comments

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2019.08.23, 19:54

   Serhiy Rebrov: Az eredménnyel elégedett vagyok, idegenben mindig értékes a döntetlen, de sokkal jobb lett volna, ha gólt is lövünk. Próbáltunk támadni, de az most is kiderült, hogy megérdemelten van itt, ebben a fázisban ellenfelünk. A Suduva megmutatta, hogy kiválóan tud védekezni, mind a földön, mind a hosszú labdák esetében. A mérkőzés első részében inkább középen próbálkoztunk, utána sokkal inkább a széleken, ezekből ki is alakítottunk helyzeteket, főleg a második félidőben, de sajnos nem sikerült betalálnunk. Másmilyen mérkőzés lesz, de amikor ezt mondom, nem a játék képére gondolok. Arra számítok, hogy a jövő héten ugyanúgy mi támadunk majd, és az ellenfelünk többnyire védekezik, ám nekünk sokkal koncentráltabbak kell lennünk, elsősorban a helyzetkihasználásban. A jövő héten velünk lesznek a szurkolóink is, bízom benne, hogy ez plusz motivációt ad nekünk, és tovább tudunk jutni

   
   

   Vladimir Cheburin: Nehéz meccs volt, nagy nyomás alá helyezett minket ellenfelünk. Rendkívüli szurkolást kaptunk a drukkereinktől, és meg akartuk mutatni, hogy mit tudunk. Az elején mi voltunk fölényben, utána a Fradi, ám egyik csapat sem akart kockáztatni. Nagy nyomás alatt voltunk, kicsit fáradtak is, így nem tudtuk megmutatni, mit tudunk. Nehéz második meccsre számítunk.

   
   https://www.fradi.hu/labdarugas/elso-csapat/hirek/rebrov-jobban-kell-koncentralnunk-a-jovo-heten
    
2. 
   admin magyarfutball.hu

   # 1

   2019.08.23, 19:50 (szerk.: 2019.09.02, 10:07)

   Döntetlen idegenben? Jó! Elfogadom! De mi lesz idehaza, az 5 védővel felálló Süduva ellen? Finoman szólva se vagyok elégedett a mai teljesítménnyel. Nagyon nagyot kellene javulni egy hét alatt.

   
   

   Lássuk az egyetlen pozitív oldalát a mai meccsnek, először nem kaptunk gólt a nemzetközi kupában ebben a szezonban ! Amúgy tovább szurkolok a csapatnak ! Jövőhéten sokkal jobban kell játszani ! HAJRÁ FRADI !

   
   

   Azt hiszem sokan túl sok top focit néznek a tévében, legyen az BL, Premiership, La Liga, Bundesliga vagy bármi más amit a sporttévék adnak. Nézik a sok játékost akik egyenként többszörösét érik a csapatunknak, és beleélik magukat, hogy majd mi is így fogunk játszani. Aztán amikor jön egy meccs ahol az ellenfél nagyon szervezetten és nagyon tudatosan öli a támadójátékot, akkor rögtön kiakadnak, hogy nem látnak hasonló bravúros megoldásokat, hasonló dinamikát. Talán jó lenne, ha levennék és félretennék a top focihoz használt szemüveget, és elgondolkoznának azon, hogy kik és hol játszották ezt a meccset. Semmi olyan előzménye nem volt ennek a meccsnek, ami azt vetítette volna előre, hogy több gólos győzelmet arathatunk Litvániában.
   Én úgy gondolom, hogy csapatként jól játszott a Fradi, de a buszt a kapu elé beparkoló Suduva sikeresen ölte a kapuja 20 méteres körzetében a játékot. A váratlan hiányzott a játékunkból, de ezzel együtt kigyomláltuk azokat az egyéni hibákat is, amiből a Dinamo élni tudott ellenünk. Ma ezzel a játékkal mi sem engedtük a Suduvának, hogy olyan hatékonysággal értékesítse a helyzeteit, mint az eddigi megnyert párharcaikban.
   A jelenlegi genetikával, edzettségi szinttel, hiú ábránd elvárni, hogy olyan dinamikus támadófocival ziláljuk szét az ellenfelet, mint amit a Liverpool vagy a Manchester City játszik. Másként ilyen ellenfél ellen nem megy. Majd 5-10 milliós játékosokkal menni fog, de addig még 2-3 Európa Liga és 1-2 BL csoportkör pénzdíjára szükség lesz.
   Néhány technikásabb játékos segíthetett volna 1az1-ben megverni a magas, kevésbé fordulékony védőket, de nincs igaza annak, aki Lanzafame-val jön, kb kipirosozta volna magát az állandó eséseivel, már rég nem mutatott olyat ami ide kellett volna.
   Azzal sem értek egyet, hogy Skvarkának kellett volna mozgatnia a csapatot, ma már nagyon kevés csapatban van régi vágású 10-es játékos aki fazont szab a játéknak (max De Bruyne, Eriksen, Hazard?), ez a feladat hátrébb tolódott 1-2 sorral ahogy csökkent a pályán lévő támadó játékosok száma.
   Igen, kell egy kicsivel több spontaneitás, kreativitás ahoz, hogy egy ilyen csapatot legyőzzünk. Reméljük egy hét alatt Rebrov megtalálja erre a megoldást.

