user profile: Mane (comments)
-
A cég neve helyesen Braden Copper és nem Braden Cooper volt. Rézércet bányásztak 1967-ig, innen a név.
-
Az ESMTK-Monor (0-1) Magyar Kupa meccsen lehetett látni (és hallani az ácsok kopácsolását a mérkőzés alatt, ami elég vicces volt), hogy az Ady Endre út felőli 3 soros lelátó fölé fából készült tetőt emelnek. Egyelőre csak a déli felén van meg, de ahogy az alapozást elnéztem, hamarosan a teljes hosszában meglesz. Maga a stadion amúgy jó állapotban van, igaz ez a lelátókra is, és a pálya minőségére is.
-
A 2016. október 26-i Magyar Kupa meccsen a rendezők szerint 600-an voltak. RKSK-Bp. Honvéd 1-6 (0-2). G.: Kokenszky, ill. Hidi (2), Tömösvári (2, egyet 11-esből), Hollender és Kabane. Az eredményjelző nagyon korrekt (már az NB III-ban is elvárás), de az elhelyezése messze nem az: az öltöző falán, de oldalra fordítva áll, így a túloldalon állók, illetve a játékosok semmit sem látnak abból, amit mutat. Annál is inkább nem, mert nagyon alacsonyan van felszerelve, és pár termetesebb ember már simán ki is takarja. A fabodegás sörkimérés viszont király!
-
A mérkőzés 2,5-3 percig szünetelt, mert egy beszabadult német juhász kutya elcsente a labdát, a biztonságiak sokáig kergették a pályán, majd azon túl is.
-
Karatschi helyett jobb lenne Karacsit írni, mivel a pakisztáni városban született, és a nem latin betűs ABC-t használó országok esetén (ott az arab karaktereket használó urdu a hivatalos nyelv) a fonetikus átírást kell alkalmazni. Ez "osztrákul" lehet Karatschi, de magyarul Karacsi. Esetleg Karachi, mivel egykor brit gyarmat volt, és az angolt is használják.
-
A Szegedben csak 1947-48-ig játszott, 1948 őszétől már a Vasas kapusa. A Sztálin Vasműbe 1953-ban igazolt.
-
Nemrégiben kezdtem (újra) olvasni Bocsák Miklós "Elátkozott sporttörténetek" c. könyvét (Sport, 1985). Miért nem csodálkozom én már semmin? Aki tudni akarja, olvassa el, főleg az első 67 oldalt...
-
Van itt más kapcsolat is a két ország labdarúgó múltjában: 1973 nyarán a Ferencváros afrikai túrán szerepelt, és a Guineai-öböl vidékének sok klubjával és válogatott csapatával is megmérkőzött. 1973. augusztus 15-én Bálinték Abidjanban Elefántcsontpart válogatottját verték 6-1-re. Akkor még egy európai klubcsapatnak sem volt nehéz ellenfél egy fekete-afrikai válogatott... Egy év múlva Zaire képviselte a VB-n ezt a vidéket, és hát eléggé harmatosan szerepeltek (pl. 0-9 a jugók ellen). 1982-ben viszont Kamerun már tett róla, hogy ne csak sajnálkozó mosollyal emlegessék a fekete kontinens labdarúgóit.
A győztes csapat egyébként ez volt: Géczi, Vépi, Páncsics, Megyesi, Juhász, Bálint, Szőke, Branikovits, Albert, Mucha, Engelbrecht. Pályára lépett még Martos, Takács, Nyilasi és Domján is. Bálint két gólt szerzett, Juhász, Engelbrecht, Albert és Szőke egyet-egyet. -
A mérkőzés nem 13 órakor kezdődött, hanem jóval később, mert itt avatták fel ünnepélyesen a stadion új reflektorait. A Videoton később is több mérkőzésének időpontját kérte módosítani, mivel már alkalmas volt esti mérkőzésre a pálya.
-
A mérkőzés nem az eredetileg kitűzött időpontban került megrendezésre, hanem részben szurkolói igények miatt (hogy minél többen kijöhessenek), részben a világítás "tesztelése" miatt később játszották. A villanyvilágítás hivatalos avatója 1978. november 18-án történt a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/15639]Honvéd elleni esti meccsel.
