comments

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2017.01.12, 10:29 (szerk.: 2021.08.08, 21:18)

   Hat éve nem megy a Vác ellen
   Békéscsabai Előre FC - Vác FC-Samsung 1-1 (0-1)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 3 ezer néző
   V.: Kiss B. (Bede, Nyilas)
   Békéscsaba: Udvarácz 0 — Mracskó 5, Csató S. 6, Zahorán 4 — Fodor 6, Major 4, Nagy L. 5, Kasik 4 — Szabados 4, Kulcsár 5, Szarvas 5. Edző: Pásztor József
   Vác: Hámori 0 — Puglits 5, Nagy T. 6, Kasza 4, Lévai 5 — Vojtekovszki 4, Sándor 5, Schwarcz 4, Siago 4 — Borgulya 7, Romanov 5. Edző: Tóth Dénes
   Csere: Romanek helyett Andrássy (5) a szünetben, Szarvas h. Stancu (5) a 60., Szabados h. Balázs (-) a 67., Sándor h. Víg (-) a 77. percben.
   Gólszerző: Borgulya a 39., Fodor a 75. percben.
   Sárga lap: Kasik (hátulról elgáncsolta Schwarczot) a 27., Zahorán (Schwarcz felrúgásáért) az 58., Siago (Fodor buktatásáért) a 65. percben.
   Szögletarány: 13:2 (8:1)
   
   Szarvas János, a békéscsabaiak apró termetű gólvágója élete századik első osztályú mérkőzésén lépett pályára - szép csendben. Illetve egyedül a hangosbemondóban köszöntötték, a megszokott virágcsokor, kisebb ajándék elmaradt. Pedig az APEH aligha vitte volna el a gólerős játékosnak dukáló virágcsokrot.
   
   7. perc: Jobb oldali békéscsabai szöglet végén Kulcsár a 16-osról a kapunak háttal ollózva emelt alig a léc fölé.
   11. perc: Zahorán balról gurított Major elé, aki 22 méterről, centiméterekkel a jobb kapufa mellé lőtt.
   14. perc: Egy újabb jobb oldali szöglet végén Szabados bólintott mellé.
   26. perc: Borgulya a kezdő körből meglódult egy hosszan előrevágott labdára, Zahorán kísérte, ám „tisztes távolból”. Udvarácz messzire kifutott a váci játékos elé, Borgulya azonban elhúzta mellette a labdát, de erősen kisodródott balra, így 12 méterről az üres kapu mellé gurított.
   32. perc: Szarvas legurítását Kasik 14 méterről, a balösszekötő helyéről óriási erővel a jobb kapufa mellé durrantotta.
   39. perc: Siago még a saját térfeléről kiugratta az ismét a kezdőkörből startoló Borgulyát, akit balról Zahorán, jobbról pedig Kasik kísért. A váci támadó gyorsabb volt, s végül 17 méterről a kiinduló Udvarácz fölött lágyan a léc alá emelt, 0-1.
   54. perc: Borgulya 17 méterről leadott nagy kapáslövése zúgott el a felső léc fölött.
   61. perc: Zahorán távoli lövése szállt fölé.
   75. perc: Csató S. térdölelő, 40 méteres előreívelése a jobbösszekötő helyén meglóduló Fodor elé hullott, aki Siago mellől a kimozduló Hámori fölött nyolc méterről a léc alá emelt, 1-1.
   78. perc: Csató S. 25 méteres, bal felső sarkos, nagy erejű szabadrúgását öklözte szögletre Hámori.
   80. perc: Csató S. újabb szabadrúgása - szinte az előző helyről - most a jobb kapufa töve mellett hagyta el a játékteret.
   85. perc: Lévai fejesét csak másodszorra kaparintotta meg Udvarácz.
   Kulcsár húz el őrzője, Kasza mellett, a háttérben Puglits és Kiss Béla játékvezető. (Fotó: Lehoczky Péter)
   
