hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2017.01.25, 10:56 (szerk.: 2021.07.11, 18:19)

   Csak a levegő volt forró
   Csepel-Kordax - Békéscsabai Előre FC 1-1 (0-0)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Csepel, 500 néző
   V.: Vavika (Bognár, Stamler)
   Csepel: Hajdú 6 — Tyukodi 5, Szalai 6, Bereczki 4 — Jakab 5, Puskás 5, Medgyes 5, Zombori 4, Nagy T. 6 — Pena 5, Azoitei 4. Edző: Varga István
   Békéscsaba: Baji 5 — Mracskó 6, Usmajev 6, Zahorán 6 — Balogh 5, Csató S. 6, Csató J. 6, Dávid 5, Kasik 5 — Fodor 5, Kulcsár 5. Edző: Pásztor József
   Csere: Azoitei helyett Szekeres (5) az 50., Zombori h. Danko (-) a 65., Dávid h. Horváth (-) a 77., Kasik h. Major (-) a 85. percben.
   Gólszerző: Dávid a 47., Puskás a 68. percben.
   Sárga lap: Nagy T. (lerántotta Mracskót) a 28., Mracskó (Szekerest buktatta) az 55., Balogh (elkaszálta Nagy T. lábát) a 85. percben.
   Szögletarány: 4:14 (0:8)
   
   A békéscsabai csapatban az eredetileg megadottal ellentétben Usmajev kapott játéklehetőséget, Major pedig a kispadra ült.
   
   A második percben Kulcsár riogatta Hajdú kapust, amikor Kasik jobb oldali szögletéből öt méterről fölé fejelt.
   A túloldalon Pena szabadrúgása az ég felé zúgott el.
   A 9. percben Bereczki 35 méterről nagyon jól eltalálta a labdát, ám a jobb felső sarok elől Baji kitornázta.
   Két perccel később Zombori a bal összekötő helyén betört, az alapvonalig futott, majd onnan beemelt, Azoitei négy méterről azonban nagyon gyengén a bal kapufa mellé fejelt.
   A 15. percben egy bal oldali szögletet a védők röviden kifejeltek, Mracskó berobbant, és 13 méterről jobb külsővel a bal alsó sarok felé pörgette a labdát, ám Hajdú vetődve hárított.
   A 18. percben Kulcsár a szögletzászlótól jó ütemben adott be a felfutó Kasiknak, aki kapásból megcélozta a bal alsó sarkot mintegy 16 méterről, a csepeliek portása ismét nagy bravúrral vetődve, szögletre tolta a labdát.
   Négy perccel később Csató S. szabadrúgása a védőkről visszavágódott éppen elé, így ismételhetett. A jobb alsó sarok felé meglőtt 30 méteres bombáját Hajdú az alapvonalon túlra tenyerelte.
   A 28. percben egy szabadrúgás-legurítás végén Fodor jobbra kisodródva nyolc méterről megcélozta a bal alsó sarkot, Hajdú sokadszorra is szögletre tornázta a labdát.
   
   Szünet után a 47. percben rögtön góllal kezdtek a békéscsabaiak. Bereczki óriásit hibázott a 16-os előterében, Kulcsár ellopta tőle a labdát, és a bal oldalon az alapvonalig száguldott. Csinált egy cselt, majd látta, hogy Dávid jó ütemben érkezik, így visszagurított a csabai középpályás elé, aki 14 méterről úgy lőtt kapura, hogy közben Hajdú, mint a zsák, eldőlt, a labda a lábát érintette és úgy pattant a hálóba, 0-1.
   Az 59. percben Kulcsár hatalmas léc alá tartó bombáját ütötte szögletre Hajdú.
   A 68. percben Szekeres jobbról ívelt be szögletet, a labdára Baji és Puskás emelkedett a levegőbe. A kapust azonban a középpályás megelőzte, és négy méterről a háló bal oldalába fejelt, 1-1.
   A 71. percben Csató S. jobb oldali beadását Fodor az ötösről nagy helyzetben a jobb sarok mellé fejelte.
   A 80. percben Szekeres bal oldal i beadását Pena öt méterről bólintotta kapura, de Baji nagy bravúrral hárított.
   Kulcsár (balról) hiába iramodik meg, a sötét mezes csepeli védő hazagurítja a labdát előle. Jobbra Kasik figyeli az akciót. (Fotó: Fábián István)
   