   
   

   Én úgy látom, és ez személyes vélemény, hogy Rebrov a rosszabb egyéni képességeket, a lassúbb gondolkodást jelenleg egy olyan fajta csapatjátékkal próbálja kompenzálni, ahol mindenki a legegyszerűbben kivitelezhető passzra van kötelezve addig, amíg ritmusváltás nem történik. Azaz nincsenek testcselek, nincsenek szembefordulások, lefordulások, ehelyett folyamatos háromszögelések vannak szigorúan arra amerre arccal a játékos áll - tehát ha az ellenfél kapujának háttal veszi át a labdát akkor kötelezően hátrapasszol - amíg valaki előtt terület nem nyílik az ellenfél tolódásából származó hibák miatt. Akkor jön egy direktebb felpassz, azt vagy sikerül megjátszani és lövésig vinni, vagy visszatérünk az arcirányú passzos háromszögelésekhez, ha kell Dibuszig visszapasszolva a labdát. Ez egy szép játék lehet, ha folyamatos mozgásban van a csapat, és nem statikusan helyezkednek a támadással megbízott játékosok.

   
   

   Sebesség, dinamika és erő egy kontracsapatnak talán elég. Ha uralod a játékot, ennyi nem elég. Ha az ellenfeled 15 méteren és 30 méteren védekezik a két sorával, hova szeretnél futni, kit szeretnél elnyomni? Nincs tered ezekhez. A fizikális sebesség megvan Zubkovban, Tokmacban, Geriben, Heisterben, Civicben. A szélső játékosaink ilyen szempontból rendben vannak (nem Man City szint!). A mentális sebességben le vagyunk maradva, és le is leszünk mindaddig, amíg minden évben végig nem játsszuk az őszt valamelyik nemzetközi kupa csoportkörében.
   Szerettem Nando és Paintsil játékát is, eleinte Petriak is szép dolgokat mutatott, aztán szerintem beleszürkült a magyar mezőnybe. A mostaniak nem dinamikában, hanem kreativitásban kevesebbek mint ők. Persze ők mindannyian csak magyar ellenfelek ellen tudták megmutatni, mit tudnak. Így a teljesítményük nem összehasonlítható objektív módon a jelen csapat új játékosaiéval, akik még egyetlen teljes magyar meccsen sem szerepeltek.

   
   

   ugye nem altatott ma minket a Suduva aztán a jövőhéten elkezdnek hajrázni mint a Dinamo ok csak vicceltem ma számomra hiányzott a váratlan húzás a játékunkból amellett hogy nagyon de nagyon pontatlanok voltunk, ez rém gyenge teljesitmény volt egy ilyen ellenféllel szembe.

   
   

   A Dinamo elleni kinti meccs utan ugy ereztem, h hiaba jo eredmeny, 120% es szerencse kell a tovabbjutashoz. Most ugy erzem, h ha hozzuk, amit tudunk a Grupiban, akkor tovabb megyunk. Nem kell beszarni, idegenben azert nem rossz az x, a 0-0 sem. Sokkal-sokkal jobban jatszunk hazai palyan mint idegenben.

