user profile: HSV (comments / 7)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
- 8
-
1986-ban hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-21554-42723-85?cc=1452460&wc=92SY-GP6:40678301,66649001,40930901 -
1985-ben hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-21552-10732-75?cc=1452460&wc=92ST-82Q:40678301,60592401,41738101 -
Manyasz Sándor az eredeti neve és 1992-ben hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21119-7487-24?cc=1452460&wc=92SD-RM7:40678701,48697402,40689001 -
1917. szeptember 20-án született Hatvanban és 1987-ben hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21003-14720-14?cc=1452460&wc=929B-ZNP:40681401,50157901,40752701
+ Nemzeti Sport 1944. január 25. -
Szolnokon született, és 1998-ban hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-20641-35385-75?cc=1452460&wc=9296-RMQ:40681101,47335101,40689001 -
A június 5-i halálozási dátum a helyes
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11673-50095-24?cc=1452460&wc=92QV-FMS:40678301,57613001,1077290701 -
Budapesten hunyt el.
-
Budapesten hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21553-5283-18?cc=1452460&wc=92SY-W3D:40678301,67588301,63822001 -
1985-ben hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21550-14365-13?cc=1452460&wc=92SR-823:40678301,67588301,43892401 -
A [url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11583-10025-47?cc=1452460&wc=92QN-K6X:40678301,42189901,1077271302]halotti anyakönyvében is 1920. január 30. a halálozási idő, és itt is 33 évesnek írják:
-
Eszerint viszont október 14-én hunyt el:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-23407-3935-21?cc=1452460&wc=923F-4W5:40680901,51506001,42463801 -
Valóban március 21. a halálozási dátum:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11737-31473-10?cc=1452460&wc=92Q1-3TP:40678301,48553201,1077274901
Viszont nem június 30-án, hanem 26-án született. A dédunoka az anyakönyvezési dátumot nézte, az valóban harmincadika.
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-12315-72357-54?cc=1452460&wc=92Q2-T3X:40678301,48553201,1077273902 -
1914. január elsején született, az egyik 1944 február 1- Nemzeti Sport is ezt a dátumot hozza.
Balogh Miklós, 1914 január 1. Porcsalma. 178. 75. Tel. műszerész. Nős. Pestszentlőrinc, Erzsébet királyné-u, 73. Kőbányai SSE 1930. Nemzeti 1933. BSzKRT 1939 december 15. Am. (1933—1939. hiv. j 1.
Illetve itt van a születési anyakönyvi kivonata (nem tudom, hogy meg lehet-e nyitni, nekem regisztrációt kért), abban is a január elsejei dátum szerepel. És eszerint 1983-ban hunyt el.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12643-13983-98?cc=1452460&wc=9273-L2Q:40679301,51914001,51914002 -
1914. október 6-án született, és a bejegyzés szerint 1987-ben hunyt el. ([url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-20643-22676-68?cc=1452460&wc=929F-L23:40681101,47335101,41088801]Hungary Civil Registration, 1895-1980 - familysearch.org)
-
1912. február 8-án született. ([url=https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1951-21127-34494-67?cc=1452460&wc=92SN-N3D:40678901,45254601,40693601]familysearch.org link)
-
Újpesten született.
Forrás: https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12129-110142-38?cc=1452460&wc=927M-2NG:40678301,48553201,1077265802 -
Devecseren született a születési anyakönyvi kivonata szerint:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-23420-16495-17?cc=1452460&wc=923K-PTR:40679901,44059101,40683602 -
Augusztus 19-én született, legalábbis a születési anyakönyvi kivonata szerint:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21003-25972-9?cc=1452460&wc=929B-826:40681401,47263701,40774401 -
A sírfelirata alapján 1883-ban született
http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2017/02/1488144992_manglitzferencsiremlek.jpg
Forrás:
https://www.facebook.com/129385490474321/photos/a.748436931902504.1073741832.129385490474321/890180811061448/?type=3&theater -
1956. október 3-án hunyt el.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ser%C3%A9nyi_Imre -
1965. január 4-én hunyt el a wikipedia szerint:
Eszerint pedig nem 1890-ben, hanem 1889. november 30-án született, és New Yorkban hunyt el. Legalábbis nagyon valószínű, hogy róla van szó.