   Rekkenő hőség várta a csapatokat a csepeli pályán, amelynek „árnyékosabb” oldalát éppen átépítik. Persze ez a játékosokat egyáltalán nem érinti, az viszont igen, hogy kőkemény talajon léptek pályára.
   Az első tíz percben a Csepel csipkedte jobban magát, annál is inkább, hiszen a fővárosiak igencsak közel vannak a veszélyes zónához, ezért érthető volt, hogy nagyobb fontosságot tulajdonítanak az utolsó előtti forduló találkozójának. Egyszer-kétszer riogatták is Bajit, ám utána elfogyott a lendület. A Békéscsaba ezt használta ki, fokozatosan mezőnyfölényt harcolt ki, és ha nem is sűrűn húztak Hajdú kapujára, általában veszélyes támadásokat vezettek.
   Már az első játékrészben kihasználhatták volna mezőnyfölényüket, ám a csepeliek portása ekkor nagy kedvvel védett, és sokszor bravúros vetődésekkel tornázta ki a labdát. Ezt mutatja a szögletarány is: míg a csepeliek egyszer sem tehették le a labdát sarokrúgáshoz, addig a békéscsabaiak nyolcszor végeztek el kis vagy nagy szögletet.
   A szünet után óriásit hibázott Hajdú, azt megelőzően Bereczki, így megérdemelt vezetéshez jutottak a békéscsabaiak. A meglepetés csupán az volt, hogy Dávid talált be a kapuba.
   Ez ráijesztett a csepeliekre, és ettől kezdve - ha átmenetileg is - ők harcoltak ki némi mezőnyfölényt, és próbálták kapura görgetni a labdát. Több-kevesebb sikerrel, mert a csabai játékosok betömörültek kapujuk előterébe. Úgy tűnt, mintha rá akarnának ülni az egygólos vezetésükre. Ez meg is bosszulta magát, mert egy ártatlannak tűnő szöglet után egyenlített a házigazda.
   Ezt követően gyakran úgy tűnt, mindkét csapat beletörődik a döntetlenbe, noha még egyszer-egyszer kísérleteztek, de egyre csekélyebb reménnyel. Mind többjátékos elfáradt, Dávidnak például a csere előtt görcsbe állt a lába, de Kasik is nehezen mozgott. Ugyanez a túloldalról is elmondható: a meleg visszaütött a játékosokra, így a Békéscsaba tizenötödik döntetlenjét könyvelheti el ebben a bajnokságban egy nem túlságosan „épületes” kilencven perc után.
   
   Edzői nyilatkozatok
   Varga István, a Csepel edzője:
   — Igazából nehéz most mit mondani. Olyan helyzeteket, mint amilyeneket Pena és Azoitei kihagyott, nem szabad elhibázni. Küzdöttünk most is, de ennél többre nem futotta.
   — Mennyiben segített a Csepelen az egy pont?
   — Valamennyit mindenképp, de még most sem lehetünk nyugodtak. Így az utolsó fordulóra, az újpestiek elleni mérkőzésre maradt a döntés. Legalábbis ami az osztályozós hely elkerülését jelenti.
   Pásztor József, a Békéscsaba edzője:
   — Nyernünk kellett volna. Egy-null után egy pár játékosunk nem felszabadultan küzdött, hanem elkezdett kapkodni. Pedig nem nekünk, hanem a házigazdáknak volt veszítenivalójuk.
   — Ezek szerint bejött a „világcsúcs”...
   — Tény, hogy mérkőzéseink mintegy ötven százaléka döntetlennel zárult, pedig most lett volna miért visszavágni a Csepelnek, hiszen tavaly és tavaly előtt is kiénekelték a szánkból a sajtot.
   — Az eredetileg megadottól eltérően más szerkezetű csapattal lépett pályára a Békéscsaba. Miért?
   — Végül is úgy döntöttem, hogy Usmajev kap helyet a védelem tengelyében és Csató Sándor egy sorral előrébb lép, miként korábban is. Azt vártam tőle, hogy szervezze a játékot, ha már Vlaicu megsérült, és nem léphetett pályára Csepelen.
   — Úgy tűnik, néhányan alaposan elfáradtak.
   — Dávidnak sok egy mérkőzés, és Kasik is kifújt a végére. Ám néhányan egyszerűen magyarázat nélkül is gyenge teljesítményt nyújtottak, így például Csató János is. Ám Mracskó is nagyon halvány volt, különösen az első félidőben. Nem volt kit becseréljek a helyükre. Ha ma játszik Vlaicu és Szarvas, mindenképpen nyertünk volna.
   — Elkerülhető gólt kapott a csapat...
   — Annál is inkább, mert olyan ellentámadás végén kaptuk a gólt, amikor még a csepeli térfélen ellenünk szabálytalankodott az egyik hazai védő, amit le kellett volna fújni. Ehelyett tovább engedte Vavika a játékot, és mi kaptunk gólt.
   — Nem sok pihenője marad a csapatnak.
   — Tény, hogy három nap múlva már újra pályára kell lépnünk, de a pécsiek sem pihenhetnek többet. Abban bízom, hogy a zárófordulóban már felszabadultan játszik a csapat.
   
   6. Békéscsaba 29 10 15 4 43-30 45
   ...
   11. Csepel 29 8 10 11 23-26 34

   
   Békés Megyei Hírlap, 1995. június 19.