   
   

   Nem vagyok kéjes fikázó, de nagyon nem tetszett a mai támadójáték. És, igen, azt is megértem, hogy nagy volt a tét, nem akartunk túl sokat kockáztatni. DE, mint láttuk ez a litván csapat ugyan jól és önfeláldozó modon védekezik, viszont szinte semmilyen veszélyt nem tudott kialakítani a kapunk előtt. Ehhez képest a meccs nagy részében mindenféle elképzelés nélkül tologattuk a labdát a térfelükön. Se egy bemozgás, se egy csel alig volt a részünkről. Miért nem? Mitől tartottunk? Rebrovon is az látszott, hogy majd' szétfeszül a vonal mellett.

   
   

   Koncentrált védekezés, jól szűrő középpálya. Ez ma X-re volt elég.

   
   

   Ettől szép az élet, mert én egy szétcsúszott csapatot láttam rengeteg eladott labdával. Mélyen tudásuk alatt játszva.

   
   

   Az igazság a kettő között van. A széleken kellett volna többet mutatni, illetve többet és pontosabban kellett volna passzolni, akkor előbb-utóbb elcsúszott volna a védekezésük.

   
   

   A csapat minden volt, csak nem szétcsúszott. Éppen hogy rágörcsöltünk az egyébként jó taktikára, túlóvatoskodtuk a támadásokat. Ha van még 10 perc, nyerünk. Otthon lesz 90.

   
   

   Ha Skvarka helyett csak egy kicsit jobb, kreatívabb ember játszik 10-es poszton, pont nyerhetőek lennének ezek a meccsek. Hihetetlen, h olyen szar... Ennyi igaza azért volt hajdúbének, egy hangyányi váratlan azért csak kéne ott elől.
   Tudom, az új mantrát: a magyar játekos drága és szarabb mint a mieink, de hogy pl egy Gazdag vagy Holman siman hozná Skvarka teljesitmény szerűjét az biztos.

   
   

   Az nem véletlen,hogy előttünk nálunk erősebb csapatok sem tudtak itt nyerni.Betömörülő csapatok ellen többféle megoldás létezik,1 gyors és pontos sokpasszos játékkal hibára kényszerítjük Őket,erre nem nagyon volt alkalmas a talaj (a grupiban az lesz )
   2 átlövések (nem éltünk vele,ha mégis akkor hazaadásra sikeredtek) 3 erőltetni kell az 1v1-eket a technikás játékosoknak és vagy létszámfölényt tudunk kialakitani,vagy rúghatjuk sorra a szabadokat a 16-os környékéről,sajnos erre a jelek szerint csak Isael illetve Lanza volt képes.Skvarka sajnos nemzetközileg kevésnek tűnik,hogy mozgassa a csapatot.Isael úgy kell a visszavágóra mint egy falat kenyér !
   Sajnos mivel sikeresen karakterítettlenítettük a csapatot továbbra sincs vezér és egy színtelen-szagtalan néhol beszari csapat benyomását keltettük.Be fogunk jutni a csoportkörbe ,de egyátalán nem vagyok nyugodt az ottani szereplésünk tekintetében..

   
   

   Az a mai fociban régen rossz, ha a csatár mögötti játékos mozgatja a csapatot. Ma is Sigér határozta meg a játék irányát, illetve a védőink amikor felléptek a középpályára. Skvarkának inkább az ellenfél védőiről lepattanókat kellene jobban megszereznie, hogy rendezetlen védelem ellen rögtön vissza tudjunk támadni.
   Egyszerűen az volt a gond, hogy 1v1-eket senki sem próbált. A rögzített szituációkat pedig folyamatosan a levegőben akartuk megoldani az eddigi legmagasabb védelem ellen. Szinte semmi váratlant nem tettünk a földön a labdával.

   
   

   A vége felé Heistertől volt egy beindulás amit hiányolsz, abból majdnem gól lett.

   
   

   Úgy éreztem mintha Doll visszatért volna a kispadra..nézhetetlen, focinak csúfolt poroszkálás a pályán, olyan játékosokkla akik egy cselt nem tudnak megcsinálni és egy labda lekezelése is gondot okoz..A cseréket nagyjából a 20-ik percben már megléptem volna.. (bár nálam Skvarka eleve nem is kezdett volna..) Az meg eleve nevetséges, hogy egy Ferencváros nem akar támadni. Ki lehet kergetni a világból azzal, hogy ha kell ha nem visszafele passzolgatjuk a labdát, nem merünk/tudunk egy cselt egy megindulást megcsinálni.. Mikor a ludo ellen játszottunk az hittem nagyjából az lesz az alap játékunk. ahhoz képest van fejlődés az tény, csak az a baj, hogy visszafele..

