyesulet_1901_jelveny_2197774067.html
    
5. 
   admin magyarfutball.hu

   # 12

   2015.07.12, 15:45

   
   forrás:
   http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/s_s_e_salgotarjan_sport_klub_gomblyukjelveny_2098474415.html
    
6. 
   Giovanni

   # 11

   2011.09.02, 00:20

   110 év
   
   http://blog.tarjanikepek.hu/?p=3184
    
7. 
   Giovanni

   # 10

   2011.09.02, 00:12 (szerk.: 2014.02.18, 18:41)

   Írásos adatok alapján az első hivatalos mérkőzésre 1902. augusztus 10-én került sor a Budapesti Torna Club csapatával a Fasori pályán. Egyes visszaemlékezések szerint még azon az őszön a losonciakkal vagy a besztercebányaiakkal is megmérkőzött a SSE. Az 1903-as barátságos mérkőzésnek már fényképes dokumentuma is van.
   
   
   
   A SSE 1902-ben felvételt nyert a Magyar Labdarúgó Szövetségbe, és a kezdeti barátságos mérkőzéseket követte a hivatalos alosztályi,
   kerületi szintű, illetve az MLSZ szervezési módosításának megfelelő csoportokban való részvétel. Salgóbányán 1920-ban alakult meg a Football Club, amely 1943-ban Salgóbányatelepi Testgyakorlók Köre néven mű¬ködött 1947-ig.
   A SSE 1938-ban feljutott a legmagasabb osztályba is, amikor az Észak bajnoka címet elnyerve, országos vidéki amatőr bajnoki döntőt nyert a csapat 0:1 és 3:1 arányban a Tatabánya ellen. Sajnos csak egy évet töltöttek az NB I-ben, mert a bemutatkozás nem sikerült.
   
   Az SSE viszont felkutatta a tehetségeket és nevelte az utánpótlást. A nagyon tehetségesek az SBTC-ben vagy más NB I-es csapatoknál bizonyították képességeiket. A megszámlálhatatlan serdülő-, ifibajnoki cím mellett a jó nevelőmunka bizonyítványát erősíti a kiváló labdarúgók felsorolása: Szojka Ferenc (SBTC – 27-szeres válogatott), Oláh Géza
   (SBTC, 3), Bodon Tibor (SBTC, 1), Szabó Albin (SBTC), Szabó Elem (MATEOSZ), Kleiban Antal (Csepel), Bencsok Vilmos (Csepel, Bp. Honvé Lahos László (SBTC, Tatabánya), Krajcsi József (SBTC), Földi Att (Vasas, SBTC), Marcsok János (SBTC) s még lehetne sorolni a játékos
   neveit. De érdemes azokét is, akik hűek maradtak a kék-fehér színekhi mint Csala Andor, Csete Antal, Csincsik József, Jancsó Sándor, Kovács Ernő, Misecska Sándor, Nagy János, Langár Károly, Rigó Ferenc, Ri Lajos, Schott Vilmos, Vics Antal, Viroszták Lajos, Zólyomi István és még nagyon sokan mások.
   A szakosztályra az igazi csapást az 1977-es esztendő jelentet amikor időlegesen megszűnt. Ez a hét esztendő bebizonyította, hogy utánpótlást felkutató, nevelő együttesek nélkül mitsem ér az élvonal. Az élet tehát a kiscsapatok szükségességét is igazolta. S talán azt a régi salgótarjáni mende-mondát is, hogy akkor ment jól az SBTC-nek, ha ment a SSE-nek is.
   1984-ben újra kellett kezdeni az ifjúsági játékosokkal, a megyei második vonalból indulva, hogy az NB III-as bajnokság megnyerésé` mielőbb sikerüljön az NB II-be való feljutás.

