comments

1. 
   meteo

   # 11

   2020.01.19, 11:52

   "A Kispesti AC pályája. Sok esztendő szorgalmas munkájának eredményét lesz hivatva hirdetni az a pálya, mely a legnagyobb csendben, hangos reklám nélkül, de annál nagyobb buzgalommal készült Kispesten, a Sárkány-utcában, és jövő vasárnap már át fog adatni a közhasználatnak. Körülbelül 15000 koronát fektettek bele a derék kispestiek a sporttelepbe, mely a 110 m. hosszu, 60 m. széles football pályán kivül néhány tennisz pályából és - egyelőre csak 100 méteres egyenes - futó pályából fog állani. A nézőtérre, mely 3-4000 ember befogadására lesz alkalmas, kisebb fajta tribün is épül."
   
   Sportvilág, 1912. 11. 11.
    
2. 
   admin fgymat

   # 10

   2014.04.15, 20:57

   Egy 1929-es térképen:
   
   
   forrás:
   
   Levéltár: Budapest Főváros Levéltára
   Adatbázis: Térképek
   Azonosító: Budapest térképeinek katalógusa 4184d
   Tárgy: Pestszentlőrinc közigazgatási térképe a gyógyszertárak körzetének utólagos jelölésével
   Év: 1929
   Ügyleírás: Pestszentlőrinc nagyközség térképe • 1:10000 • Pestszentlőrinc község elöljárósága • Klösz György és Fia Térképészeti Műintézet • 74×65 • színes • nyomtatott utólagos kézírással
   Főbb középületek névvel. Az eredeti a BFL V.473.c (509. doboz) iratanyagban található
   BFL XV.16.f.281/cop3a,b
    
3. 
   admin NNS

   # 9

   2012.08.02, 08:21

   Az oldal tetején található fényképről:
   

   Ha jól sejtem, 1913 és 1926 között készült a kép, tippem szerint leginkább 1913-ban vagy 1914-ben. (a háború alatt nem sok képeslappal találkoztam, ráadásul a sport sem volt túl nagy priorítású dolog, míg a 20-as években azért ez már eléggé elavult sporttelepnek számított, nem hiszem, hogy rárakták volna egy képeslapra)
    
4. 
   Giovanni

   # 8

   2012.07.08, 22:32 (szerk.: 2013.10.09, 09:31)

   Az 1934 május 6-i tűzesetről találtam egy képet.
   
   
   
   Képes Pesti Hírlap, 1934. május 8., kedd
    
5. 
   Giovanni

   # 7

   2010.09.14, 00:16 (szerk.: 2010.09.14, 16:14)

   Kispest város képviselőtestületének határozata a Kispesti Atlétikai Club sportpályájának lelátóval való bővítése tárgyában. 1926. december 30.
   
   A Kispesti Atlétikai Club futballistái 1926-ban az ország élmezőnyébe kerültek, miután elnyerték a Magyar Kupát. A város képviselői is igyekeztek méltó körülményeket teremteni a kispesti sportolóknak, amikor a pályát bővíteni szándékoztak.
   JEGYZŐKÖNYV Készült Kispesten, 1926. évi december hó 30-án tartott rendes képviselőtestületi közgyűlésen.
   11. Tárgy: Tanácsi előterjesztés a Kispesti Athletikai Club kérelme sport-tribün építéséhez segély iránt
   Előadó: Monda Sándor gazdasági tanácsnok 30480/ 1926. sz.
   221./kgy. 1926. sz. Véghatározat.
   [...] a közgyűlés — alább kifejtendő indokai alapján — újabb és alapos megfontolás után kimondja, hogy a városi sport-tribün sürgős megépítésének tervét elejteni nem kívánja s annak módozatait — a város területi és anyagi helyzetének figyelembe vételével — a 1687 kgy. 1926. sz. véghatározatban körvonalazott s a város sportéletének fejlesztése érdekében egyedül lehetséges feltételek szerint állapítja meg.
   Ehhez képest kimondja a képviselőtestület, hogy a városi sport-tribune mielőbbi megépíthetése céljából a város tulajdonát képező sportpályán, mely ezidő szerint a Kispesti Athletikai Clubnak is rendelkezésére áll, mintegy 500 millió Korona (40 000 Pengő) költséggel sport-tribunet létesít oly módon, hogy ennek költségeire legalábbis 5 éven át a város rendes költségvetésének „Rendkívüli kiadásai" között évi 100 millió Koronát (8 000 Pengőt) irányoz elő. A terveket és előméreti költségvetést a város tanácsa, jelen határozat jogerőre emelkedése után készíttesse el s a munkálatokra oly kikötéssel hirdessen versenytárgyalást, hogy a vállalati összeget, mely vállalkozó részéről engedményezhető is, olyan arányban fizeti ki a város, miként az fentiek szerint költségvetésében évről-évre biztosítva van.
   A versenytárgyalás eredménye jelen határozat felsőbb hatósági jóváhagyásától feltételezetten, döntés végett a képviselőtestület elé terjesztendő.
   A Kispesti Athletikai Club a tribünnel ellátott sport-területet csak olyan módon és mértékben használhatja, miként azt a város szerződésileg előírja, mely szerződésnek leglényegesebb kikötését képezze, hogy a sportpályán az athletika összes ágai gyakorlandók s ezen terület a levente egyesületek részérc is állandó gyakorló területként biztosíttassák. Kikötendő a KAC- cal szemben az is, hogy az általa rendezendő versenyek után vigalmiadó kedvezményt nem igényelhet. Az ezek figyelembevételével kötendő szerződés elfogadásra a közgyűlés elé terjesztendő.
   INDOKLÁS:
   A városnak ezen némileg még bővíthető területén kívül e célra semminemű más alkalmas területe nincsen. Ez a meglévő terület azonfelül sportpálya céljaira már készen áll, az az összeg tehát, mely itt sport-tribün építéshez kell, új területen — ha rendelkeznénk is ilyennel — talán még pálya létesítésre sem volna elegendő. A város belsejében levő Kossuth teret pedig e célra felhasználni képtelenség akkor, amikor a városnak sem rendes parkja, sem vásárcsarnok területe, sem Kossuth szobra, sem Hősök emlékműve számára megfelelőbb helye nincs. Maradna tehát a fővárostól igénylendő terület, melynek sportpályává alakítása az esetben is nagy költséggel járna, ha a területrész közigazgatásilag városunkhoz csatoltatnék. Ezzel a lehetőséggel már eleve leszámolva, maradna a szintén nem sok valószínűséggel kecsegtető feltevés, hogy a főváros a szükséges területét bérbe, vagy ingyen használatra átengedné városunknak. Ez esetben a főváros gazdagodnék egy sportteleppel, melynek minden hasznát és előnyét a főváros élvezné, mely cél érdekében pedig a város képviselőtestülete nem hajlandó semmiféle áldozatra.
   Mindezek figyelembevételével a város képviselőtestülete csakis a rendelkező részben kifejtett határozatot hozhatta, mert minden más határozat ellenkeznék a város, a város sportéletének és testnevelés ügyének jól felfogott érdekeivel.
   Miről a városi tanács további eljárás végett azzal értesíttetik, hogy jelen határozat a fellebbezési határidő letelte után jóváhagyásra felterjesztendő a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz.

