hozzászólások

1. 
   Zsorzsinju

   # 4

   2017.12.24, 18:12

   Payer Imre első mérkőzése a válogatottban.
   
    
2. 
   admin heimo

   # 3

   2017.10.02, 20:49 (szerk.: 2017.10.02, 21:12)

   
   
   A magyar-osztrák reprezentatív csapat mérkőzése. A mult hét vasárnapján ezrével tódult ki a fővárosi sportkedvelő közönség az Üllői-uti pályára. Ausztria válogatott csapata — prágai és bécsi fiuk — állott szemben Magyarország válogatott csapatával. Ennek a mérkőzésnek az eredményére volt kíváncsi a football-közönség tízezrei, mert eddig az osztrákok mindig előnyben voltak a football-mérkőzésnél. Az eredmény, mint ismeretes, 2 : 0 a magyarok javára. Képünkön a sötét ingben levők a magyarok, a fehér ingben pedig az osztrákok.

   
   Tolnai Világlapja, 1911. november 19.
    
3. 
   HSV

   # 2

   2015.05.20, 13:16

   Domonkosnak alig jutott labda. Ez a tény egymagában megmutatja, hogy mennyi abban a förmedvényben az igazság, hogy az osztrákok megérdemelték volna a győzelmet. (...) Ami kevés dolga volt, azt jól végezte. Félelmetes biztonsággal.
   
   Rumbold és Szendrő a legsajátságosabb szerepet játszották a szakértő-laikusok előtt. Hol brillíroztak, hol paccoltak. Igen nehéz helyzeteket fényesen oldottak meg, máskor azonban rosszul helyezkedtek és hibáztak. Az ok egyszerű: mind a kettő jó formában volt, de néha a halfsor fölmondta a szolgálatot, half nélkül pedig jó bekknek lenni nehéz.
   
   A halfsor volt a csapat gyöngéje. Bródy lángoló lelkesedéssel játszott, de sokat kellett jobbra-balra segíteni, aminek a következménye volt, hogy néha nem volt a helyén. Aztán meg a labda bedásai gyöngék. Csapkodva adta át a csatároknak, akiknek verekedni kellett érte.
   
   Bíró a lábát fájlalta a szerdai mérkőzéstől. Ez zsenírozta és ártott a helyezkedési érzékének. Azonkívül lassúbbá is tette, pedig a futási képessége amúgy sem príma. Ami labdát leadott, az azonban mindig kész munka volt.
   
   Payer többet tett, mint amennyit vártunk tőle. Hűséges, becsületes franzstadt modorban inkább a bekkeket támogatta, mert nem ismerte a saját erejét, és nem akart hibázni. Az első 10-15 perce mizeráblis rossz volt, de aztán igen-igen sokat mentett hátul. A második félidőben elment minden lámpaláz és akkor kezdett half lenni. Attól kezdve támogatta a csatársort is.
   
   A csatársor volt az én büszkeségem. (...) Kezdjünk Borbáson. Nem igaz, hogy formátlanul játszott. Dolgozott és iparkodott. De amikor az ő finom munkáját minduntalan megakasztotta a Wackenreuther kezelése, akkor persze hogy nem tudott sokat mutatni. Egyrészt a karját elejbe rakta, a bíró meg hátul volt, nem vette része. Ezekért a kezelésekért érte utol az osztrák csapatot a végzete tizenegyes alakjában. Mert amikor azt a bíró megítélte, talán nem volt teljesen indokolt, külföldön aligha adták volna meg. Azonban a sok faultjáért Wackenreuther régóta rászolgált.
   
   Schlosserról is azt zenélték, hogy nem tudott semmit. Dolgozott, fáradt. Bámulatos kitöréseket csinált, hárman lefogták, s ha megmozdult, beléje másztak. Dribliről szó sem lehetett. Kapásból kellett tovább adni a labdát, és mindegyik csodásan sikerült.
   
   Koródy valamivel gyöngébb volt az előző heti formájánál. De hát mások is voltak az ellenfelei. Soha komoly bosszankodásra okot nem adott s folyvást segítette a partnereit.
   
   Bodnár. A vasember. Sokkal többet mutatott, mint máskor, mert szabadabban is volt hagyva. A csodáit mutatta a leleményességnek. Úgy fúródott bele az ellenfélbe, mint valami gép.
   
   Sebestyént se lehet kritizálni. Persze hogy nem játszhatott úgy "kint a bárány, bent a farkas"-t az osztrákokkal, mint a svájciakkal, mert gyorsabbak voltak emezek és jobban is ismerik.

   
   
   Forrás:
   Nemzeti Sport 1911. 11. 12.
   
   Havas Lajos és Lucius Károly lengettek Devittnek "ennek a flegmatikus svájci angolnak".
    
4. 
   admin fgymat

   # 1

   2009.05.09, 21:41 (szerk.: 2017.10.08, 15:52)

   A csapatot a válogató bizottság állította össze. Ez volt a Wagner-Trophy (Wagner-serleg) első mérkőzése.
   Először volt válogatott mérkőzés az Üllői úton. A korábbi hazai mérkőzések - egy kivétellel, amikor a Margitszigeten volt a meccs - a Millenáris pályán zajlottak. Soha ennyi néző nem látta, (nem is láthatta, hiszen a "Mili"-n nem fértek el ennyien) még a válogatottat játszani.
   
   Csak közepesen teljesítettek fiaink, de végül két góllal sikerült nyernünk. Ebben az is segített, hogy a vendégek 11-est hibáztak.

   
   forrás:
   mafoci