Forrás:
http://death-records.mooseroots.com/l/107124402/Frank-Bihari -
Interjú az akkor 80 éves Wiener II Jenővel:
http://www.tempofradi.hu/egyidos-a-klubbal#more-149302 -
1924-ben a MAC-tól a Szolnoki MOVE-hoz szerződött.
Forrás:
Nemzeti Sport 1924. március 9. -
A Kalandozó magyar labdarúgók című könyv Torringtont írt születési helyként.
-
Sanfordban született.
Forrás: Kalandozó magyar labdarúgók -
Pályafutása: URAK 1914-1919, UTE 1919-
Forrás:
Nemzeti Sport 1922. 05. 13. -
1921 végén hazatért az orosz hadifogságból, és utána játszott is még néhány meccset a BTC-ben.
Forrás:
Nemzeti Sport 1921. december 5. -
1920 nyarán a III. ker.-ből a másodosztályú Ékszerészekhez igazolt.
-
Mikor tavaly a hosszú hadifogságból visszatértem, szomorúan kellett látnom, hogy amit mi hadbavonulásunkkor hátrahagytunk, a tiszta sportszeretettől vezérelt sportolás kora elmúlt. A nagy FTC-hagyományok szellemében véltem eljárni, amikor kezembe vettem az FTC ifjúsági csapatának vezetését, és megfeszített munkával visszavezettem őket a régi FTC-morál alapjaira. Hiszem, hogy ezeken az alapokon az FTC régi nagyságát újra eléri. Tőlem ennyi elég volt. Egzisztenciám szempontjai vezettek, amikor a göteborgi Kamraterna ajánlatát elfogadtam. Három és fél hónapos szerződésem van, dotálásom havi 500 svéd korona, ami 28 000 magyar koronának felel meg. Ha a Kamraterna elégedett lesz működésemmel, egyéves szerződést kötünk. Hazatérésem esetére meg akarom szerezni néhány svéd gyár magyarországi képviseletét. A fogságban megtanultam oroszul, németül és angolul, ezekhez új társul a svédet is meg szeretném tanulni. Éppen ezért, ha a Kamraternával nem sikerül a szerződés meghosszabbítása, a ném...
-
Technikában a mieink határozottan jobbak voltak, de azontúl az egész vonalon az osztrákoké az elsőség. Varga sokat dolgozott, az első két gólt nem védhette, de a harmadik és a negyedik gól határozottan az ő rovására írható. Fogl II ismét csapatának legjobb embere volt, Hungler II gyengén játszott. Szabó csak időnként elégített ki, ellenben igen jó volt Blum. Kertész II dolgozott, egynéhányszor "összeütközött" ugyan, de általában megmaradt a fair keretek közt. Katz sokszor faképnél hagyta. A csatársorban még Priboj volt a legjobb. Schlossernek nem sikerültek a lövések, Jenny sokszor adós maradt a beadással, Orth puhán játszott, Braun fáradt volt. A csatársor munkájából teljesen hiányzott a megértés.
Forrás:
Nemzeti Sport 1922. 04. 25. -
A magyar csapat tulajdonképpen többet nyújtott, mint amennyit vártak tőle. Különösen a második félidőben, amikor az osztrákok a tempóvalkicsit alábbhagytak, mindent kiadott magából a csapat. Ez főként áll a csatársorra, amely a magyar legénység leggyöngébb része volt. Braun vezetett be a jobbszárnyon minden magyar támadást, s a legveszélyesebb csatár volt. Bombaszerű lövése, amellyel az egyetlen magyar gólt elérte, különösen szép volt. Molnár az első negyedórában csinált valamit, de azután erősen visszaesett. Még a második félidőben a magyar támadások sorozata közepette sem tudta átlagformáját elérni.
Igen gyenge volt a középcsatár Nikolsburger, akinél még sok hiányzik technika, gyorsaság és áttekintő képesség szempontjából ahhoz, hogy válogatott klasszisú legyen. Labdaosztás hiányos, kezdeményezőképessége csekély, azonkívül túlságosan respektálta az ellenfél hátvédjeit. A balszárny még nem megfelelő ilyen nemzetközi küzdelemhez. Szidon a technikát erővel próbálja pótolni, a... -
A magyar csapatnak csaknem minden tagja a beléje helyezett bizalomra méltónak bizonyult. A kapuban Varga kifogástalan volt, a vehemensen küzdő és nagyszerűen lövő osztrák belső csatároknak minden elképzelhető labdáját nagy önfeláldozással és sokszor bravúrral védte ki. A kapott gólokért gáncs nem érheti.
