Budapest, XIX. ker., Sárkány utca (lebontva)
-
alias
- Sárkánybarlang
- KAC Sporttelep
- Kispesti Athlétikai Club Sporttelep
- Csokonai út
- Szent Imre herceg útja
- kapcsolódó stadionok
- cím
- térkép, megközelítés
- befogadóképesség
-
lakosság
Budapest, XIX. ker.: 62.210 (2012)
-
hazai csapat
megszűnt / már más pályán játszó
- Budapest Honvéd FC (? - ?)
(KAC-jogutód)
- Budapest Honvéd FC (? - ?)
- nézőcsúcs
- pálya mérete
110m x 62m
- talaj típusa
- eredményjelző tábla
- világítás
nincs
- futópálya
- átadás éve
1912
-
lebontás éve
1938
-
nyitómérkőzés
1912.12.01 KAC - Megyer SC 2:0
-
kapcsolódó mérkőzések
- 1938.09.18 Kispest FC - Salgótarjáni SE
- 1938.08.28 Kispest FC - Phöbus FC
- 1938.05.22 Kispest FC - Bocskay FC
- 1938.05.01 Kispest FC - Újpest FC
- 1938.04.03 Kispest FC - Budafok FC
- ...összes mérkőzés
- segítség
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Sportvilág, 1912. 11. 11.
forrás:
Levéltár: Budapest Főváros Levéltára
Adatbázis: Térképek
Azonosító: Budapest térképeinek katalógusa 4184d
Tárgy: Pestszentlőrinc közigazgatási térképe a gyógyszertárak körzetének utólagos jelölésével
Év: 1929
Ügyleírás: Pestszentlőrinc nagyközség térképe • 1:10000 • Pestszentlőrinc község elöljárósága • Klösz György és Fia Térképészeti Műintézet • 74×65 • színes • nyomtatott utólagos kézírással
Főbb középületek névvel. Az eredeti a BFL V.473.c (509. doboz) iratanyagban található
BFL XV.16.f.281/cop3a,b
Képes Pesti Hírlap, 1934. május 8., kedd
A Kispesti Atlétikai Club futballistái 1926-ban az ország élmezőnyébe kerültek, miután elnyerték a Magyar Kupát. A város képviselői is igyekeztek méltó körülményeket teremteni a kispesti sportolóknak, amikor a pályát bővíteni szándékoztak.
JEGYZŐKÖNYV Készült Kispesten, 1926. évi december hó 30-án tartott rendes képviselőtestületi közgyűlésen.
11. Tárgy: Tanácsi előterjesztés a Kispesti Athletikai Club kérelme sport-tribün építéséhez segély iránt
Előadó: Monda Sándor gazdasági tanácsnok 30480/ 1926. sz.
221./kgy. 1926. sz. Véghatározat.
[...] a közgyűlés — alább kifejtendő indokai alapján — újabb és alapos megfontolás után kimondja, hogy a városi sport-tribün sürgős megépítésének tervét elejteni nem kívánja s annak módozatait — a város területi és anyagi helyzetének figyelembe vételével — a 1687 kgy. 1926. sz. véghatározatban körvonalazott s a város sportéletének fejlesztése érdekében egyedül lehetséges feltételek szerint állapítja meg.
Ehhez képest kimondja a képviselőtestület, hogy a városi sport-tribune mielőbbi megépíthetése céljából a város tulajdonát képező sportpályán, mely ezidő szerint a Kispesti Athletikai Clubnak is rendelkezésére áll, mintegy 500 millió Korona (40 000 Pengő) költséggel sport-tribunet létesít oly módon, hogy ennek költségeire legalábbis 5 éven át a város rendes költségvetésének „Rendkívüli kiadásai" között évi 100 millió Koronát (8 000 Pengőt) irányoz elő. A terveket és előméreti költségvetést a város tanácsa, jelen határozat jogerőre emelkedése után készíttesse el s a munkálatokra oly kikötéssel hirdessen versenytárgyalást, hogy a vállalati összeget, mely vállalkozó részéről engedményezhető is, olyan arányban fizeti ki a város, miként az fentiek szerint költségvetésében évről-évre biztosítva van.
A versenytárgyalás eredménye jelen határozat felsőbb hatósági jóváhagyásától feltételezetten, döntés végett a képviselőtestület elé terjesztendő.
A Kispesti Athletikai Club a tribünnel ellátott sport-területet csak olyan módon és mértékben használhatja, miként azt a város szerződésileg előírja, mely szerződésnek leglényegesebb kikötését képezze, hogy a sportpályán az athletika összes ágai gyakorlandók s ezen terület a levente egyesületek részérc is állandó gyakorló területként biztosíttassák. Kikötendő a KAC- cal szemben az is, hogy az általa rendezendő versenyek után vigalmiadó kedvezményt nem igényelhet. Az ezek figyelembevételével kötendő szerződés elfogadásra a közgyűlés elé terjesztendő.
INDOKLÁS:
A városnak ezen némileg még bővíthető területén kívül e célra semminemű más alkalmas területe nincsen. Ez a meglévő terület azonfelül sportpálya céljaira már készen áll, az az összeg tehát, mely itt sport-tribün építéshez kell, új területen — ha rendelkeznénk is ilyennel — talán még pálya létesítésre sem volna elegendő. A város belsejében levő Kossuth teret pedig e célra felhasználni képtelenség akkor, amikor a városnak sem rendes parkja, sem vásárcsarnok területe, sem Kossuth szobra, sem Hősök emlékműve számára megfelelőbb helye nincs. Maradna tehát a fővárostól igénylendő terület, melynek sportpályává alakítása az esetben is nagy költséggel járna, ha a területrész közigazgatásilag városunkhoz csatoltatnék. Ezzel a lehetőséggel már eleve leszámolva, maradna a szintén nem sok valószínűséggel kecsegtető feltevés, hogy a főváros a szükséges területét bérbe, vagy ingyen használatra átengedné városunknak. Ez esetben a főváros gazdagodnék egy sportteleppel, melynek minden hasznát és előnyét a főváros élvezné, mely cél érdekében pedig a város képviselőtestülete nem hajlandó semmiféle áldozatra.
Mindezek figyelembevételével a város képviselőtestülete csakis a rendelkező részben kifejtett határozatot hozhatta, mert minden más határozat ellenkeznék a város, a város sportéletének és testnevelés ügyének jól felfogott érdekeivel.
Miről a városi tanács további eljárás végett azzal értesíttetik, hogy jelen határozat a fellebbezési határidő letelte után jóváhagyásra felterjesztendő a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz.
Kispest város képviselőtestületi jegyzőkönyvei.
- Voltak akik a pályát minél közelebb Budapesthez, a Határ út környékére képzelték el. Számítva így a kispesti nézők mellett jelentős számú budapesti nézőre is.
- Az ellentábor éppen Budapesttől messzebb a város túloldalára álmodta meg a pályát.
Végül a pálya helyszíne Kispest Budapesttől egyik legtávolabbi pontján a kispesti temető mellett került kijelölésre.
forrás: TV Kispest, beszélgetés a 100 éves Kispesti Athleticai Club-ról
(Kispest Megyei Jogú Várost 1950-ben csatolták Budapesthez)
http://mvh.nava.hu/watch.php?id=834
Bővebb információ: Girgily