Magyarország - Románia 2 : 0
hivatalos, barátságos válogatott mérkőzés
« előző
229.
hivatalos válogatott mérkőzés következő »
helyszín :
Budapest, IX. ker., Üllői-úti Sporttelep
játékvezető :
Popović Mika (Jugoszlávia)
nézőszámok:
- info.frf.ro: 20.000
- Nemzeti Sport: 20.000
-
73' Sárosi György 1 - 0 75' Gyetvai László 2 - 0
Magyarország | Románia |
---|---|
szövetségi kapitány: Ginzery Dénes |
szövetségi kapitány: Economu Virgil |
meccstörténelem
- 2015.09.04 Magyarország - Románia 0-0
- 2014.10.11 Románia - Magyarország 1-1
- 2013.09.06 Románia - Magyarország 3-0
- 2013.03.22 Magyarország - Románia 2-2
- 2009.08.12 Magyarország - Románia 0-1
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Képes Sport
via: http://www.tempofradi.hu/1940-v-12-ferencvaros-bocskai-50
Utána hangos-filmszerű jelenetek következtek: a zöldgyepes pályára kivonultak az ifjúsági csapatok és bemutatták, hogyan kell készülődni a futballistáknak a mérkőzésekre. Olyan volt ez a bemutató, mint egy igazi színes film, amelyet Pluhár Pista szinkronizált. Megafonon keresztül konferálta be a fiatal játékosok különböző gyakorlatait.
A közönség megtapsolta a bemutatót és megelégedetten vette tudomásul, hogy az MLSZ-ben behatóan foglalkoznak a futballsport jövő reménységeivel. Öt óra után pár perccel vonultak az arénába a résztvevő csapatok. A kölcsönös üdvözlések elhangzása után a zenekar eljátszotta a himnuszokat. Megható, ünnepi pillanat volt, amikor húszezer néző énekelte a magyar himnuszt.
Végignézte a mérkőzést Marinescu volt közrendészeti miniszter, aki jelenleg a legfelsőbb román sportszövetség elnöke. Viharos szél ellen a román csapat kezdte meg a támadást ezzel az összeállítással:
Dávid – Sfera, Lengheriu – Vintilla, Juhász, Demetrovics – Bindea, Spielmann, Barátki, Reuter, Popescu.
Alighogy Barátki elindította a labdát, Toldi megkaparintotta és mindjárt megkezdődött a magyar ostrom. Csapatösszeállításunk ez volt:
Csikós – Pákozdi, Polgár – Király, Sárosi III., Dudás – Kincses, Sárosi dr., Toldi, Harangozó, Gyetvai.
A második percben Sárosi dr. zúgó bombája a kapufát súrolva pattant ki, aztán Kincses lefutása hozta zavarba a román védőjátékosokat. Egymást követte a huszárattak és az első tíz perc azzal telt el, hogy az egész román védelem a kapu előtt tömörült és visszaverte a támadásokat. Ebben nagy segítségükre volt szél, amely a csatáraink elől elsodorta a labdát és az is, hogy a három belső csatár nem értette meg egymást.
Mindjárt az első percekben kitűnt, hogy Toldi legendás szíve ugyan most is a helyén van, de a nehéz, sáros talajon nem tudja majd képességeit kifejteni. Nem középcsatár! Forró, tíz perc után - miközben védelmünk mindig visszavert minden ellentámadást - előrevágtatott a román balszélső és lövése épp úgy, mint pár perccel előbb Sárosié, a kapufáról pattan ki.
A közönség viharzó biztatása sem volt elegendő csatáraink gólt lőjenek. Pedig mindenki látta, hogy a magyar együttes mennyire küzd, milyen nagy a harci kedve. Félórai meddő csatárjáték után Sárosi dr. lett a center és Toldi a jobbösszekötő. Most már stílusosabban ment a játék, de csatáraink most sem tudtak eredményt elérni.
A második félidőben a románok játszottak vihartól támogatva. Most a magyar védelem is tanújelét adhatta kiválóságának. A magyar támadások azonban most sem szűntek meg, és állandóan bombázták a Dávid által védet román kaput.
Tizenöt percnyi csata után Sárosi doktort kornerra szerelték a románok. A sarokrúgást Kincse irányította a kapu elé. Amint középre ért a labda, egyszerre csak kiemelkedett öt román játékos között Sárosi dr. feje és villámgyorsan megváltoztatta a labda útját, amely elpattant a kapuba.
Nagy örömet okozott a magyar csapat vezető gólja és most fokozódott az ostrom. A második gólt szép akció előzte meg: Király szerelt, előrenyomult, a labdát odaadta Sárosi Bélának, az előretört. „Lőj!” – kiáltotta a tömeg.