A két hátvéd, Vogl II és Feldmann sziklaszilárd védelemnek bizonyult, hatalmas felszabadító rúgásaikkal újra meg újra frontba küldték a csatársort. A fedezetsorban az új válogatott, Viola volt a legjobb, támadásból és védelemből egyformán vette ki a részét s önfeláldozó játékával bizonyította be, hogy a beléje helyezett bizalom indokolt volt. Nyúl a centerben az első félidőben kiválót nyújtott, mindenütt ott volt, ahol jelenléte szükségesnek mutatkozott s nagyszerű labdaadogatása feltűnést keltett. A második félidőben azonban elkészült. A halfsornak leggyengébb embere Kertész III volt, ő is inkább az első félidőben nyújtotta a jobbat, míg a második félidőben egy szerencsétlen... -
A Nemzeti Sport 1921. április 5-én hozta le a gyászjelentését, amiben az áll, hogy április 2-án hunyt el és április 4-én temették.
-
A sírfelirata alapján 1887-ben született.
Sírfelirata: „Izsó László hirlapiró ki a harctéren szerzett betegségben 33 éves korában 1920 január 30án elaludt.” - „E rideg kőoszlophoz, mely alatt Te alszod örök álmodat, drága fiam, élte utolsó perczében is elhozza fájdalomtól megtört szivét sirató édes anyád.”
Forrás:
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat086.htm -
Sárospatakon, a Bodrog mellett nőttem fel. A folyó közelsége is befolyásolta, hogy hamar rákaptam a sportolásra. Nyáron úsztam, télen pedig korcsolyáztam a folyó jegén. S persze fociztunk, amikor csak lehetett. (...) Az egyik meccsen - már nem emlékszem, ki volt az ellenfél - két védőjátékosunk is megsérült. Az edzőnk, Tomecskó József engem szemelt ki a jobbhátvéd helyettesítésére. Azon a találkozón jelen volt Sebes Guszti bácsi is, aki a mérkőzés után külön gratulált a védő teljesítményemhez. Így lettem aztán betyárból pandúr. (...)
(A Honvédról) Szerencsém volt, mert Lóránt sérülése miatt azonnal bekerültem a kispesti együttesbe. Öt mérkőzésen játszottam a középhátvéd helyén. Amikor Gyula meggyógyult, jobbhátvéd lettem. Jól ment a játék, 1953 telén tagja voltam annak a bő keretnek, amely az 1954-es világbajnokságra készült. Kint voltam a válogatottal az egyiptomi túrán, ott lett volna alkalmam bejátszani magam a csapatba. (...) Egy narancshéjon csúsztam el... Egymás között ... -
Aránylag még legjobb a két szélső volt, aki igyekezett a támadásba lendületet hozni, de minden eredmény nélkül. Nemest nagyobb rutinja veszélyessé tette, de a fiatal Jenny debutje se mondható sikertelennek, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy alig kapott partnerétől használható labdát. Teljesen csődöt mondott azonban a belső csatártrió. Pataki ismét beigazolta, ezúttal válogatott mérkőzésen azt, amit klubmérkőzéseken állandóan tapasztalhattak megfigyelői, hogy játéka annyira nélkülöz minden erőt és lendületet, hogy eredményesség alig várható tőle.
Priboj a centercsatár helyének és szerepének betöltésére teljesen képtelennek bizonyult. Se vezetni vagy irányítani a támadást nem tudta, se egyénileg nem tudott hasznos lenni. A legnagyobb csalódást azonban az utóbbi időben annyira felkapott Schaller okozta. Tanulságos és egyben intő példája ez annak, hogy külső körülmények néha milyen szerencsésen segítenek valakit úgy hírre szert tehetni anélkül, hogy igazi érdem rejtőznék ben... -
Domonkos a második félidő izgatott perceiben az egyetlen volt, aki hidegvérét megőrizte. Pompás helyezkedés iránti érzékének csillogtatása mellett számos alkalma nyílt bravúros védésre. Egy Payertól közvetlen közelről teljesen váratlanul jövő erős labdát, mely biztos gólnak látszott, mesterien kifogott. Más alkalommal nem várt helyről jövő éles lövést szerelt le úgy, hogy az egyik sarokból a másikba vetette magát. De mindenekfölött rendíthetetlen nyugalma volt az, amin a mérkőzés sorsa eldőlt.