   
   

   Ez a gyenge, fos, szar csapat az utóbbi években folyamatosan jobb eredményeket ért el a kupában, mint mi. Kiverte a Maccabit, ami nekünk nem igazán jött össze. Miért kell ennyire lebecsülni az ellenfelet? Ez egy 2 meccses kupapárharc, ahol nem számít, hogy ki, hogy játszik, egyszerűen tovább kell jutni. Ha elb*sszuk 1 hét múlva, akkor lehet, sőt, akkor kell üvölteni, szitkozódni, fikázni. De most nem kell, nem lenne szabad, szerintem. Jól állunk, tovább kell jutni.

   
   

   Az első félidő borzalmas volt, a második már kinézett valahogy, csak be kellett volna találni. Remélem otthon még jobban megy majd!

   
   

   Ez sajnos egy ilyen meccs volt,nem játszottunk jól ez tény,de hogy Rebrov szinte megsértődik a kérdésen a csatárainkat illetően hát na pedig tényleg be kellene látnia hogy nem brillíroznak....

   
   

   Szarul és ötlettelenül játszottunk, kb. egy normális támadást nem tudtunk vezetni, és több labdát adtunk el, mint a nike és az adidas együtt.. Ráadásul ez a 0-0 se nekünk kedvező eredmény, főleg ha a litvánok találnak idegenben egy gólt.
   De már itt van a "ezek a divatok fikáznak, és minden jó így" kommandó.

   
   

   Gyerekek! Mi egy olyan eredményért mentünk, amivel itthon kiharcolható a továbbjutás! Tudtuk, hogy egy masszív csapat az ellenfél, de mostmár egészen pontos tapasztalataink vannak. Itthon teltház előtt, jó pályán, győzni fogunk! Most pont nincs itt az ideje olyan következtetéseket levonni, hogy XY szar, vagy hogy a támadó játékunk gyenge. A helyzetek meg voltak, lehetett volna több kockázattal komolyabb sanszokat is kialakítani, de mi ezt (szerintem helyesen), a visszavágóra hagytuk. Végre hátul koncentráltak voltunk, a középpálya megszűrt minden kontra lehetőséget, ezzel a méregfog kihúzva, itthon meg majd jönnek a gólok!!! Hajrá Fradi!

   
   

   Nem az a gond, hogy nem jatszottunk jol, hanem az, hogy elorejatekban a jelek szerint minosegben gyengultunk. Ezt nehez lesz csapatjatekkal kompenzalni.

   
   

   En nem Lanzat sirom vissza, ertem miert ment el. De osszessegeben jelenleg nincs egy Lanza, Petrjak, Nando harmasunk elorejatekban.

   
   

   Sejtettem, hogy nem lesz diadalmenet, de ez azért elég gyengus volt. Számomra érthetetlen módon egész meccsen nem akartunk támadni. Ez egy Paks szintű csapat, vagy még tán az se. Van két cula center, meg egy nagyot dobó védő. Ebből élnek.
   Egészen hihetetlen módon kb. az egész csapat értékelhetetlen volt támadásban. Tokmac is a 2 jobb lövésén kívül egy kurva labdát alig tudott átvenni. Talán Haratin, Dvali és Heister emelhető ki ma, a többiek hozták az alibit. Sigér és Lovre pedig kilógott lefelé, de nagyon durván, ismét.
   Én mérhetetlenül bízom Rebrovban, de ezt ma szerintem eltolta. Ha ívelgetni akartunk, akkor Priskin a kezdő, ha focizni, akkor Boli. Márpedig vagtában verdestük fel a labdát Bolira, aki nem egy égimeszelő.
   Egyébként szerintem Boli be fog válni, gyors, erős, és azért a gólkirályi cím sem lehet véletlen. Ettől függetlenül idő kell neki. Lanza se rúgott gólt, talán csak a 4-5. meccsén, pedig ő már éveket húzott le előtte az nb1-ben. Nem akarok károgni, de Lanza és Böde góljai hiányozni fognak, bármennyire is abban a hitben éltem, hogy nem így lesz. Priskin és Szigony is harmadik számú csatár szint góllövés szempontjából, Boli meg még szinte meg sem érkezett...
   Skvarkat padoztatni kell, nagyon eltűnt. Isaelt vagy Vargát kezdetni kell. Én Frimpit beraknám Sigér helyett, a védelem elé a culák ellen besegíteni a védőknek és akkor Haratin játszhat szabadabban elől.
   Ki merem jelenteni, ezeket itthon legalább kettővel ütni kell, mert szar csapat. Ha nem tudjuk őket megverni, akkor lószart sem érdemlünk, nem hogy csoportkört.

