hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 1

   2023.12.31, 08:00

   Az őszi elsőségre pályázó újpestiek és a kieső helyről menekülő hazaiak mérkőzését a hűvös idő és a televízióközvetítés ellenére ötezren tekintették meg, ez fehérvári viszonylatban szép számnak számít. A Videoton játékán érződött, hogy számára csak a győzelem az elfogadható eredmény. Az Újpesti Dózsa nagyobb tudásában bízott, és nyugodtan - elsősorban a biztonságos védekezést szem előtt tartva - játszott. Ez a taktika az első félidőben - úgy tűnt - be is válik. A hajrában aztán a szemfüles Magyar - kihasználva Kecskés hibáját - a kifutó Gróf mellett a bal alsó sarokba perdített (1-0). A második félidőben már sokkal bátrabban játszott a vendégcsapat, e játékrészben némi fölényben is volt, mégis a hazai kapus közreműködése kellett az egyenlítő gólhoz. A 72. percben Kecskés ívelt szabadrúgásból a kapu elé, Koszta kijött az ötösig, de a labda mellé ütött, a kavarodásban Kovács eszmélt a leghamarabb, és hat méterről a kapu közepébe gurított (1-1). A hajrában mindkét kapu előtt adódtak gólszerzési lehetőségek, de vagy a túlzott önbizalom (a 79. percben Katona és Steidl is először a cselt választotta az azonnali lövés helyett), vagy kitűnő kapusteljesítmény (a 81. percben Novath fejesét, a 89. percben Májer lövését védte bravúrral Gróf) meghiúsította az újabb gólszerzést. A mérkőzés után mindkét csapat játékosai elégedetlenek voltak, mindegyikük úgy érezte, győzelmet érdemeltek volna. Szerintünk viszont a döntetlen az igazságos eredmény.

   
   Népszabadság, 1987. november 09.