Rumbold egyszerűen egy elháríthatatlan akadály volt Little útjába, aki miatta nem volt képes kivinni jóformán egyetlen egészséges centerezést sem. Rumbold vagy leszerelte vagy autra kergette a labdával. Payer Andrest az első félidőben szóhoz sem engedte jutni, s a második félidőben is főleg neki köszönhető, hogy a veszedelmes osztrák jobbszárny annyi rohama eredménytelen maradt. A két magyar beck emberfeletti teljesítményt nyújtott.
Károly az első félidőben a fedezet sor lelke, s a c... -
(Takácsról) Amit ez a szegény jobbra való fiú vasárnap mutatott, az szánalmas vergődés volt a béltaposó kritika súlya alatt. Látszott, hogy jót akar. Megemberelte magát: a szemére hánytorgatott durvaságot teljesen levetkőzte, de annyira igyekezett kifogástalant produkálni, hogy csupa hajmeresztő hibát csinált. (...) Takács elavult játékos. Se helyezkedni, se futni nem tud, driblijei ódonszerűek.
Koródy se volt jó. Távol áll a mostani formájában attól, ami volt és pihenés után lenni fog. De viharedzett játékos, aki nem rí ki az együttesből. Ha fejetlenül futkározik is, és gólt lőni nem tud most, de a technikája és a gyorsasága még megvan, ennek a birtokában pedig elfogadhatót nyújt. (...)
A legrettenetesebb macskazenében is akadnak szimpatikus hangok. Ilyen volt Bodnár és Sebestyén minden dicséretre méltó játéka. Hasonlóképpen teljes megnyugtatásunkra szolgált Bródy. Szegény fiú maga is erősen a rováson, olyan önfeláldozóan és eredményesen játszott, hogy minden elfogulatla... -
Domonkosnak alig jutott labda. Ez a tény egymagában megmutatja, hogy mennyi abban a förmedvényben az igazság, hogy az osztrákok megérdemelték volna a győzelmet. (...) Ami kevés dolga volt, azt jól végezte. Félelmetes biztonsággal.
Rumbold és Szendrő a legsajátságosabb szerepet játszották a szakértő-laikusok előtt. Hol brillíroztak, hol paccoltak. Igen nehéz helyzeteket fényesen oldottak meg, máskor azonban rosszul helyezkedtek és hibáztak. Az ok egyszerű: mind a kettő jó formában volt, de néha a halfsor fölmondta a szolgálatot, half nélkül pedig jó bekknek lenni nehéz.
A halfsor volt a csapat gyöngéje. Bródy lángoló lelkesedéssel játszott, de sokat kellett jobbra-balra segíteni, aminek a következménye volt, hogy néha nem volt a helyén. Aztán meg a labda bedásai gyöngék. Csapkodva adta át a csatároknak, akiknek verekedni kellett érte.
Bíró a lábát fájlalta a szerdai mérkőzéstől. Ez zsenírozta és ártott a helyezkedési érzékének. Azonkívül lassúbbá is tette, pedig a futási... -
Domonkos, Rumbold és Szendrő nagyok voltak, de semmi szükség nem volt rájuk. Ők maguk is szégyellték, hogy mennyire fölöslegesek és csak azért nem álltak ki a pályából, mert akkor nem látták volna olyan jól a mérkőzést.
Bródy külön fejezetet érdemel. Acél inkakkal, pihenés nélkül dúlt az ellenfél között. Hihetetlen agilitásával megsokszorozta önmagát. Hiányossága, hogy a leadásai nem voltak mindig elég pontosak.
Bíró volt a nap egyik hőse. Elkiabálták lassúnak, formátlannak s mindebből semmi se volt igaz. A finom kapcsolásai művészi erejűek voltak. A labdaleadásait le kellett volna préselni az utókor számára.
Kertész volt a csapat viszonylagos gyöngesége. Akart, de nem tudott úgy, mint máskor. Egy pillanattal mindig megelőzték, s aztán csak a zavarni tudásával hatott. De azért nem egyszer a helyén volt.
Koródy, a skartba tett, lekicsinyelt centercsatár megmutatta, hogy mit érnek az erőszakos kritikák. Gyors volt, mint a villám, hősiesen bátor és leleményes.