   
   

   Skvarkával, Lovréval és Sigivel kicsit szigorú vagy. Szerintem sem lógtak ki. Kicsit szét kellett volna húzni a betömörült védekezésüket, illetve ha pontosabbak vagyunk, rúghattunk volna kettőt nekik. A meccs elején megint megvolt a szokásos balfaszoskodás a kapunk előtt, de utána legalább azon már nem kellett izgulni, hogy kapunk-e gólt. A litvánok az utolsó 20-25 percre elkészültek az erejükkel, meg fejben sem voltak ott. Jobb helyzetkihasználással itthon nyerünk, de kell minimum 2 gól.

   
   

   Nem volt szép meccs, egy kutyaütő, nyolc emberrel bekkelő csapat ellen. Láthatóan a litvánok már most a büntető párbajra játszottak. Nincs is más esélyük amilyen fos gyengék.
   
   Gyengék voltunk mi is? Igen. Mint ahogy a Maccabi, Zvezda, Celtic és még sorolhatnám. Rebrov nem akart beleszaladni a késbe, inkább megelégedett egy biztos null-nullal. Ezért lehet ekézni a jó istent is, az viszont nagyon látszik, hogy a csoportkör olyan prioritás ami már lassan bénítólag hat. CSAK AZ EREDMÉNY SZÁMÍT, és az most megvan. Itthon kell feltenni az íre a pontot.
   
   Amúgy tavaly a videoton is pont ezt csinálta nem egyszer. Ok, ők kicsit jobb csapatok ellen. De ez a Suduva nagyon sunyi kis csapat és ezt Rebrov tudta jól. A Maccabi pl. nem volt ezzel tisztában szerintem, és kaptak is egy négyest.
   
   Ennyi a történet és a lényeg. A többit meg ki nem szarja le? Majd lehet ugatni jövőhéten ha kiesünk. Addig viszont nem érdemes.
   
   Ja és a mérlegünk a hetedik európai meccsünkön: 3gy 3d 1v.
   Ezért csak kalapemelés járhat.

   
   

   A litván Süduva vendégeként szerepeltünk az 56:31 tiszta játékidejű találkozón, ahol az osztrák Schüttengruber játékvezető a hírét megcáfolva mindössze 25 (9 ferencvárosi és 14 litván) szabadrúgást fújt le és egy lapot osztott ki. A sípja csöndben maradt akkor is, amikor nem kellett volna – egy tizenegyest megúszott a hazai csapat.
   
   64.4%-ban birtokoltuk a labdát a mérkőzésen, 608 passzunk 88.5%-a pontos volt (a hazaiaknál ez 301 és 78.4%) – a kapura lövések számában is egyértelmű a fölényünk (17/7 ill. 8/1). Többet is, majd kétszer annyit, támadtunk (37+3 kontra ill. 22+0), a mieink 9 szögletet végezhettek el, a hazaiak nullát, többször is szereztük vissza a labdát (93-78), mint az ellenfelünk. Egy valamiban nem voltunk fölényben, a párharcokban: a hazaiak ezt a kategóriát 111-99-re hozták. A mieink egy labdavesztése (Zsubkové, még a második percben) vezetett lövéshez, a másik oldalon tíz ilyen volt. A csapat az idei szezonban megszokott 4-2-3-1-et játszotta.
   
   Ami az xG-t illeti, ott is fölényben voltunk (1.1-0.47) ez az arány a szintén 0-0-ás júliusi Süduva – Crvena Zvezda találkozóhoz hasonló (0.38-1.26). A három legnagyobb helyzetünk Heisteré (0.17, 86.), Skvarkáé (0.16, 41.) és Priskiné (0.14., 82.) volt. A hazai oldalon két helyzet volt 0.1 felett: Verbickas (0.11, 10.) és Zivanovic (45., 0.15). Ami az xcG-t illeti, ott Tokmac van a legjobb (32., 0.22; Skvarka 41., 0.18; Tokmac 76., 0.17). A másik oldalon Verbickas egy lövése 0.09 volt.
   
