Salgótarján, Salgótarjáni Kohász SE
bajnoki szereplések
szezon | bajnokság | osztály | klub neve | hely | pontok |
---|---|---|---|---|---|
2001/2002 | Nógrád megyei I. osztály | 5 | Salgótarjáni Acél | 17 | |
2000/2001 | Nógrád megyei I. osztály | 5 | Salgótarjáni Acél | 7 | 41 |
1999/2000 | Nógrád megyei I. osztály | 5 | Salgótarjáni Acél | 8 | 42 |
teljes név
Salgótarjáni Kohász Sport Egyesület
Szurkolók
alias
SKSE, SSE, Salgótarjáni VSE, Salgótarjáni SE
kapcsolódó csapatok
cím
alapítás
1901
klub színei
kék - fehér
bajnokság
- (megszűnt csapat)
stadion
- régi stadionok
- Fasori Sportpálya
(1902 - 1924)
- Szojka Ferenc Stadion
(1924 - 1950)
- SalBTC Pálya
(1950 - 1955)
A saját pályája felújítása miatt
- Szojka Ferenc Stadion
(1955 - 1977)
- Szojka Ferenc Stadion
(1984 - 1992)
névváltozások
- Salgótarjáni Sport Egyesület
1901 - 1948 - Salgótarjáni Vasas SE
1948 - 1951 - Salgótarjáni Vasas SK
1951 - 1957 - Salgótarjáni Sport Egyesület
1957 - 1958 - Salgótarjáni Kohász Sportegyesület
1959-1977 - 1977-ben egyesült a Salgótarjáni BTCcsapatával
- 1984-ben újjáalakult
- Salgótarjáni Kohász Sportegyesület
1985 - 1992
dicsőséglista
- feljutás az NB I-be
1938 - Észak bajnoka
1938
mérkőzések
-
1974.03.10
Salgótarjáni Kohász SE - Leninvárosi MTK -
1973.11.25
ÉPGÉP SE - Salgótarjáni Kohász SE -
1973.11.18
Salgótarjáni Kohász SE - Miskolci VSC -
1973.11.11
Rudabányai Ércbányász - Salgótarjáni Kohász SE -
1973.11.04
Salgótarjáni Kohász SE - Vasas Izzó SC
hivatalos honlap
kapcsolódó weboldalak
szurkolói csoportok
segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=105437469631745&set=a.104831686358990.8775.100004964767467&type=3&theater
forrás:
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/sse_salgotarjani_sport_egyesulet_1901_jelveny_2197774067.html
forrás:
http://gyujtemeny.vatera.hu/jelveny_kituntetes_jelkep/sport/s_s_e_salgotarjan_sport_klub_gomblyukjelveny_2098474415.html
http://blog.tarjanikepek.hu/?p=3184
A SSE 1902-ben felvételt nyert a Magyar Labdarúgó Szövetségbe, és a kezdeti barátságos mérkőzéseket követte a hivatalos alosztályi,
kerületi szintű, illetve az MLSZ szervezési módosításának megfelelő csoportokban való részvétel. Salgóbányán 1920-ban alakult meg a Football Club, amely 1943-ban Salgóbányatelepi Testgyakorlók Köre néven mű¬ködött 1947-ig.
A SSE 1938-ban feljutott a legmagasabb osztályba is, amikor az Észak bajnoka címet elnyerve, országos vidéki amatőr bajnoki döntőt nyert a csapat 0:1 és 3:1 arányban a Tatabánya ellen. Sajnos csak egy évet töltöttek az NB I-ben, mert a bemutatkozás nem sikerült.
Az SSE viszont felkutatta a tehetségeket és nevelte az utánpótlást. A nagyon tehetségesek az SBTC-ben vagy más NB I-es csapatoknál bizonyították képességeiket. A megszámlálhatatlan serdülő-, ifibajnoki cím mellett a jó nevelőmunka bizonyítványát erősíti a kiváló labdarúgók felsorolása: Szojka Ferenc (SBTC – 27-szeres válogatott), Oláh Géza
(SBTC, 3), Bodon Tibor (SBTC, 1), Szabó Albin (SBTC), Szabó Elem (MATEOSZ), Kleiban Antal (Csepel), Bencsok Vilmos (Csepel, Bp. Honvé Lahos László (SBTC, Tatabánya), Krajcsi József (SBTC), Földi Att (Vasas, SBTC), Marcsok János (SBTC) s még lehetne sorolni a játékos
neveit. De érdemes azokét is, akik hűek maradtak a kék-fehér színekhi mint Csala Andor, Csete Antal, Csincsik József, Jancsó Sándor, Kovács Ernő, Misecska Sándor, Nagy János, Langár Károly, Rigó Ferenc, Ri Lajos, Schott Vilmos, Vics Antal, Viroszták Lajos, Zólyomi István és még nagyon sokan mások.
A szakosztályra az igazi csapást az 1977-es esztendő jelentet amikor időlegesen megszűnt. Ez a hét esztendő bebizonyította, hogy utánpótlást felkutató, nevelő együttesek nélkül mitsem ér az élvonal. Az élet tehát a kiscsapatok szükségességét is igazolta. S talán azt a régi salgótarjáni mende-mondát is, hogy akkor ment jól az SBTC-nek, ha ment a SSE-nek is.