Bodná... -
Ötödikes gimnazistaként egy kis csalafintasággal kerültem a Fradihoz. Akkoriban ugyanis csak külön engedéllyel lehetett átigazolni, és ezért az igazgatót egy állandó pályabelépővel rávették az egyesület vezetői a hallgatólagos beleegyezésre. Az ificsapatban játszottam, és négy év múlva, amikor a jogi egyetemre beiratkoztam, a BEAC-ba mentem. Édesapám halála után a 200 forintos ösztöndíj kevés volt a család megélhetéséhez, abbahagytam a tanulmányaimat és visszatértem az Üllői útra. 1949-ben a Dorog ellen szerepeltem először az első csapatban. (...)
A sokoldalúság okozta, hogy nem tudtam egy poszton gyökeret verni az együttesben. Játszottam balszélsőt, fedezetet, hátvédet, mindig ott, ahol szükség volt rám. Igazán a hátsó sorokban éreztem jól magam. Külön elégtétele a sorsnak, hogy amiért mint felfutó hátvédet sokszor korholtak, ma ezeket az "elkalandozásokat" tanítják. Körülbelül 250 bajnoki találkozón vettem részt, a B-válogatottságnál tovább nem jutottam. Ott voltam ugyan az... -
Az unoka 1951-et írt, a sírján 1952 van...
[bigimg]http://www.magyarfutball.hu/data/upl/2015/05/1431528111_potznagy_arpadsiremlek.jpg[/bigimg] -
Aradon születtem 1919-ben, és már 1932-ben az ATE kölyökcsapatának kapuját védtem. Lassan az ifjúsági csapatba is felkerültem, majd 16 éves koromban a Szabó János edző által irányított Aradi Torna Egylet első csapatába is bekerültem. (...) 1939-ben a tavaszi idény befejezése után Debrecenbe kerültem a Bocskaihoz, de mivel külföldi állampolgár voltam, nem játszhattam az egyesület színeiben. Mivel itt nem tudtam bevárni az átigazolási időt, Nyíregyházára kerültem, ahol a NyTVE csapatához igazoltak le a visszatérés után.
Csaknem két évig védtem a nyíregyháziak kapuját, akkor egy NB II-es mérkőzésen Kolozsvárra kerültem. A KEAC-cal játszottunk, itt igen nagy sikerem volt, mivel döntetlenre végződött a mérkőzés. Itt látott meg először Kovács Béla, az MLSZ erdélyi kerületének akkori szövetségi edzője, aki mindent elkövetett, hogy a bajnokság befejezése után Kolozsvárra kerülhessek a KAC csapatához. A kiadatásom bizony igen nehezen ment, mivel a nyíregyháziak is ragaszkodtak személ... -
A kisujjában van a játékvezetésnek minden titka, tudománya. A pályára azonban azzal a gondolattal lép, hogy ő nem tévedhet. Ez a hibája. Kissé elnehezedett már, és nem tudja úgy követni a játékot, ahogyan ma már azt követnie kell annak, aki kifogástalanul akar bíráskodni. Nagy előnye, hogy tényleg mindent jól lát meg, de azért harmincméternyire az esettől előfordulhatnak dolgok, amikor tévedhet a játékvezető. Még valami. Kisés közvetlenebbül kell viselkednie a játékosokkal.
Forrás:
Nemzeti Sport 1944. 01. 14. -
1921(?)-1926: Törekvés, 1926-1930(?): Nemzeti
-
1944 ősz: Zugló
-
Budafokon született.
Forrás: Nemzeti Sport, 1944. január 30. -
1933-1934: Kispest, 1934-1936: III. ker.
-
Szeged (SZAK, ill. Bástya) 1925-1928
-
1944 ősz: MÁVAG, 1945 tavasz: Nemzeti
-
Született: 1869
Elhunyt: 1946 április.
Forrás:
http://www.albertirsa.hu/varosunk/albertirsaihirado/ai200805.pdf
A 10. oldalon található róla a cikk. -
1919. február 24., Csepel
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
Csepel, 1920. március 12.
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
1922. augusztus 25., Szentes
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
Szigetújfalu a születési hely, de Rejtő 1917. november 8-at ír.
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
1918. november 9., Csepel
-
Budapest, 1915. december 12.