   Mindkét csapat távolról lőtt leginkább (21.82, ill. a hazaiak 22.28 méter), a litvánok sok hosszú labdával próbálkoztak (16.94 ill. 9.7%) és hagytak minket passzolgatni, míg mi visszatámadtunk, ezt mutatják a PPDA-értékek (6.13 ill. 13.86) valamint a labdabirtoklásonkénti átlagos passzok száma is (5.48 ill. 2.89).
   
   Dibusz egy lövést kapott, azt védte (0.09 xcG), 25 passzából (5 hosszú közte) mind pontos volt. 19-szer adtuk haza a labdát.
   
   Lovrencsics 82 akciójából 78% jó volt, egy lövése volt (0.03). 82%-kal passzolt, 8 hosszú labdájából 6, 2 cseléből 2 volt jó, 11 párharcból 8-at nyert. 13 labdavesztés (egy kivételével mind passz vagy beadás) és 8-at szerzett vissza, 8-szor szerezte vissza.
   
   Blazic 108 akciójának 88%-a volt jó, 93%-kal passzolt, 12 hosszú labdájából 7 jó volt, 14 párharcból 7-et nyert, 9 fejpárbajból 4.et. 6 labdavesztés mellett 12-t szerzett vissza, 3 passzt lopott le. 2 lövést készített elő (0.13xA).
   
   Dvali 129 akciójának 90%-a volt sikeres, 1 lövése volt (0.08), 97%-kal passzolt, 6 hosszú labdájából 5. 16 párharcból 10-et, 6 fejpárbajból 2-t nyert. 5 labdavesztés mellett 16-szor szerezte vissza azt, 8 passzt lopott le.
   
   Heister 82 akciójából 78% volt jó. 2 lövése volt (0.2), 94%-kal passzolt, 24 párharcból 15-öt nyert, 7 labdavesztés mellett 12-szer szerezte azt vissza, 3 passzt lopott le.
   
   Sigér 106 akciójának 83%-a volt jó, 2 lövése volt (0.05). 90%-kal passzolt (14 hosszú labdájából 8 volt pontos), 12 párharcból 7-et nyert, 5 fejpárbajból 3-at. 10 labdavesztés (mind passz, egy kivételével mind az ellenfél térfelén) mellett 10-szer szerezte vissza azt, 4 passzt lopott le.
   
   Haratin 94 akciójának 74%-a volt sikeres, 2 lövése volt (0.05), 87%-kal passzolt. 24 párharcból 12-t, 15 fejpárbajból 6-ot nyert. 10 labdavesztés mellett 18-szor szerezte vissza azt, 13 átadást lopott le. 2 lövést készített elő (0.08)
   
   Zsubkov 72 akciójának 61%-a volt sikeres, 2 lövése volt (0.02). 77%-kal passzolt 6 cseléből 2 volt sikeres, 21 párharcból 7-et nyert. 1 lövést készített elő (0.08).
   
   Skvarka 76 perc alatti 59 akciójának 58%-a volt sikeres, 1 lövése volt (0.16). 77%-kal passzolt, 21 párharcból 9-et nyert, 1 lövést készített elő (0.02).
   
   Tokmac 86 perc alatt 64 akcióban vett részt, ezek 55%-a volt sikeres. 4 lövéséből 2 talált kaput (0.29). 77%-kal passzolt, 5 cseléből 2 volt jó. 19 párharcból 7-et nyert meg. Három lövést készített elő (0.31).
   
   Boli 66 percet töltött a pályán ezalatt 33 akciót indított, 33%-át sikerrel. 89%-kal passzolt, 15 párharcból mindössze 3-at nyert a 3 belső védő gyűrűjében. 1 lövést készített elő (0.03).
   
   Priskin 28 perc alatt 12 akciót indított, 33%-át nyerte. 2 lövése volt (0.21), 1 passza pontos volt, 9 párharcából 3-at nyert.
   
