hozzászólások

1. 
   admin bbsz

   # 1

   2017.01.31, 13:21 (szerk.: 2021.06.08, 23:31)

   Letaglózták a piros-kékeket
   Vasas - Békéscsabai Előre FC 0-4 (0-2)
   
   NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Budapest, Fáy utca, 2500 néző
   V.: Varga S. (Arany, Márton)
   Vasas: Sáfár 4 — Pintér 3 — Maczó 3, Geress 3 — Gricajuk 4, Máriási 4-2=2, Vancea 3, Galaschek 3, Juhár 4 — Váczi 4, Borgulya 3. Edző: Verebes József
   Békéscsaba: Baji 0 — Usmajev 6 — Mracskó 7, Zahorán 6 — Szenti 6, Csató J. 7, Csató S. 6, Kasik 6 — Fodor 7, Szarvas 7, Kulcsár 8. Edző: Pásztor József
   Csere: Geress helyett Pál (4), Maczó h. Jován (4) mindkettő a 32., Csató J. h. Kovács T. (-) a 61., Szenti h. Varga M. (-) a 75. percben.
   Gólszerző: Kulcsár a 10., Csató J. a 28., Kulcsár a 46., Szarvas a 66. percben.
   Sárga lap: Csató S. (Vancea gáncsolásáért)a 25., Máriási (kezezésért) a 29., Burgulya (Csató S. felvágásáért) az 56, Mracskó (Pál akasztásáért) a 85. percben.
   Kiállítva: Máriási az 51. percben.
   Szögletarány: 6:3 (1:2)
   
   A 10. percben máris megszerezte a vezetést a Békéscsaba, amikor a jobb oldalon Szarvas szerzett egy labdát, ügyesen szöktette Fodort, aki a 16-os oldalvonalától a berobbanó Kulcsár elé tálalt. A nagyváradi csatár 11 méterről a jobb összekötő helyéről a kiinduló Sáfár mellett a kapu jobb sarkába helyezett, 0-1.
   A 26. percben Szarvas egészen az alapvonalig száguldott, majd jobbról beadott Csató S. elé, aki közelről a kapu jobb sarka mellé pöccintett.
   A 28. percben Szarvas a balösszekötő helyéről a felező-vonalnál vett startot, Pintér riadtan kísérte, sem szerelni, sem felvágni nem merte. A csabai csatár 16 méterről megcélozta a kaput, ám a labda kipattant egy védőről, éppen a pontosan érkező Csató J. elé, aki mintegy 23 méterről a jobb kapufa belső élére bombázott, a labda onnan gurult a kapu bal oldalába, 0-2.
   Az első játékrész egyetlen valamirevaló angyalföldi helyzete Váczi nevéhez fűződik, aki a jobb összekötő helyéről, 15 méterről a bal oldalhálóba helyezett — kívülről.
   
   Még föl sem állt rendesen a Vasas a szünet utáni kezdéshez, amikor Szarvas a kezdőkörből a megiramodó Kulcsár elé passzolt. A csabaiak gólerős csatára néhány lépés után mesterien emelt a kapura, a kinn álló Sáfár hiába „tolatott” vissza, a labda a jobb felső saroknál hullott a kapuba, 0-3.
   Az 51. percben Máriási kegyetlenül beleszállt Csató Jánosba hátulról, s miután volt már egy sárga lapja, a kiállítás sorsára jutott.
   A 65. percben Kulcsár ugyan betalált Sáfár kapujába, de les címén érvénytelenítette a játékvezető.
   Nem úgy egy perc múlva, amikor Mracskó a jobb oldalon az ötös és az alapvonal találkozásánál alányesett a labdának, Sáfár fölött elsuhant, az éppen berobbanó Szarvas előtt landolt, aki előrevetődve, külsővel a hálóba pofozta a labdát, 0-4.
   A 84. percben Kovácsot szabálytalanul szerelték, aki összeesett és hordágyon vitték le a pályáról.
   