-
Ez a mérkőzés - az eredeti versenykiírással szemben - nem 15 órakor kezdődött, hanem később, mivel ez volt a villanyvilágítás debütálása. Ezenfelül a szezonban még legalább 6 mérkőzést játszott a ZTE hazai pályán villanyfénynél.
-
A régi eredményjelzőhöz: Nem sok olyan (régifajta) eredményjelzőről tudok, amelyek az aktuális szögletarányt is mindig kijelezték az eredmény és a góllövők neve mellett, mint pl. a Fáy utcai. :) Ez már a múlt, de a mostani tábla imponáló. A pálya viszont még mindig rettenetes állapotban van. Az NB I-es licenszadásnál nem voltak feltételek?
-
Valaki megy ki kocsival a meccsre? Ha igen, és van még helye, szivesen beszállnék (persze a benzinköltségbe is).
trp@freemail.hu -
Furcsa módon ez a meccs (pontosabban a közvélemény előtt akkor nem ismert előzményei) döntötte a bajnokság sorsát. A két nagycsapat játékosai, a "haladó hagyományaikhoz" méltóan, összejöttek egy kis megbeszélésre: a Vasas focistái kérték az újpestieket, hogy "legyenek jók egy ikszre". Előbb ebbe bele is ment az Újpest, de maga a mérkőzés váratlanul éles csatát hozott, és bár több újpesti "kivonta magát" előre a forgalomból, akik játszottak, teljes erőbedobással küzdöttek. Ez meglepte és megzavarta a piros-kékeket, nem is tudtak komolyan ellenállni a lila rohamoknak. Utána nagyon mérgesek lettek az angyalföldiek az újpestiekre. Bosszújuk késleltetett és hidegvérrel végrehajtott tett volt: amikor az őszi szezonban látszott, hogy a Fradi és a Dózsa fej-fej mellett halad, és nüanszok döntenek, a Vasas a Fradi elleni rangadón feltűnően indiszponáltan futballozott. 2:1-re kaptak ki csupán, mert nem minden Vasas játékos tudott a bosszúról, vagy vette azt komolyan, ezért született a piros-kéke...
-
Tichy Lajos búcsúmérkőzése a Honvédban.
-
Érdekesség, hogy később maguk a szombathelyiek is elismerték, hogy az a bizonyos metrófogantyú nem is találta el Hegedűs kapust, de jobbnak látták, ha balhét kreálnak belőle. Hegedűst nem engedték megvizsgáltatni, és kurtán-furcsán leléptek, mielőtt kiderül a turpisság. Mindazonáltal Büki játékvezető teljes joggal szakíttatta félbe a meccset, a nézők őrjöngtek, a folytatást követelték, de a rendőrök "meggyőzték" őket, hogy menjenek haza. Akkoriban ilyen súlyú eseteknél (mert a dobálás tény volt) még nem vettek el pontokat, jóváhagyták a pályán 58 perc alatt kialakult eredményt (ami a Ferencvárosra nézve előnytelen volt). A Fradi emiatt kényszerült két soron következő "hazai" meccsét a fővárostól 100 km-nél távolabb lejátszani (egy győzelem, egy vereség). A fogantyúból mém lett: "Tyu-tyu-tyu, fogantyú!" - így szurkoltak az Üllői úton még egy darabig.
-
Jótékonysági mérkőzés volt, az előző évi hamburgi hajókatasztrófa (Martina) áldozatainak és családjaik megsegítésére.
-
Tokió az UTC szerint a XXI. időzónában fekszik, ami azt jelenti, hogy Greenwichtől +9, Budapesttől +8 órára van. Ha az adott napon Magyarországon nyári időszámítás volt érvényben (UTC zónaidő +1 óra), akkor a két város között +7 óra volt a differencia. Ha tehát helyi idő szerint 14:30-kor kezdődött a meccs, az azt jelenti, hogy magyar idő szerint 7:30-kor kezdődött, vagy - ha a japánok is nyári időszámítást használtak - 8:30-kor (és nem 22:30-kor).
-
Izé... a mérkőzés helyi idő szerint 15 órakor kezdődött. Ez - figyelembe véve az 5 órás időzónabeli eltolódást - magyar idő szerint 20 órát jelent. A 10 óra biztosan nem stimmel, sem budapesti, sem rancaguai idő szerint. Jelzem, az olasz válogatott statisztikáit vezető kiadványok is úgy írták, hogy olasz idő szerint 20 óra a meccsek kezdési ideje.