   Varga 18 percet töltött a pályán 12 akciójának 42%-a volt sikeres, 80%-kal passzolt, 4 párharcból 1-et nyert, két lövést készített elő (0.11)
   
   Bőle 8 percet töltött a pályán, 7 akciójából 3 volt sikeres. 4 passzából 1 volt az. 3 párharcból 2-t nyert.

   
   

   Kinemugrál barátunk immár szokásos hangulatos beszámolóját olvashatjátok, amiben kiderül az is, hogy miben nem ért egyet a kommentelők jelentős részével.
   
   Mivel a vészesen közelgő iskola és a jövőre esedékes érettségi azt jelenti, hogy lassan illene nekiállni tanulgatnom, a szobámat pedig sajnos már megannyiszor kitakarítottam, összes könyvemet kiolvastam, a lemezeimet meg mind sistergősre hallgattam, kénytelen voltam élni a lehetőséggel, és 3 barátommal nekiindulni a háromnapos litván túrának.
   
   Szerda kora reggel, sajtos rúddal és alján lyukas hotdoggal bőségesen megrakva vágtunk neki a majd’ 1100 kilométeres útnak, aminek első estéjét végül a litván határhoz igen közel, egy otthonos hotelban töltöttük el. Az odáig vezető út gyakorlatilag eseménymentes volt, de a szálláson már annál jobban szórakoztunk – megérkezésünk után nem sokkal a Fradi-csürhe azonnal nekiállt megrontani a kikapcsolódni vágyó vendégeket, így az este folyamán végül nem csak a tulajdonos és a neje, de ártatlan családapák is kénytelenek voltak belekóstolni a méltán híres “ungarise birnesnapsz” gazdag ízvilágába. Kedvünkön csak dobott az otthonról hozott halomnyi kolbász, szalonna és kovászos uborka, így igen elégedetten bújhattunk ágyba, csak azért, hogy aztán hajnalban favágók vessenek véget édes álmainknak. Semmi gond, irány reggelizni, megdögönyözni a ház macskáját, körbenézni a hátsó kertbe benyúló nemzeti parkban, és már indulhatunk is tovább Marijampolėbe.
   
   Marijampolė még Litvániában sem számít nagyvárosnak, és az ott eltöltött kb. 6 órám alapján azt is bizton állíthatom, hogy állítólagos beceneve, “Litvánia Miamije”, egyáltalán nem illik rá. Mivel jó hét órával a meccs kezdése előtt értünk a városba, és valahogy el kellett ütnünk az időt, elkocsikáztunk a tárva-nyitva álló stadionhoz, körülnéztünk a gyep környékén, feltérképeztük a vendégszektort, aztán tettünk egy kört a centrumban (iparváros – gyorsan lerendeztük), és beültünk a legelső gíroszosba. Épp arról volt szó, hogy honnan szerzünk Sūduva-sálat, mert ajándékboltot sem a klubházban, sem a belvárosban nem találtunk, amikor a semmiből előbukkant az asztalunknál a shop tulaja, akinek valahogy sikerült megtalálnia azt a 4 embert a 40.000-es városban, aki Sūduva-ajándéktárgyat szeretett volna vásárolni. Az öreg állította, hogy a meccs 0:0 lesz, a végeredmény ismeretében pedig csak remélem, szerencséje volt – az visszavágóra amúgy 1:1-et tippelt, szóval legalább tudni fogjuk, kit kell hibáztatni, ha neadjisten tényleg úgy alakul az a meccs.
   
   Marijampolė igazán csak ennyit tartogatott a számunkra, és miután utastársaim minden eurójukat elköltötték litván zoknikra meg miegyebekre a közeli bevásárlóközpontban, szépen beálltunk a vendégparkolóba, hogy ott üssük el valahogy a hátralévő időt. Labdát elfelejtettünk vinni, szóval a fedett edzőpálya ezúttal üresen maradt, de cserébe találtunk a stadion mögött egy pofás kis tavacskát. Ebben – bevallom, akaratlanul – meg is mártóztunk, de a beengedésre szerencsére már egy zokni sem maradt nedvesen.
   