Lövésre helyezkedett a román védelem is de Sárosi III. átadta a labdát Gyetvainak. A szélső elfutott a melléje kirendelt román játékostól és nagy erővel megvágta a labdát, amely oldallécről, mint a bomba zuhant a kapuba. 2:0.
Szerettek volna a románok is gólt lőni, de nem tudtak. A fair román csapatból kitűnt Barátki, a volt Hungária-játékos erőszakoskodása, de hiábavaló volt, mert védelmünk könnyűszerrel vette el tőle a labdát. Durvaságára nem reagáltak! A román csapat az utolsó percben két kornert ért el ellenünk, de védelmünk mind a két remek támadást kiparírozta.
A magyar csapat ezzel a győzelemmel vezet a Duna Kupában. Annak ellenére, hogy a győzelem csak a második félidőben született meg, a magyar csapatról dicsérettel kell megemlékezni.
Vitéz Ginzery Dénes szövetségi kapitány az adott helyzethez mérten ismét jól állította össze a magyar csapatot és munkássága iránt a magyar sporttársadalom továbbra is teljes bizalommal van.
Egyébként ez a meccs is azt bizonyítja, hogy Sárosi Gyurka nélkül nincs magyar győzelem, és nagy kárt okoznak a magyar futballsportnak azok, akik a legkitűnőbb magyar játékost „fűrészelik”. Csikósnak nem volt különösebb dolga, de látszott, hogy jó formában van. Pákozdi és Polgár végig egyformán jók voltak.
A fedezetsor kiemelkedett a mezőnyből: Király, Sárosi III. és Dudás gyönyörűséget okoztak a nézőseregnek. Ugyancsak kiemelkedett Sárosi dr., míg a csatársor többi tagja váltakozó játékot mutattak, hol jól játszottak, majd meg sokszor hibáztak.
A fair román csapatból a közvetlen védelem tűnt ki, de jól működött náluk is a fedezet sor. A csatársorban a gyors Bindea a legveszélyesebb. A jugoszláv Popovics jól vezette a meccset.
http://www.huszadikszazad.hu/1940-majus/sport/magyarorszag-romania-20-00
http://www.rsssf.com/tablesd/danube40.html
Economu Virgil dr. a román szövetségi kapitány: Ebben a kegyetlen szélben és ezen a csúszós talajon jobban érvényesült a magyar csapat taktikája. A győzelem megérdemelt, de megelégedve állapítom meg, hogy a magyar csapatnak nagyon meg kellett dolgoznia ezért a győzelemért. A közönség sportszerű viselkedése teljesen meghódított bennünket. Igaz, hogy nagyon fair volt a játék. A magyar csapat minden tagja nagyon jó játékos. Sárosi III. és Gyetvai emelkedett ki mégis az együttesből. A mi csapatunknak nem volt könnyű dolga. A védelem remek, a fedezetsor legjobbja Vintila. Demetrovicstól jobb játékot vártam. Meg kell mondanom, hogy Bindea gólja szabályos volt. Világosan látszott, hogy a játékvezető sokáig habozott, amíg fújt. Most már megmondhatom, hogy a játékvezető ellen a mérkőzés előtt óvást emeltem, de a jugoszláv szövetségi vezetők kérésére ezt visszavontam. Most utólag csak annyit állapítok meg, hogy Popovics nem jól vezette a mérkőzést. De ez semmivel sem csökkentheti a magyar győzelem értékét.
forrás:
Nemzeti Sport
1940.05.20.
forrás:
Nemzeti Sport
1940.05.20.
Irreális játék alakult ki. A szél legalább annyit terelgette a labdát mint a játékosok, ha nem többet. Szögletet, csak úgy lehetett elvégezni, hogy a labdát földhalommal védték meg az "elfújás ellen". Szabadrúgásoknál akár 20 métert is elsodorta a szél a labdát. A második magyar gólba is besegített az orkánszerű szél, a kapuba terelve a lövést. A román kapus így is további találatoktól mentette meg a kaput jó teljesítményével.
A román kapitány elégedett volt az eredménnyel, elismerte a magyar csapat technikai fölényét és megköszönte e közönség rendkívül sportszerű viselkedését.
A játék a KK helyett kiírt Duna Kupáért folyt.
A román válogatottban középcsatárt játszó Barátky a harmincas évek elején a magyar válogatottban is rúgta a labdát. Csatártársa Spielmann szintén volt magyar válogatott Sárvári néven.
forrás:
mafoci