-
http://sportgeza.hu/atletika/2013/09/18/bogdanfy_sporttelep/
Ennek a pályának is lőttek... Már majdnem szerkezetkész a hoki edzőcsarnok. Megint költözhet az egyetemi sport. -
17 fotó a mérkőzésről:
http://www.dehir.hu/galeria/puskas-ocsiek-a-nagyerdei-stadionban/#kep_16112
NB. Tortepan helyett természetesen Fortepan olvasandó. -
A fotó alapján valami nem "stimmel" a török címerrel: fordítva látható. Hivatalosan balra kell lennie a jobbra nyitott félholdnak, tőle jobbra van a csillag. Szerintem vertikálisan tükrözni kéne a fotót, hogy valós képet kapjunk. Sajnos nincs a képen sem felirat, sem a magyar játékosok mezén nem vehető ki címer. Utóbbi mindig a mellkas baloldalán van, így jó viszonyítási alap lenne. Azt végképp nem gondolnám, hogy a törökök eleve egy ilyen "fordított" címert varrtak volna a mezükre.
-
Ha jól emlékszem, az volt a Fradi "bűne" azon a meccsen, hogy a szurkolói Bakó kapus (Vasas) kirúgásainál azt kiabálták neki, hogy "Hórukk!" Ezt minősítette botránynak a MLSZ. Manapság egy ilyen beszóláson még a címzett is csak mosolyogna...
A hatalom által kreált koncepció az volt, hogy a FTC-t "fasiszta" csapatnak állítsák be, és ez végigkísérte a FTC-ÉDOSz-Kinizsi korszakot, a klubot állandóan fenyegette a megszüntetés veszélye. Ennek egyik állomása volt, hogy a neve mellett a klubszíneit is elvették tőle, majd a legnagyobb érvágás, amikor a híres csatársorából négy klasszisát hatalmi szóval, fenyegetéssel átveznyelték más klubokhoz: Budai II Lászlót (Bp. Honvéd), Kocsis Sándort (Bp. Honvéd), Deák Ferencet (Bp. Dózsa) és Czibor Zoltánt (Csepeli Vasas).
A klubot ért vádak komolytalanságát Rákosi enyhítő határozata is sejteti, viszont megerősíti az a tény, hogy 1940-ben egyedül a Ferencváros tiltakozott a MTK-Hungária "faji alapon" történő kizárása ellen az NB I-ből. Ráadásul a Fer... -
A [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/stadionok/adatlap/17/sport_utcai_stadion]Beszkárt pálya - ahogy a korabeli felvételeken is látszik - már a háború előtt is körbe volt véve lelátóval. A tribünök jórésze a 2000-es évek elejére tűnt el. Így nem gondolnám, hogy ott lehetséges lett volna a "kerítés letaposása" 1945-ben.
-
Játszottam itt 2004-ben. A Bácsa egyik játékosával jóban is vagyok, megkérem, hogy ugyan csináljon már néhány képet a pályáról, és adjon infót a jellemzőiről (méret, befogadóképesség stb.). Egy érdekességre emlékszem, ami persze nem egyedi, de tetszik: a pálya körül végigfutó korlát egyúttal vízvezeték is, ha a rajta lévő csapokat megnyitjuk, inni is lehet belőle, meg pályát locsolni is. A talaj füves. Klubház van, eredményjelző nincs. Futópálya meglétére nem emlékszem. Világítás talán még most sincs.
-
Ungváry Krisztián Budapest ostroma című könyve tájékoztat erről is. Az 1998-as 3. kiadásban a 125. oldalon ír erről. De korrigálom magam annyiban, hogy január 9-én történt, és nem 11-én.
-
Lehet, hogy naív a kérdés: Nem utódja-e véletlenül a BMC Maccabi a VAC-nak?
