1. 1) volt Győri Bőrdíszművesek Torna Clubja
2. 2) a csapat a város egyik kerületének nevét viselte

A mérkőzéseket 1920 tavaszán játszották le.

Kerületi döntő:

Szombathelyi AK – Nagykanizsai TE 8:0 (4:0)
Szombathelyi AK – Tatabányai SC 3:0 (0:0)

A kerületi bajnokságot a Szombathelyi AK nyerte.

Amíg a fővárosban 1919 őszére konszolidálódott a politikai helyzet, addig ez a vidékre egyáltalán nem volt elmondható. A Tanácsköztársaság által az egyes városokban megalakított sportdirektóriumok teljesen felborították a sportélet addig jól működő kereteit. Olyan emberek kerültek az élre, akik sajátos nézeteik szerint akarták a sportot is irányítani. Később a vörös terroristák felszámolására verbuválódott ellenforradalmi különítmények túlkapásai akadályozták a helyi rendezvények meg-tartását. Különböző okokra hivatkozva elrendelt sportolási tilalom miatt szervezett bajnokság lebonyolítására még ősszel sem kerülhetett sor. Nehezítette a helyzetet az ország megcsonkítása, hiszen a nyugati, déli és északi kerületek székhelyei – Pozsony, Temesvár és Kassa – is elszakításra kerültek. A megmaradt csonka kerületek vezetőiket is elvesztették, így azok teljes újjászervezése vált szükségessé. Valamivel kedvezőbb volt a helyzet azokban a kerületekben, amelyeket csak ideiglenesen szálltak meg az idegen csapatok. Itt az egyesületek által megválasztott vezetőségek az MLSZ-től független, önálló autonómiával bíró szervezeteket – u.n. alosztályokat – hoztak létre. Ezek díjakat írtak ki, játékosigazolásokat eszközöltek, bíróképzést tartottak, fegyelmi döntéseket hoztak. Működésük azonban a vasúti közlekedés teljes hiánya miatt csupán egy-egy nagyobb városra (Pécs, Szeged) korlátozódhatott.
Ilyen körülmények között a szövetség ki sem írta az 1919/1920. évi vidékbajnokságot. Egyedül a pestvidéki kerület vállalta egyfordulós mérkőzéssorozat lebonyolítását, melyet sikerült is 4 alosztályban megrendeznie, az alosztálygyőztesek közötti tornával együtt.
Tavasszal a román katonai megszállás megszűntével a sportolási lehetőségek is javultak. Ehhez párosult a vasúti közlekedés beindulása. Szövetségi bajnoki kiírás hiányában az egyes kerületek a maguk által szervezett tornákon biztosították a versenyszerű labdarúgást a kerületükhöz tartozó klubok részére. A helyi kezdeményezéseket az MLSz is elismerte, támogatta, és a győztes csapatok tagjait díszes érmekkel jutalmazta.

A Győri alosztály érdekessége, hogy abban a többszörös kerületi bajnok Tatabányai SC-n kívül csupa újonc – többnyire győri – csapat szerepelt. A győri ETO bizonyára tudatában volt játékerejének alapos gyengülésével, és kerülendő a régi riválissal való találkozást, a szombathelyi alosztályba nevezett.