comments

1. 
   admin heimo

   # 1

   2015.04.05, 22:43

   29. forduló
   
   1968. december 8.
   
   NB I. Tartalékbajnokság
   
   Újpesti Dózsa- Győri ETO 1:4 (1:2)
   Megyeri út, 11.45., 250 néző, V.: Teuschler
   
   Ú.Dózsa: Magyar-Komáromi,Horváth,Sóvári-Hartyányi,Simon-Juhász,Pataki,Kuharszki,Nyírő,Tóth.
   Győr: Schnitzer (Tasnádi)-Szalai,Kovács,Nagy-Varga,Kajtár-Nádasdi,Kursics,Szaló,Glázer,Hiba.
   
   Gólszerző: Varga (öngól) – Kursics (2), Szaló (2).
   
   Kiállítás: Kuharszki (37p.).
   
   Hiába támadtak többet az újpestiek, a lelkes győriek megtalálták a rést a bizonytalankodó hazai védelmen. A Dózsa csatársor rengeteg helyzetet kihagyott.
   
   Újpesten Szentmihályi kisebb meghűléssel bajlódik. Ha nem állhat rendelkezésre, Borbély lesz a kapus. Göröcs már felépült, tehát ismét ő a jobbösszekötő. Baróti edző biztos győzelmet vár fiaitól. Ha a győriek megszorítják a Dózsát, az már dicséretükre válik, hiszen nem sok csapat úszta meg kevés góllal a Megyeri úti kirándulást. A pontszerzésre viszont nemigen van reményük a Rába partiaknak. Tippünk: 1.
   
   Újpesti Dózsa- Győri ETO 5:1 (2:0)
   Megyeri út, 13.30 ó., 5.000 néző, V.: Wottava (Magyar,Kamarás dr.)
   
   Ú.Dózsa: Szentmihályi-Káposzta,Solymosi,Bánkuti-Dunai III.,Noskó-Fazekas,Göröcs,Bene,Dunai II.,Zámbó. Edző: Baróti Lajos.
   Győr: Barna-Keglovich,Kiss,Izsáki-Nell,Pozsgai-Stolcz,Horváth,Győrfi,Somogyi,Máthé. Edző: Szusza Ferenc.
   
   Csere: Horváth h. Merczel (62p.), Szentmihályi h. Borbély (74p.), Zámbó h. Nagy L. (74p.).
   
   Gólszerző: 1:0 Zámbó (6p.), 2:0 Dunai II. (31p.), 3:0 Göröcs (57p.), 4:0 Solymosi (62p.-11-es), 4:1 Somogyi (76p.), 5:1 Dunai II. (85p.).
   
   Szögletarány: 6:10 (4:3)
   
   Az Újpest kezdte a játékot, és azonnal át is vette az irányítást. Heves rohamok után a 6. percben vezetést is szerzett a lila-fehér csapat. Fazekas indított akciót a jobbszélen. Göröcshöz továbbított, aki balra adta ki a labdát Zámbónak. A balszélső egy remek testcsellel becsapta Keglovichot, majd Kiss mellett is elhúzott és az ötösről óriási lövéssel a háló közepébe lőtt. 1:0. Egymást követték az újpesti rohamok, de az újabb gól még váratott magára. A győriek a 20. percben vezették az első támadásukat. Somogyit nehezen szerelte az újpesti védelem, majd Stolcz-Horváth adogatás végén a csatár mellé lőtt. A 25. percben Barna kapus a 16-oson kívülre futva, fejjel hárított Dunai II. elől. Egy perc múlva Dunai II. – Bene támadás után a gólkirály kiugrott, de a kifutó kapusba lőtte a labdát. A 28. percben ismét az ellenállhatatlan Zámbó keverte meg a győriek védelmét. A 30. percben Horváth gólveszélyes helyzetben hibázott. A 31. percben újra Fazekas indított támadást, Zámbóhoz ívelt, akinek a lövése a kapufáról pattant vissza. Göröcs szerezte meg a labdát, Dunai II.-t ugratta ki, aki 11 méterről a bal alsó sarokba lőtt. 2:0. Az utolsó negyedórát újra újpesti rohamok jellemezték.
   