-
Ez nem a Stadio Filadelfia volt véletlenül? Akkoriban ott játszott a FC Torino. És úgy tudom, ez a hivatalos neve (a via Filadelfia után). A stadiont már rég nem használják (nem túl időtálló anyagból épültek a tribünök). Az évek óta elhagyatott pálya szinte teljesen lepusztult, körbeépítették, mi több, úgy volt, hogy a torinói önkormányzat túl is ad rajta, és a stadion maradékának ledózerolása után lakópark lesz a helyén (Ugye, milyen ismerős forgatókönyv?). Szerencsére a Toro lelkes szurkolóinak egy része civil szerveződés keretében megmentette, és ma is áll pár darab a régi lelátóból, igaz nagyon ramaty állapotban. 1998 óta semmilyen sporteseményre nem alkalmas, de a régi "Grande Torino" emlékére békén hagyják.
-
Az elnevezéshez: Felejtsük már el a "Sri Chinmoy Békestadion", "A Stadion" de ehhez hasonló badarságok emlegetését! A stadionnak hivatalosan eddig két neve volt, nem több: Népstadion és Puskás Ferenc stadion. A többit egyes szűk csoportok aggatták rá. Ilyen alapon a nagymamámról is elnevezhetném a stadiont. Pláne irritáló, hogy egy nemzetközi szélhámos nevével hozzák összefüggésbe ezt a helyet. A Kis Gellért-hegyi park nevét is el akarták bitorolni a követői, de úgy emlékszem, hogy a fővárosi önkormányzat végül nem szavazta meg. A hivatalos neveken túliakat szerintem töröljük, ha van rá mód...
-
A tribün tényleg elképesztő arányaihoz egy kérdés: Nem lehet, hogy eredetileg is egy "multifunkcionális" létesítménynek készült ez a stadion? Azaz: labdarúgás, atlétikai versenyek és - esetleg - lóverseny (!) lebonyolítására alkalmas pálya. Ugyanis, ha megsaccolom, a 800 méteres futópálya körül nagyjából 1200 méteres salakos pálya terül el. Ez a táv pedig már alkalmas lehet lóversenyekre is. Amúgy - emlékeim szerint - motorversenyek is voltak itt régen.
-
Az Opera egyesületének vízilabda szakosztálya biztosan volt a II. világháború előtt (és talán utána is, nm tudom). Labdarúgó szakosztály nem rémlik, de ettől még lehet. Egyébként Karinthy Ferenc (K. Frigyes fia) itt vízilbadázott egy ideig. Ha volt foci is, arról szívesen olvasnék többet.
-
A közvetítő riporter alaposan "benézte" ezt a rekord-dolgot. A Magyar Kupa legnagyobb különbségű döntőjétől alaposan elmaradt ez a meccs. A csúcsbeállításhoz még hármat kellett volna szereznie a Lokinak. Ezért kell(ene) előtte kicsit olvasgatni ezt az oldalt a riporternek. :-)
-
Nagy valószínűséggel volt bundameccse a Fradinak, de az éppen nem a bajnoki címről döntött! [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/16397]1976. májusában 3-3 után hagyták "elhúzni" a Dózsát a Népstadionban játszott meccsükön, hogy meglegyen az újpesti Aranycipő. Nem lett meg, hiába brillírozhatott kényelmesen [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/241]Fazekas László a feltűnően indiszponált Fradi-védők között.
Bajnoki címet nem szereztek csalással, de abba belementek, hogy kisebb-nagyobb előnyökért (stadion alapanyag, szabadon igazolható játékos stb.) leadtak pontokat. Sőt, szokásban volt a fővárosi csapatok közt, hogy "kiejtették" azokat a vidékieket, akiket nem láttak szívesen az NB I-ben. Így maradt a feltűnően sok, de nem túl acélos fővárosi klub az NB I-ben (többek közt a Fradi is "megsegítette" őket nemegyszer), egészen a 90-es évekig, amikoris fordult a kocka, s a vidékiek átvették a dominanciát. -
A régi képek sorozatban az 1975-ös fotók közt szerepel egy, amelyen már állnak a kandeláberek. Lehet az? Én úgy tudom, hogy csak pár évvel később lett esti mérkőzésre alkalmas a stadion.
Az 1974-ben átadott stadionhoz az acél szerkezeti elemeket Dunaújvárosban gyártották, elterjedt pletyka volt akkoriban, hogy a Fradi "leadott" pontokkal is "fizetett" a Dunaújvárosi Kohásznak.