   
   
   http://blog.tarjanikepek.hu/?p=3186
    
8. 
   admin fgymat

   # 9

   2010.10.05, 22:20

   SALGÓTARJÁNI KOHÁSZ SE
   
   Alapítás: 1901
   Cím: 3101 Salgótarján, Malinovszkij u. 63, telefon: 14-01/110 mellék (levélcím: 3101 Salgótarján, Postafiók: 93)
   Technikai vezető telefonja: 14-00/274 mellék
   Pálya: Salgótarján, Acélgyártelep, Kohász Stadion, telefon: ugyanaz, 16.000 néző
   Szín: kék-fehér

   
   
   forrás:
   Sport zsebkönyv '74-75
    
9. 
   Giovanni

   # 8

   2010.09.14, 17:22

   5907/1920. számú megkeresésére jelentem, hogy Salgótarján nagyközségben egy sportegyesület és egy torna club áll fenn.
   A Salgótarjáni Sport Egyesület 1901. évben alakult s azóta a futballsportot űzte legintenzívebben, mellette könnyebb atlétikával is foglalkozott, de anyagi viszonyai sem a múltban, sem a jelenben nem engedik meg, hogy tömegsportot minden ágban megindítsa s ezzel feladatának ténylegesen megfeleljen. Ezen sportegyesületet a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű RT — melynek alkalmazottjai adják tagjainak zömét — a múltban támogatta ugyan, de erre a jelenben nem számíthat. Az acélgyártelepen futballpálya áll rendelkezésükre (100 m x 50 m), amelyet azonban vízmentesíteni és bekeríteni kellene, hogy a célnak megfeleljen. ígéretet kapott, hogy a jövőben az acélgyári tiszti kaszinó tornatermét használhatja, amelynek felszerelését a vállalat igazgatósága fogja kijavítani. Uszoda az egész községben nincs, mert 1915-ben a községben épült uszoda 2 év óta használhatatlan állapotban van, sőt kabinjait le is szerelték. Az egylet székhelye: Salgótarján, Acélgyár. Elnöke: Brezina Gyula acélgyári tisztviselő. Titkára: Ványa Tivadar acélgyári művezető. Intézője: Deutscher Károly acélöntő. Az egylet hazafias szellemben működik s tagjainak testi nevelésénél az a cél vezeti, hogy csonka hazánknak bátor, edzett, egyenes lelkű honpolgárokat adjon.

   
   
   Schneider Miklós: Nógrádi évszázadok
    
10. 
    Giovanni

    # 7

    2010.09.14, 16:39

    A Salgótarjáni Sport Egyesület a sportágak igen széles skálájában mutatott fel — a megyén túl is — eredményeket. Legnépesebb tábora a labdarúgásnak volt. 1921-től vett részt a futballcsapat a bajnoki küzdelmekben, a mátravidéki csoportban indult. 1924 után bekerült az „Észak" első osztályba. 1931-ben megszerezte az Észak-Magyarország bajnoka címet. A két világháború közötti időszak legsikeresebb éve az 1937—1938-as bajnoki év volt, amikor is az országos vidéki bajnoki cím birtokosa lett. Ennek révén egy évre bejutott a Nemzeti Bajnokság I. osztályába. A labdarúgás sikerét jól mutatja, hogy számos észak-magyar, országos-vidék válogatott játékost adtak a magyar labdarúgó sportnak. Még ma is emlegetik Víroszták Lajos, Rigó Ferenc, Csala Andor nevét. Tóth György, Vécsey Károly válogatott kapuvédők labdarúgó-pályafutásukat az SSE-ben kezdték. A SSE nevelte az ugyancsak tehetséges Oláh Gézát is, aki az SBTC csapatából lett válogatott kapus.

    
    
    Molnár Pál–Szomszéd Imre: Nógrád megye története
     
11. 
    admin pancso

    # 6

    2010.09.03, 13:37

    Az STC-be beolvadó csapatok:
    
    SBTC, SKSE, St. ZIM, St. Öblösüveggyár, St. Építők, St. Dózsa, St. Ingatlan
    
    forrás: http://skseoldboys.extra.hu/contents.php?id=585
    
    
     
12. 
    admin fgymat

    # 5

    2010.06.19, 18:01 (szerk.: 2014.02.18, 18:42)

    
    
    forrás:
    Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
     
13. 
    admin magyarfutball.hu

    # 4

    2010.05.05, 15:39 (szerk.: 2018.02.11, 15:36)

    
    
    
    
    
     
14. 
    admin Sanyi-Hungaria

    # 3

    2010.03.29, 15:34 (szerk.: 2018.02.11, 15:17)