   Szünet után Horváth bombája jelentette az első eseményt, Szentmihályi azonban bravúrral védett. Az 57. perc ragyogó, ritkán látott szép gólt hozott. Dunai III. szabadrúgás után mintegy 40 méterről ívelte előre a labdát. Göröcs a kaputól 18 méterre levette, maga elé tette és félmagasan, óriási erővel továbbította a bal sarokba. Barna mozdulni sem tudott. 3:0. Megjött a közönség hangja: a 100. gól elérésére biztatták az újpestieket. Kiss a 62. percben indokolatlanul kézzel húzta le a labdát, félméterrel a 16-oson belül. A megítélt büntetőt Solymosi értékesítette. 4:0. A Győr még mindig nem adta fel. Nell-Győrfi adogatás után a csatár lövése a felső lécről pattant a kapu mögé. A 74. percben cserélt a Dózsa. Zámbót, a mezőny legjobbját tapssal búcsúztatta a közönség. Két perc múlva szépített a Győr. Győrfi-Somogyi volt a labda útja. A győri csatár nagyszerűen ugrott ki a védők között és 10 méterről a bal sarokba lőtt. 4:1. A 80. percben Győrfi, majd Somogyi lövése kerülte el az Újpest kapuját. A 85. percben esett a 100. gól. Bene elől a kaputól mintegy 25 méterre kézzel húzták el a labdát. A szabadrúgást Bene végezte el. Lövése után Barna csak kiütni tudta a labdát, pontosan a berohanó Dunai II. fejére, s a gólkirály nem hibázott. 5:1. A győzelmet és a bajnokságban elért 100. gólt lelkesen ünnepelték.
   
   ××××
   
   Jó iramú, élvezetes mérkőzést láttunk a Megyeri úton. A két öltözőben a mérkőzés előtt úgy nyilatkoztak, hogy egyrészt – a dózsások – szeretnék elérni a 100. gólt, másrészt – a győriek – tisztes eredményt igyekeznek kiharcolni a Megyeri úton is. A Dózsa célkitűzése sikerült, mert a lila-fehérek ezúttal is a tőlük megszokott lendülettel rohamoztak, és helyzeteiket is jól használták ki. Győzelmük nagyobb arányú is lehetett volna, ha az I. félidőben a belsők nem erőltetik az egyéni akciókat és jobban vigyáznak a győri védelem lestaktikájára. A Győr a vereség ellenére sem játszott alárendelt szerepet. A mezőnyben jól adogattak, de a kapu előtt a legjobb helyzeteket sem tudták kihasználni. A védelem olykor tehetetlen volt az újpesti rohamokkal szemben.
   
   Az Újpesti Dózsában Szentmihályinak a II. félidőben alkalma nyílt jó formája bebizonyítására. Solymosit csak egyszer tudták átjátszani. Káposzta sokat volt játékban, a támadásokban is részt vett. Bánkuti a szokottnál halványabban játszott. Dunai III. sok jó labdát adott, Noskó nagy területen játszott. Fazekas az első két gólban részes. Göröcs ragyogó gólt lőtt. Dunai II. és Bene nagyon akart. Zámbó nagyszerűen játszott.
   
   Baróti Lajos: A csapat jól játszott, megérdemelten győztünk.
   
   
   
   Dunai II. Antal nevét mindig egyszuszra emlegetik majd Újpesten Szusza Ferivel, bevonulnak a nagy arcképcsarnokba, amelyek portréi minél régebbiek, annál szebbek.
   
   Igen, lehet ezt a Dózsát szeretni. Gyors, figurás, fifikás focit játszanak, azt a fajtát, amely mindig is felderítette a magyar szívet. Van itt egy csomó nagy kedvenc, annyi van, hogy valamelyiküknek mindig megy a játék s akkor azt öröm nézni.
   