   Alaposan megszervezte védelmét a Vác, de szükség is volt erre, mert hamar körvonalazódott, hogy a Békéscsaba három támadóval igyekszik bevenni Hámori kapuját. Sőt, ebből és a folyamatos támadásokból az is kiderült, csak a győzelem elfogadható számukra. A váci védők a szoros emberőrizetet választották, ezért nehezen kerültek helyzetbe a csabai támadók a kapu közelében, így gyakran helyette azt választották, hogy távolról vették tűz alá a váci hálót. Ha mégis beívelték, belövöldözték a labdát, azt a Duna-parti védők rendre kifejelték.
   A vendégek csak negyedóra után lépték át tartósabban a felezővonalat, húsz perc után pedig kontráik is „élni kezdtek”. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy Borgulya a 26. percben megszerezze a vezetést számukra. Ezután kiegyenlítettebb lett a játék a mezőnyben, hol az egyik kapu előterében, hol a másik előtt próbáltak helyzetet kialakítani a csatárok. Egy idő után kitűnt, hogy gyorsabbak és veszélyesebbek a váci kontrák. Egy ilyen végén szerzett előnyt a vendégcsapat, amelyik az első játékrészben háromszor lőtt kapu felé, ebből egy szállt kapura, és az rögtön gól is lett. Ugyanakkor a békéscsabaiak az első játékrészben kilencszer próbálkoztak, de csak egyszer akadt dolga Hámorinak, a többi lövés mellé és fölé szállt.
   A fordulás után is egy nagyon szervezett védővonallal találta magát szemben a Békéscsaba, amely ettől függetlenül darált, támadott, ám továbbra is baj volt az irányzékkal. A váciak az első játékrészhez hasonlóan a kontrákra építettek, ám ezúttal már nem voltak olyan veszélyesek, mint az első 45 percben.
   Végül a házigazdák egy, a váci gólhoz kísértetiesen hasonló kontrából egy tért ölelő, előrevágott labdából egyenlítettek. Ez lendületbe hozta a lila-fehéreket, de csak a Csató Sándor-féle szabadrúgások bizonyultak veszélyesnek.
   A második játékrészben a csabaiak hétszer lőttek kapu felé, kétszer el is találták, s ebből született az egyenlítő góljuk, míg a vendégek kétszer lőttek Udvarácz kapuja felé, ám a csabaiak portásának egyszer sem kellett közbeavatkoznia.
   A látottak alapján igazságosnak mondható a döntetlen, ám az is az utóbbi évek történéseihez tartozik, hogy a csabaiak hazai pályán az 1988—89-es bajnokságban tudták legyőzni utoljára ellenlábasukat.
   
   Pásztor József, a Békéscsaba edzője:
   — A Vác nagyon fegyelmezetten játszott, nehéz volt mögéjük kerülni. Lezárták a széleket, és középen is stabilan védekeztek. Az NB I-ben azonban olyan hibákat nem szabad elkövetni, amilyet például Zahorán vétett többször is Borgulyával szemben. Emiatt a csapat egyre idegesebben játszott, és gyakran kapkodtunk.
   — Az első negyedórában és az egyenlítést követően már úgy tűnt, a várakozásnak megfelelően játszott a gárda.
   — Zahorán hibái megfogták a csapatot, el is szállhatott volna végképp a mérkőzés. A második félidőre Major elfáradt, Kulcsár is kifutotta magát, ők nem tudtak újítani, szerencsére Csató és Fodor viszont föltámadt. Null-egynél még arra is gondoltam, hogy Csató Sándort előrébb hozom, s Usmajevet állítom a helyére, de az egyenlítéskor úgy döntöttem, mégsem kockáztatok, mert Zahoránt nem lehetett otthagyni egyedül, Usmajev pedig öt hete már nem játszott tétmérkőzést.
   — Mit ér ez a döntetlen?
   — A kilencven perc során kitűnt, hogy messze elmaradtunk az igazi tudásunktól, de még az MTK ellen nyújtott teljesítményünktől is. A Vác más csapat, mint a fővárosiak, s magunknak köszönhetjük, hogy végül meg kellett elégedni az egy ponttal.
   Tóth Dénes, a Vác edzője:
   — A helyzetek alapján nyernünk kellett volna. A kapott gólnál figyelmetlenek voltunk, ezért nem felhőtlen az örömöm. Ennek ellenére azt mondhatom, elégedett vagyok a pontszerzéssel, amit tudatos játékunk révén hoztunk el Békéscsabáról, viszonylag jó játékkal. Egységes volt a csapatunk.
   — Mérkőzés előtt is elégedett lett volna ezzel az eredménnyel?
   — Nagy reményekkel érkeztünk Békéscsabára, bíztam a csapatban, s a látottak alapján a győzelem is benne volt a játékunkban. Végül is a pontszerzés sem rossz.
   — A bekapott gól után mintha kicsit kapkodott volna csapata.
   — Ilyenkor már szinte törvényszerű ez az állapot, a Békéscsaba pedig minden mindegy alapon mozgósította tartalék erőit. Ettől kezdve nekünk volt veszítenivalónk.
   
   6. Vác 14 6 3 5 24-20 21
   ...
   12. Békéscsaba 14 3 4 7 18-25 13

   
   Békés Megyei Hírlap, 1995. november 20.