    
    
    Forrás: REAC sport vendéglő
     
15. 
    admin magyarfutball.hu

    # 2

    2010.01.04, 22:17

    Az 1860-as években ismerték fel a salgótarjániak, hogy településük jelentős szénkészlet fölé épült. 1868-ban született meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek ősének, a Vasfinomítógyár alapításának jegyzőkönyve. Ekkor elindult a településen az iparosodás, és a gyár környékén kialakult a lakótelep, melynek lakói felkeltették a testedzés iránti igényt. A sportegylet bölcsőjét az Acélgyári Tiszti Casinóba lehet származtatni. Ennek oka, hogy a casino-helység tágas tornateremmel egészült ki, melyet 1891-ben megfelelő tornaszerekkel is felruháztak.
    
    Az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSz) megalakulásának hatására 1901-ben a casinoi keretből kivált a Salgótarjáni Sport Egylet. Szervezője az a Wabrosch Béla főmérnök volt, aki az első igazi futball-labdát is a településre hozta. Az egyesület nevéből adódik, hogy nem csak labdarúgással foglalkozott, hanem - egy törvényrendelet révén - a levente egyesületek létrejötte nyomán több sportággal is.
    
    A jelenlegi stadion elődjét 1924-ben avatták a Dolinkában, amit később futópályával és lőtérrel bővítettek. 1929-ben felépült az Acélgyári Népiskola (mai nevén Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium) egy impozáns tornateremmel, amely a Városi Sportcsarnok átadásáig (1976) az egyesület terem-szakosztályainak is otthont adott. 1954-ben vált a salakos pálya füvessé, korszerű klubház épült 1961-ben.
    
    A Városi Sportiskola 1975-ben került az egyesülethez, így még jobban előtérbe került a nevelőtevékenység. Több névváltozás után egy politikai döntés során 1977-ben önállóságukat feladva egy városi egyesületbe tömörül hét helyi egylet is, köztük a Salgótarjáni Kohász Sportegyesület (SKSE) is. Erre az időszakra esik a stadion futófolyosóval való kiegészítése is. A bázisvállalatok viszont a fúzió miatt nem érezték magukénak az egyesületet, így annak költségvetése évről-évre kevesebb anyagiakkal rendelkezett. Megkezdődött a szakosztályi eredmények romlása, majd 1984-ben kimondták a fúzió megszűnését.
    
    Az SKSE újrakezdte működését, azonban a korábbi tíz szakosztályból mindössze hat maradt, és megcsappant a szurkolótábor is. A rendszerváltás után megszűnt az SKSE, utóegyesülete az SKDASE, majd SAC néven működik.
    
    A sportklub százéves fennállása alatt elősegítette mindazoknak a sportmozgalmaknak működését, céljainak megvalósulását, amelyek az adott korban időszerűek voltak, a sport népszerűsítését, tömegesítését szolgálta, a testedzésre ösztönzött. Segítséget nyújtott a leventekiképzéshez, a vállalati sportmozgalom (Rima-bajnokságok) szervezéséhez. Helyt adott a méltán népszerű és látványos Országos Sport Napok ünnepségeinek, megyei rendezvényeinek, és aktívan bekapcsolódott az azt megelőző bemutatók, versenyek, előadások, kiállítások szervezésébe. A munkahelyi spartakiádok, olimpiák, az Edzett Ifjúságért mozgalom szervezésének, rendezésének felvállalásával nagyban hozzájárult az ifjúság, az üzemi munkásság testedzéséhez, a rendszeres sportolási igény kielégítéséhez.
    
    Érdemes arról is szólni, hogy a tömegsport anyagi bázisát, legalábbis döntő hányadát a vállalt biztosította. Ezek mellett a kollektíva társadalmi munkájával, ugyancsak jelentős segítséget nyújtott egy-egy objektum megvalósításához, mint például a salakos pálya és a sípálya kialakításához.

    
    
    forrás:
    http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=4050&na_step=30&t=9065992&na_order= -sonomilanista
     
16. 
    admin pancso

    # 1

    2009.11.27, 14:13 (szerk.: 2018.02.11, 15:15)