1984-ben újra kellett kezdeni az ifjúsági játékosokkal, a megyei második vonalból indulva, hogy az NB III-as bajnokság megnyerésé` mielőbb sikerüljön az NB II-be való feljutás.
http://blog.tarjanikepek.hu/?p=3186
Alapítás: 1901
Cím: 3101 Salgótarján, Malinovszkij u. 63, telefon: 14-01/110 mellék (levélcím: 3101 Salgótarján, Postafiók: 93)
Technikai vezető telefonja: 14-00/274 mellék
Pálya: Salgótarján, Acélgyártelep, Kohász Stadion, telefon: ugyanaz, 16.000 néző
Szín: kék-fehér
forrás:
Sport zsebkönyv '74-75
A Salgótarjáni Sport Egyesület 1901. évben alakult s azóta a futballsportot űzte legintenzívebben, mellette könnyebb atlétikával is foglalkozott, de anyagi viszonyai sem a múltban, sem a jelenben nem engedik meg, hogy tömegsportot minden ágban megindítsa s ezzel feladatának ténylegesen megfeleljen. Ezen sportegyesületet a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű RT — melynek alkalmazottjai adják tagjainak zömét — a múltban támogatta ugyan, de erre a jelenben nem számíthat. Az acélgyártelepen futballpálya áll rendelkezésükre (100 m x 50 m), amelyet azonban vízmentesíteni és bekeríteni kellene, hogy a célnak megfeleljen. ígéretet kapott, hogy a jövőben az acélgyári tiszti kaszinó tornatermét használhatja, amelynek felszerelését a vállalat igazgatósága fogja kijavítani. Uszoda az egész községben nincs, mert 1915-ben a községben épült uszoda 2 év óta használhatatlan állapotban van, sőt kabinjait le is szerelték. Az egylet székhelye: Salgótarján, Acélgyár. Elnöke: Brezina Gyula acélgyári tisztviselő. Titkára: Ványa Tivadar acélgyári művezető. Intézője: Deutscher Károly acélöntő. Az egylet hazafias szellemben működik s tagjainak testi nevelésénél az a cél vezeti, hogy csonka hazánknak bátor, edzett, egyenes lelkű honpolgárokat adjon.
Schneider Miklós: Nógrádi évszázadok
Molnár Pál–Szomszéd Imre: Nógrád megye története
SBTC, SKSE, St. ZIM, St. Öblösüveggyár, St. Építők, St. Dózsa, St. Ingatlan
forrás: http://skseoldboys.extra.hu/contents.php?id=585
forrás:
Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története (1941)
Forrás: REAC sport vendéglő
Az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSz) megalakulásának hatására 1901-ben a casinoi keretből kivált a Salgótarjáni Sport Egylet. Szervezője az a Wabrosch Béla főmérnök volt, aki az első igazi futball-labdát is a településre hozta. Az egyesület nevéből adódik, hogy nem csak labdarúgással foglalkozott, hanem - egy törvényrendelet révén - a levente egyesületek létrejötte nyomán több sportággal is.
A jelenlegi stadion elődjét 1924-ben avatták a Dolinkában, amit később futópályával és lőtérrel bővítettek. 1929-ben felépült az Acélgyári Népiskola (mai nevén Petőfi Sándor Általános Iskola és Gimnázium) egy impozáns tornateremmel, amely a Városi Sportcsarnok átadásáig (1976) az egyesület terem-szakosztályainak is otthont adott. 1954-ben vált a salakos pálya füvessé, korszerű klubház épült 1961-ben.
A Városi Sportiskola 1975-ben került az egyesülethez, így még jobban előtérbe került a nevelőtevékenység. Több névváltozás után egy politikai döntés során 1977-ben önállóságukat feladva egy városi egyesületbe tömörül hét helyi egylet is, köztük a Salgótarjáni Kohász Sportegyesület (SKSE) is. Erre az időszakra esik a stadion futófolyosóval való kiegészítése is. A bázisvállalatok viszont a fúzió miatt nem érezték magukénak az egyesületet, így annak költségvetése évről-évre kevesebb anyagiakkal rendelkezett. Megkezdődött a szakosztályi eredmények romlása, majd 1984-ben kimondták a fúzió megszűnését.
Az SKSE újrakezdte működését, azonban a korábbi tíz szakosztályból mindössze hat maradt, és megcsappant a szurkolótábor is. A rendszerváltás után megszűnt az SKSE, utóegyesülete az SKDASE, majd SAC néven működik.
A sportklub százéves fennállása alatt elősegítette mindazoknak a sportmozgalmaknak működését, céljainak megvalósulását, amelyek az adott korban időszerűek voltak, a sport népszerűsítését, tömegesítését szolgálta, a testedzésre ösztönzött. Segítséget nyújtott a leventekiképzéshez, a vállalati sportmozgalom (Rima-bajnokságok) szervezéséhez. Helyt adott a méltán népszerű és látványos Országos Sport Napok ünnepségeinek, megyei rendezvényeinek, és aktívan bekapcsolódott az azt megelőző bemutatók, versenyek, előadások, kiállítások szervezésébe. A munkahelyi spartakiádok, olimpiák, az Edzett Ifjúságért mozgalom szervezésének, rendezésének felvállalásával nagyban hozzájárult az ifjúság, az üzemi munkásság testedzéséhez, a rendszeres sportolási igény kielégítéséhez.
Érdemes arról is szólni, hogy a tömegsport anyagi bázisát, legalábbis döntő hányadát a vállalt biztosította. Ezek mellett a kollektíva társadalmi munkájával, ugyancsak jelentős segítséget nyújtott egy-egy objektum megvalósításához, mint például a salakos pálya és a sípálya kialakításához.
forrás:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=4050&na_step=30&t=9065992&na_order= -sonomilanista