A fényszórók tartóelemeit Csepelnek köszönheti a FTC. Az akkori szocialista "csereüzlet" részeként a Csepeli Vasas SC-nek az új stadionban az első Fradi-gólt szerző Branikovits László átadásával "fizetett" a Ferencváros. -
A fotó alapján nem sok különbség van a régi (1945-ös állapot) és a mostani stadion szerkezet között, vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a stadion a régi, csak 1945-47-ben egy alapos renováláson esett át. Bár lehet, hogy én értékelem rosszul a nagy lelátót, ami a képen van, s lehet, hogy azt éppen a fotó készültének idején építették. Tud erről valaki pontosabbat?
Az bizonyos, hogy Budapest ostromakor, 1945. január 11-én a támadó szovjeteket a németek komoly tüzérségi és géppuskatűzzel verték vissza a MTK pályán. A stadion lelátói javarészt ekkor semmisültek meg. -
Nálunk már javában zajlott az 1945. évi bajnokság, amikor lejátszották Európa első, háború utáni válogatott mérkőzését.
Május 31-én Anglia-Franciaország 2:1. A feszített bajnoki program miatt Magyarország csak augusztusban tudott válogatott meccset játszani, ezekre a budapesti mérkőzésekre az osztrákokat és a románokat hívtuk meg.
Az ún. Budapesti I. osztályú bajnokság első örökrangadóját már május 8-án (Még folytak harcok Ausztriában és Csehszlovákiában!) lejátszották, ezen Palatinus góljával a MTK megverte a Ferencvárost. -
Ekkor indult a Magyar Rádió olyan közvetítése, amelynek során két labdarúgó mérkőzés helyszínét kapcsolták élőben, s a riporterek egymásnak adogatták a szót. A többi mérkőzés eredményét - Szepesi György elbeszélése szerint - Hübel Mátyás szolgáltatta.
-
1963. október 4-én volt a Magyar Rádió első, minden mérkőzés helyszínét bekapcsoló körkapcsolása. Addig két "élő" helyszín volt csak, a többi meccs eredményét bemondták. Az új rendszerű körkapcsolásban egy-két mérkőzést közvetítettek részletesen, a többi meccsről csak a legfontosabb eseményeket mondták el időnként a helyszíni tudósítók.
-
Az 1952-53-as kiírásban a legobb négy közé a Bp. Honvéd, a Bp. Bástya, a Bp. Dózsa és a Csepeli Vasas jutottak. Az elődöntőket már nem játszották le.
-
Ja, és még annyit, hogy csak fizetett jeggyel rendelkező nézők mehettek be.
-
Kalapozás volt, hogy tudjanak venni egy kupát. Azt nem tudom, hogy a közadakozásból végül elkészült kupa azonos volt-e a később ismertté vált MK serleggel?
A kupa feliratáról, díszítéséről egyébként itt is lehet olvasni:
http://www.ftcbaratikor.hu/2010/08/26/a-ferencvaros-magyar-kupa-gyozelmei-a-tortenelemben/ -
Pluhár István, a későbbi neves sportújságíró, az első magyar rádiós sportriporter két válogatottságának egyike. Saját bevallása előtt a meccs előtt 1-2 órával tudta meg, hogy játszania kell, mert megsérült az egyik kezdőbe jelölt játékosunk. Nagyon izgult, de sikerült abszolválnia a mérkőzést.
-
Ha fél 3-kor kezdték, akkor kb. negyed 5-re kellett befejeződnie. Mivel november 8-án 16 óra 18-kor nyugszik a Nap, eléggé sötét lehetett a hajrára, ha esős-borús idő volt. Úgy meg különösen, ha nem ért véget időre, mert 6 percig állt a játék. Igazán abszurd látvány lehetett, már amit láttak a nézők és a játékosok.