   Nagy várakozás előzte meg a több, mint három hónapos szünet után folytatódó hazai első osztályú bajnokság nyitányát.
   Nem éppen a legkedvezőbb előjellel utaztak a lila-fehérek a fővárosba, minden bizonnyal nyomasztotta a játékosokat, hogy éppen a Vasassal kezdenek. Azzal az angyalföldi gárdával, amelyikben három egykori csabai rúgja a labdát, köztük Váczi Zoltán, akitől az lett volna várható, presztízst csinál egykori csapata elleni 90 percből. Hogy nem tette, az nem csak rajta, hanem Zahoránon is múlott, aki nagyon jól semlegesítette az apró termetű gólvágót.
   Nem lehet azt mondani, hogy idény eleji játékkal indult a találkozó. Legalábbis békéscsabai szempontból. A lila-fehérek tartózkodása hamar a múlté lett, amikor Kulcsár kilőtte Sáfár kapuját. Ettől azonban végképp béklyó került a hazaiak lábára, nem úgy a vendégekére, akik egyre lendületesebben támadtak.
   A gólok számának növekedésével egyre oldottabbá vált játékuk, a második félidőben szinte örömfutballt játszottak, s letaglózták az egykor szebb napokat megélt piros-kékeket.
   A csabaiak még ilyen arányban is megérdemelten nyertek, amely jó előjel lehet a tavasz következő mérkőzéseire.
   
   Edzői nyilatkozatok
   Verebes József, a Vasas edzője:
   — Két hónapot dolgoztak a játékosok, látszólag hiába, mivel teljesen hitehagyottak voltak, és nagyfokú önbizalomhiányban szenvedtek. Érthetetlen számomra, hogy egy kemény téli alapozás után hogyan játszhattak ilyen gyermetegen.
   — Levente gólokról beszélt a televízió nagy nyilvánossága előtt...
   — Mind a négy gól esetében mi gurítottuk oda a labdát az ellenfélnek. A második félidő első percében bekapott potyagól végképp megfogta a társaságot. Hiába készülünk hihetetlen nagy lelkesedéssel, ha a kishitűség úrrá lesz rajtunk. Egyénileg nagyon jól képzett játékosokból áll a keretünk. Ám a játékosok képtelenek magukévá tenni a taktikai elemeket, és sokan nem partnerek a munkában. A csapatnak nincs tartása. Tovább fogok kísérletezni az előrelépés érdekében, de néhány játékostól meg kell válnunk.
   Pásztor József, a Békéscsaba edzője:
   — Tartottam ettől a mérkőzéstől, ugyanis ahová Verebes megy, ott azonnal feldobja a csapatot. Lélektanilag nagyon fel tudja készíteni a labdarúgókat, de úgy látszik ez most kivétel volt. A télen igazán komoly mérkőzést nem játszottunk, ezért nem is tudtam, milyen passzban van a csapat. Még engem is meglepett, hogy milyen jó állapotban vannak futballistáink, frissek voltak, szellemesen játszottak, de az is az igazsághoz tartozik, hogy nagyon jókor jött az első gól, amitől „megtanult” a csapat futballozni. Ezt követően már pergett minden magától, elkaptuk a ritmust, jöttek a gólok.
   — A négy gól ellenére nagyobb különbséggel is nyerhetett volna a csapat.
   — Tény, de a végén olykor elszórakozták a további lehetőségeket a játékosok. Olyanokat, amilyenek be kellett volna rúgni.
   — Még az utolsó negyedórában is harsányan biztatta játékosait...
   — Kiabáltam, mert jól ismerem a csapatot. Kettő-, de három-nullnál is kaphattunk volna gólt, s akkor nem mertük volna nyújtani ezt a sokmozgásos játékot. Egyébként is a magyar játékos a biztos vezetés tudatában nem akar védekezni, kényelmessé válik, ami esetenként megbosszulhatja magát.
   — Az egykori békéscsabaiaktól, Váczitól és Vanceától ezt várta?
   — Őszintén? Nem félt tőlük a csapat. Tudom, hogy nagyon jó játékosok, ám a Vanceával szemben álló Csató S. sokkal jobb játékos, gyorsabb, mozgékonyabb, így minden párharcból győztesen került ki. Váczit zömében Zahorán fogta, szinte teljesen kikapcsolta a játékból, Váczinak mindössze egy veszélyes megmozdulása volt. De egyébként is jól semlegesítettük a két éket. Ennek, illetve a jó védekezésnek köszönhető győzelmünk.
   
   4. Békéscsaba 16 8 5 3 30-20 29
   ...
   15. Vasas 16 3 3 10 20-31 12
   

   Békés Megyei Hírlap, 1995. március 6.
   

   Ez is egy békéscsabai gól lett volna... Csató Sándor és az égiek azonban megkegyelmeztek a Vasasnak.
   A Vasas védekezése szombaton messze járt a klasszikustól.

   
   Nemzeti Sport, 1995. március 5. és 7.(Arcanum DT)