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
Tatabánya, 1920.
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
Budapest, 1914. február 20.
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
Kispesten született.
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája -
Budapest, 1913. június 16. (Forrás: Rejtő László: Kilenc klub krónikája)
A kalandozó magyar labdarúgók című könyv szerint 1970-ben hunyt el. -
Kovásziban született. Az Olympia Aradból került a Ripensiához.
Forrás:
Rejtő László: Kilenc klub krónikája
(A könyvben 1919. április 7-i születési dátumot írnak) -
Elhunyt 2006. november 9.
http://www.eintracht-archiv.de/csakany.html
Itt 1923-as születési dátumot írnak. -
Az 1944. január 28-i Nemzeti Sport szerint 1922. március 4-én született Budapesten.
-
Az unokájától kapott információ szerint 1978-ban hunyt el Szegeden.
-
2005. augusztus 2-án hunyt el közlekedési balesetben:
Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Toldi_Mikl%C3%B3s_%28labdar%C3%BAg%C3%B3%29
-
Az biztos, hogy az 1949/50-es szezonban mutatkozott be az élvonalban az MTK-ban, majd 1961 nyarán átigazolt a Vadásztölténygyári Vasashoz, ahonnan az 1964-es szezon után távozott.
-
1953-tól 1954 nyaráig a Vadásztölténygyári Vasas edzője volt.
Forrás: A Videoton labdarúgó krónikája (1991) -
1948/49-ben a [url=http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/3607]Fehérvári DSE csapatát irányította.
Forrás: A Videoton labdarúgó krónikája (1991) -
A dán wikipedia szerint 1913. november 30. - 1968. augusztus 21.
Forrás: http://da.wikipedia.org/wiki/Lajos_Szendr%C5%91di
-
A 2000-es kiadású Túrkeve Lexikona című könyv szerint 1884. november 22-én született Túrkevén. Halálozási helynek Budapest van megadva 1952-es évszámmal, de más forrásból megtudtam, hogy 1952. október 12-én hunyt el, és Székesfehérváron van a sírja.
-
Egy 1926-os Nemzeti Sport szerint 1898. december 9-én született Mezőhegyesen. 1915 novemberében mutatkozott be a SZAK-ban, 1917-ben bevonult, 1919-ben tért vissza a fogságból.
-
Még szeptemberben sikerült az unokájával kapcsolatba lépnem, és a kérdésemre azt írta, hogy Pótz Nagy 1893-ban született, és 1951. május 19-én hunyt el. A rákoskeresztúri temetőben nyugszik.
-
A "Sikerek piros-kékben" című 1984-ben megjelent kiadvány szerint 1983 tavaszán hunyt el Dél-Amerikában.
-
1922. március 12., Kolozshida. (Nemzeti Sport, 1944. január 24.)
-
Számomra egy kicsit kérdéses ez az 1978-as halálozási dátum. Mert kb. 15 éve egy 1965-ös Népsportban már találkoztam a halálhírével. Persze lehet, hogy az újság temette el egy kicsit korán...
-
Szia fgymat!
1944 eleji Nemzeti Sportokból vannak, ott több egymás utáni számban lehozták az NB I-es csapatok kereteit születési dátummal, születési hellyel, magassággal, súllyal, lakcímmel(!), korábbi csapatokkal együtt.
-
1916. szeptember 5., Kassa
-
1917. október 22., Kassa
-
Keszthelyi-Kelchen Vilmos. 1914. december 13., Budapest
-
1913. február 2., Ráckeresztúr
-
1913. szeptember 25., Debrecen
-
1920. május 4., Miskolc
-
1911. január 24., Miskolc
-
Eredeti neve Mateovics. 1920. december 24., Újvidék
-
1922. március 19., Újvidék
-
1916. november 12., Indija
-
1915. augusztus 8., Újvidék
-
1919. szeptember 14., Szabadka
-
1914. november 1., Újvidék
-
1921. november 12., Újvidék
-
1911. május 15., Szarajevo
-
1922. január 29., Újvidék
-
1920. október 10., Szeged
-
1913. szeptember 20., Szeged
-
1917. május 24., Kiskunfélegyháza
-
1916. október 5., Szolnok
-
1916. május 20., Szolnok
-
1918. június 15., Fülekpüspöki
-
1916. március 29., Salgótarján. Eredeti neve Menyász vagy Manyász