Az olaszok stílusára pedig mi sem jellemzőbb jobban, mint a megfélemlítés, főleg, mert ekkoriban még mi voltunk jobban jegyzett csapat, s 7:1-re is vertük már őket. A 30-as években egy angol-olasz meccsen az angol Drake kettős lábtörést szenvedett az olaszok "áldásos" tevékenysége következtében. Igaz, addigra a taljánoknál is átszervezték a fociéletet, egycsoportos, profi bajnokságot írtak ki, jöttek is az eredmények Vittorio Pozzo kapitánykodása alatt, s már mi sem tudtuk őket megverni, egészen 1953-ig. Közben pedig volt még egy VB-döntőnk is velük... -
Egy anekdota érdekességképpen: A Népszigetnek sokáig nem volt gyalogoshídja, csupán a vasúti híd kötötte össze a szárazfölddel, de ez a pályától messze volt. Nevelőapám nagyapja játékvezetőként bíráskodott anno a népszigeti pályán. (A csdalád egyébként UTE szurkoló volt.) Egyszer egy meccsen valamilyen vitatott ítéleten feldühödött szurkolók rátámadtak a bírói hármasra, ők - a családi legenda szerint - kiszaladtak a pályáról, a Dunapartra érve elkötötték az egyetlen használható állapotban lévő csónakot, s azzal áteveztek a hajógyári partra. Mire a támadóik átértek, jó nagy kerülővel, addigra ők már biztonságban el tudtak szelelni.
Egyébként a pályának hátránya volt az, hogy a Duna magas vízálásánál gyakran víz alá került. Emiatt sok UTE meccs maradt el, vagy tették át "idegen" pályára. Ez is oka lehetett annak, hogy az újpesteiek nem bánták a bérleti szerződés femondását, és inkább a Megyeri úton, biztonságosabb helyre költöztek. -
A 2., 6. és 7. képek alapján csak nekem tűnik úgy, hogy a pálya erőteljesen lejt (!) az egyik kapu irányába? Az épület lépcsőit érdemes figyelni.
-
A szépítő magyar gólt a Párom apukája szerezte. De fura látni...!
-
Szép emlék, igen. Még akkor is, ha a brazilok Németországban sem brillíroztak, s a túrán nem mutattak sokat a jogo bonito-ból. Horrorisztikus árakon lehetett jegyhez jutni (nekem 80 Ft-om bánta). Viszont a nagy hidegre való tekinettel volt a felső karéj alatt sok sültkolbászos, forralt teás büfé. Jólesett a meleg kaja, bármennyibe is került. A braziloknak jutott a pokróc, kesztyű, meg a "zakó". Az járta ezután a városban, hogy "itt a Húsvét, itt a nyúl, magyar-brazil három-null!" Még annyit, hogy a brazilok az egyik edzésüket a kispesti Gránit pályán tarották. Soha olyan neves csapat nem játszott ott.
-
Vicces mindig a törökök nevezési listája. Általában az utóneveket adják meg, sokszor aztán ezen a néven kerülnek be a sajtótermékekbe összeállítás gyanánt. Itt is így van: a honlap gyakorlata szerint elöl kéne lennie a vezetéknévnek, utána az utónévnek, de mivel a törökök utónéven adták meg a csapatösszeállítást, így olyan ez - ahogy a 8 évvel későbbi magyar-török meccset közvetítő Vass István Zoltán mondta akkor - mintha egy magyar csapatban így szerepelnének: Jóska, Pista, Feri, Laci...
-
A Honvéd által használt, ma is meglévő két pályától északra volt - ugyanazon a helyrajzi számon, de kerítéssel elhatárolva a Honvéd-edzőpályától - volt még kettő nagypálya. Mindkettőt a Volánbusz SC használta, amelynek fő profilja nem annyira a labdarúgás, mint inkább a gyeplabda volt (csapatuk az első osztályban szerepelt, anno a Népsport rendszeresen írt az eredményekről, és a csapatösszeállításokat is közölte).
A vasúthoz közelebbi pálya jó 3/4 része nyomaiban még látható a google earth-ön. A többit a jelenleg a Fradi által használt Zadony utcai jégcsarnok foglalja el. A pálya kb. 100x55 m-es volt, körbe salakos futópályával. A nyugati hosszanti oldalán egy kb. 2 m magas földtöltés volt, de emlékeim szerint már a 80-as vekben is eléggé elhanyagolt (gazos, gödrös) állapotban, csakúgy mint a kikopott füves pálya. Hogy a töltés mögött mi volt, nem tudom: rengeteg embermagasságú gazra emlékszem. Sokat fociztam a néhai nagypályán gyerekként, illetve atletizáltam a futópályán. Tőle észak... -
Ide is bemásolom, hátha érdekes lehet.
"Mane
# 2
2010.11.13, 13:58
Szeretném megjegyezni, hogy a Téglaégető utcában jóval több pálya volt a ma jelzett kb. kettőnél.