   A stadion amúgy rendben van, ha csak a szurkolóknak fenntartott részeket nézzük, semmi különös. A tévéből nem látszódik, de van egy nagyobb főlelátó, ami az összes bajnokira elegendő, sőt, sok is; van egy kisebb tribün az egyik kapu mögött, és volt a miénk – kemény négy sornyi törékeny, rózsaszín műanyagszék. Alatta egy mobil budikomplexum mellett egy sátorbüfé foglalt helyet limitált tartalékokkal és kínálattal. Meccskezdésre az összes nyitott szektor szépen megtelt hazai oldalon, a vendégszektor mellé pedig kirendeltek jó pár tucat fiatal katonát, akiket a tévéből is remekül látni lehetett. A Sūduva nemzetközi porondon rendszeresen bemutatott játékát ismerve feltételezem, a fiataloknak büntetésből kellett jelen lenniük, mindenesetre szórakoztató látvány volt, amikor – vélhetően parancsra – mindannyian beszálltak a hazai szurkolók izlandi tapsikolósdijába.
   
   Azt pedig nyilván mondani sem kell, hogy a hazaiakat sikeresen leszurkolta az a 100-150 fradista, aki bevállalta a háromnapos túrát. Mindannyiuknak ismét tisztelet! Három nemzetközi párharcon, három nem rövid túrán vagyunk túl, és ehhez képest így is akadt nem kevés olyan fanatikus, aki pénzt és időt nem sajnálva úgy döntött, hogy munkanapon kiutazik Litvániába és a helyszínen támogatja a csapatot. Ez szerintem igen nagy szó és igen tiszteletre méltó is.
   
   A csapat játéka természetesen nem felelt meg minden elvárásnak a szektorunkban, sőt, sokak talán unalmasnak is találhatták a meccset fotelből nézve. Én személy szerint egy percig nem voltam nyugton, 93 pernyi tömény idegeskedésen mentem ismét keresztül, és a pulzusom annyiszor szökkent szokatlan magasságokba, ahányszor csak átlépték a litvánok a félpályát. De pont ez az, amiért csak helyszínről szeretek meccset nézni, és pont ez az, amiért a meccsek igen nagy részére utólag nem is nagyon emlékszem. Ezzel együtt teljesen másképpen értékelem a látottakat, mint a szurkolók többsége.
   Én ugyanis egyáltalán nem vagyok elégedetlen azzal, amit láttam. A 0:0-át, mint eredményt, nem tartom egyáltalán rossznak, és véleményem szerint a játékunk sem volt elkeserítő. Úgy vagyok ezzel, hogy ez a csapat már sokadik éve egy egész nyarat csak azzal tölt el (nyilván ez alól a miniállamok csapatai elleni mérkőzéseik kivételek), hogy szépen beállnak a kapujuk elé, aztán ha úgy adódik, kontrákból próbálkoznak. Természetes hát, hogy igen magas szinten űzik eme nézhetetlen kis játékukat, és bár tudom, minden meccs más, szerintem azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, mennyi velünk egy szinten lévő, nálunk erősebb csapat szenvedett már meg ebben a stadionban az elmúlt években.
   
   Aztán ott van a rossz talaj is, és azok után, hogy testközelből nézhettem végig, hogyan viselkedik egy-egy erősebben megküldött passz közben a labda a göröngyök között, csak megértő tudok lenni.
   
   Persze megértem azokat is, akik elégedetlenek. Hiányoltam én is a kimagasló egyéni teljesítményeket, a jó cseleket, és azzal sem lehet vitatkozni, aki Bolitól vagy Skvarkától meccs előtt jóval többet várt. Ebben a meccsben benne volt legalább egy Fradi-gól, és biztosan én is nyugodtabb lennék jövő csütörtökön, ha meglenne az az idegenbeli találat, de nem vezettek ellenünk veszélyes kontrákat és megúsztuk az összes pontrúgást is, szóval panaszkodni sem fogok. Az idegenbeli meccseinket például véve egészen biztos vagyok benne, hogy otthon, 20 ezer szurkoló előtt, egyenes talajon ennél jóval jobb játékot mutatunk majd, és ha még gólt is kapunk, akkor is bejutunk a csoportkörbe.
   
   És akkor talán lesz még szerencsém idén beszámolót írni.

   
   https://ulloi129.hu/2019/08/27/ilyen-volt-a-suduva-tura/
   https://ulloi129.hu/2019/08/22/elo-az-fk-suduva-elleni-el-selejtezo-playoffrol/
   https://ulloi129.hu/2019/08/24/igy-teljesitettunk-az-fk-suduva-ellen/