   
   
   Kispest város képviselőtestületi jegyzőkönyvei.
    
6. 
   Girgily

   # 6

   2010.01.05, 23:26

   A kispesti pálya helyszínének kiválasztásakor két irányzat képviseltette magát:
   
   - Voltak akik a pályát minél közelebb Budapesthez, a Határ út környékére képzelték el. Számítva így a kispesti nézők mellett jelentős számú budapesti nézőre is.
   - Az ellentábor éppen Budapesttől messzebb a város túloldalára álmodta meg a pályát.
   
   Végül a pálya helyszíne Kispest Budapesttől egyik legtávolabbi pontján a kispesti temető mellett került kijelölésre.
   
   forrás: TV Kispest, beszélgetés a 100 éves Kispesti Athleticai Club-ról
   
   (Kispest Megyei Jogú Várost 1950-ben csatolták Budapesthez)
    
7. 
   admin magyarfutball.hu

   # 5

   2009.11.10, 20:41

   Újpest - Kispest labdarúgó-mérkőzés 1933
   http://mvh.nava.hu/watch.php?id=834
    
8. 
   Girgily

   # 4

   2009.02.05, 22:07

   Kispest, 1926:
   
    
9. 
   Simf

   # 3

   2008.05.11, 13:22

   Egy közösség, egy település akkor mondhat magáénak egy sportklubot, ha annak versenyzési, működési lehetőséget biztosít. Kispest község előljárói jól tudták ezt, és méltányolva a Kispesti AC addigi munkáját, 1912. szeptember 10-én a Sárkány utca végén, a Szemere-féle községi ingatlanból 4000 négyszögöl területet sportpálya céljára kiutalt. A helyi iparosok és kereskedők, elsősorban Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő hathatós anyagi segítségével felépítették a pályát. A pályaavató mérkőzésre a III. osztályú bajnokság 9. fordulójában, 1912. december elsején került sor. A Kispesti AC 2-0 arányban legyőzte a Megyer SC-t. A pályát és létesítményeit fokozatosan fejlesztették, csinosították. Kispest városa továbbra is támogatta a klubot. Az új tribün és a kerítés megépítésére 80000 pengőt bocsátott a Kispesti AC rendelkezésére. A terveket Benedek János készítette, a kivitelező a Benedek és Stieber cég volt. A 64 méter hosszú lelátón 34 db hatszemélyes páholyt alakítottak ki és 15 sorban 1200 személy talált ülőhelyet magának. Az avató mérkőzésen, 1927. szeptember 11-én a Kispest FC Szabó mesterhármasával 3-2 arányban legyőzte a Vasas csapatát. A létesítmény 6 és fél évig állt fenn. 1934. május 6-án, a Kispest FC - Miskolci Attila Kör bajnoki mérkőzés 57. percében, a hazaiak 2-0 arányú vezetésénél, kigyulladt a lelátó. A tűz olyan rohamosan terjedt, hogy mire a tűzoltóság kivonult, a tribün a lángok martaléka lett. Szerencsére emberéletben nem esett kár. Kispest városa azonnal segítő kezet nyújtott a Kispesti AC-nak és a Kispest FC-nek. Augusztusban százezer pengőt adott a pálya újjáépítésére. Ezt követően épült fel a stadion a mai helyén. A legenda szerint Mayer Bélát, a klub markáns vezetőjét, a régi pálya kezdőkörében temették el. A síremlék és a Bozsik stadion pályájának kezdőköre között 220 méter a távolság.
    
10. 
    Simf

    # 2

    2008.05.11, 12:57

    Nem a pálya égett le, hanem a lelátó. Nem 1935-ben, hanem 1934-ben. A többi stimmel.
     
11. 
    admin NNS

    # 1

    2008.04.06, 10:24

    A pálya 1935-ben leégett.
    Bővebb információ: Girgily