A képeken is látható két pályától északra volt - ugyanazon a helyrajzi számon, de kerítéssel elhatárolva a Honvéd-edzőpályától - még kettő nagypálya. Mindkettőt a Volánbusz SC használta, amelynek fő profilja nem annyira a labdarúgás, mint inkább a gyeplabda volt (csapatuk az első osztályban szerepelt, anno a Népsport rendszeresen írt az eredményekről, és a csapatösszeállításokat is közölte).
A vasúthoz közelebbi pálya jó 3/4 része nyomaiban még látható a google earth-ön. A többit a jelenleg a Fradi által használt Zadony utcai jégcsarnok foglalja el. A pálya kb. 100x55 m-es volt, körbe salakos futópályával. A nyugati hosszanti oldalán egy kb. 2 m magas földtöltés volt, de emlékeim szerint már a 80-as vekben is eléggé elhanyagolt (gazos, gödrös) állapotban, csakúgy mint a kikopott füves pálya. Hogy a töltés mögött ... -
Szeretném megjegyezni, hogy a Téglaégető utcában jóval több pálya volt a ma jelzett kb. kettőnél.
A képeken is látható két pályától északra volt - ugyanazon a helyrajzi számon, de kerítéssel elhatárolva a Honvéd-edzőpályától - még kettő nagypálya. Mindkettőt a Volánbusz SC használta, amelynek fő profilja nem annyira a labdarúgás, mint inkább a gyeplabda volt (csapatuk az első osztályban szerepelt, anno a Népsport rendszeresen írt az eredményekről, és a csapatösszeállításokat is közölte).
A vasúthoz közelebbi pálya jó 3/4 része nyomaiban még látható a google earth-ön. A többit a jelenleg a Fradi által használt Zadony utcai jégcsarnok foglalja el. A pálya kb. 100x55 m-es volt, körbe salakos futópályával. A nyugati hosszanti oldalán egy kb. 2 m magas földtöltés volt, de emlékeim szerint már a 80-as vekben is eléggé elhanyagolt (gazos, gödrös) állapotban, csakúgy mint a kikopott füves pálya. Hogy a töltés mögött mi volt, nem tudom: rengeteg embermagasságú gazra emlékszem. Sokat fociz... -
A magyar elsőosztályú bajnokságok egyik első nagy botrányának főszereplője volt a Postás. 1905-ben kevésen múlott, hogy meg nem szerezte a bajnoki címet. A FTC és a Postás vívott nagy harcot az első helyért. A Postás a középmezőnyben helyet foglaló Főv. TC-t fogadta, s már 3:0-ra vezetett (ezzel a győzelemmel 2 ponttal megelőzte volna a Ferencvárost.), amikor kirobbant a botrány. A vendégek csapatkapitánya "kiállította" saját magát, mert, úgymond, rosszul játszott. A találkozó félbeszakadt, majd eredményét törölték, pontot egyik csapat sem kapott. A fegyelmi vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy két Főv. TC játékosnak a Posta állást ígért a mérkőzés "átjátszásáért". A vétkes klubot a következő idénytől a MLSZ kizárta az I. osztály tagjai sorából, s labdarúgói csak évtizedekkel később, fúzió következtében jutottak vissza az élvonalba.
-
Rekorder klub egy szempontból. A magyar első osztály történetének legsúlyosabb vereségét a Typographia szenvedte el az 1907-1908-as bajnokságban. A [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/48273]MAC 20:0-ra győzött ellenük a tavaszi szezonban. (1916-1917-ben aztán a MAC is "megkapta": [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozes/47774]az MTK 18:0-ra verte őket.)
A védelmük sokszor mondott csődöt, az egyik "leggólképesebb" volt. 3 élvonalbeli szereplésük alkalmával összesen 203 (!) gólt kaptak.
Ezek ellenére a klub adott játékost a válogatottnak, például [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/szemelyek/adatlap/385/kanyaurek_lipot]Kanyaurek Lipótot, aki [url=https://www.magyarfutball.hu/hu/merkozesek/1909-05-29/magyarorszag-anglia]1909-ben éppen egy Anglia elleni mérkőzésen játszott a fedezetsorban.
Tudja valaki mikor lett lefedve a "másik oldali" lelátórész?
A régi tribünnel szemközti oldalon az új tető 2017 őszén készült.