   Ráadásul berúgják a századik góljukat. Száz gól a negatív taktikák, a defenzív játék virágkorában, nem akármilyen dolog. Lehet örülni, tapsolni, szörnyülködni szent borzadállyal, ez már valami, ehhez szóljon, mester…
   
   A hetedik perctől kórusban számoljuk mind a négyezren.
   96: Göröcs legurítja Zámbónak, két zsilettfinomságú csel, durr.
   97: hárít a győri védelem, de rögtön visszajön a labda, Dunai II. ott maradt és nagyon nyugodt.
   98: Dunai III. gyorsan elvégez egy szabadrúgást, Göröcs 18 méterről egyből élesen a bal alsóba.
   99: Kiss kétségbeesetten elüt egy labdát Bene elől. 11-es. Solymosi, mint a villám a jobb alsóba.
   
   Lelátó: Most-jöna-száza-dik…
   
   Villanyújság: Ú. Dózsa- Győr 99:0
   
   Óriási, úgy hiányzik ennek a játéknak egy csipet vidámság, mint nézőinek most egy rumos tea. A szerepet kiosztják a lelátón: „ A Titi lője a századikat!” Megalkotják a forgatókönyvet is: „Valami nagy szám kellene apám, mégis a századik. Hanyatt vetődve, ollózva, tudomisén…”
   
   Aztán Bene kiugrik. Barna rohan, vetődik és elkaparja a labdát a középcsatár elől. A tizenhatoson kívül. Szabadrúgás, Bene rábombázza. Barna kiüti. Dunai II. két méterről fejjel benyomja.
   
   Ez a játék nem hagyja magát dramatizálni. A századik gól – egészen kis gól.
   
   Nem baj. Ahogy mesélgetik majd évtizedeken át, apák fiúknak, nagyapák unokáknak… egyre nagyobb lesz. Szebb, izgalmasabb, mutatványosabb, felejthetetlenebb.
   
   Tulajdonképpen meg is érdemli.
   
   
   A Megyeri úton az Újpesti Dózsa Dunai II. révén elérte a hőn óhajtott 100 gólt! Úgy véljük, ennek nemcsak azok örülhetnek, akik a lila-fehér színek kedvelői, hanem a labdarúgás valamennyi szerelmese. Mert 100 gólt rúgni mindig nehéz volt, még a Bp. Honvéd nagyszerű, világhírességekből álló csapata számára is – 1954-ben! És azóta tizennégy év telt el. De milyen évek? Olyanok, amikor világszerte védekezővé vált a játék, amikor az emberfogásos játékmód béklyót rakott a csatárok lábára. Vajon ebben az évben hány olyan mérkőzése volt az Újpesti Dózsának, amikor a gólkirály Dunai II., a robbanékony , kemény és gólerős Bene, a nagy tehetségű Fazekas, vagy a karmester Göröcs nem kapott külön őrzőt, ráadásul még egy biztonsági védőt is? Alig-alig akadt ilyen, s a Dózsa mégis megtalálta a hálóhoz vezető utat, s a Megyeri úton gyakran látványos módon. Az újpestiek hat alkalommal értek el öt gólt, ötször pedig ötnél is többet! Mindezt csapatjátékuk fejlődésének, támadószellemű játékfelfogásuknak, küzdőképességüknek köszönhetik.
   A Dózsa mindenkinek annyi gólt rúgott, amennyit csak tudott! És itt egy pillanatra érdemes megállni. A közönség a sport örök, íratlan törvénye szerint mindig a gyengéket, legyőzötteket pártolja, sőt néha sajnálja is. Az újpestiek azonban vállalták az ebből eredő népszerűtlenséget, s ily módon fejlődésük egyik jelentős állomásához értek. Hasonlattal élve azt mondanánk: a Dózsa Kuc szerű iramot diktált. A világhírű leningrádi szőke tengerész, a kiváló atléta pályafutása első éveiben a versenyeken hihetetlen, néha ésszerűtlennek látszó iramot diktált. Emiatt érték kellemetlen meglepetések, fájó vereségek is, amikor például a mi kis Kovácsunk legyőzte őt a Népstadionban, mert Kucnak a hajrára elfogyott az ereje. De aztán eljött az idő, amikor Kuc végig bírta a saját maga által diktált iramot, tempót és olimpiai bajnokságot nyert, világcsúcsok őrzik a nevét. Nos, az Újpesti Dózsa is ilyen iramfutás közben győzte le a nehézségeket. Gratulálunk!
   
   ns,ks.