hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 1

   2016.04.28, 19:18

   Értékes döntetlent ért el a Pécsi Dózsa
   
   A PÉCSI DÓZSA utolsó előtti hazai mérkőzését a bajnokságra törő Újpesti Dózsa együttesével játszotta itthon. A találkozót nagy érdeklődés előzte meg, mintegy 18 ezer szurkoló volt kíváncsi a két testvéregyesület összecsapására. A játék színvonala a vártnál gyengébb volt, mert mindkét csapat részéről a csatársorok gyengén játszottak. Az első félidőben kiegyenlített küzdelem folyt a pályán, és a védelmek a gyenge csatársorok próbálkozásait minden tekintetben rombolni tudták. A második félidőben a Pécsi Dózsa játszott fölényben és mégis az első gólt a vendégeknek sikerült elérniök, Göröcs révén. A gól után a pécsiek fellelkesedtek és a sorozatos támadásaik révén sikerült az egyenlítő gólt kiharcolni. Végig izgalmas, érdekes volt a két csapat küzdelme, de a két csatársor gyengélkedett. Nem láttunk színvonalas támadásvezetéseket, nagy helyzeteket, mert ami helyzete volt a két csapatnak, csak egyszer-egyszer tudta kihasználni. Végeredményben a döntetlen igazságosnak mondható. Dicséretet érdemel a hazaiak lelkes játéka, amellyel végig küzdötték a találkozót. A pécsi csapatból Csupák, Serédi, Hegyi, Kocsis és Halasi játszott jól. Az Újpesti Dózsából Várhidi, Solymosi és Lenkei árult el jó formát.
   
   
   Vélemények a P. Dózsa—U. Dózsa találkozóról
   
   Már tömöttnek látszott a Verseny utcai pálya, amikor még mindig hömpölygött az emberáradat a mérkőzés színhelye felé. Hol volt a ragyogó tavaszi vasárnapon, a Komló elleni mérkőzés bosszúsága?!? ... Még azok is a nézőtéren szorongtak, akik egy héttel ezelőtt hangos esküvéssel fogadták, hogy soha többé Dózsa-mérkőzésre!
   
   KÁLLAY LIPÓT, edző gondterhelt arccal járt-kelt a mérkőzés előtt. Az izgalmakban bővelkedő mérkőzés után a következőket mondotta
   
   — Nagyon örülök, hogy a nagyszerű formában lévő Újpesti Dózsa ellen megszereztük az egyik pontot. Különösen Hegyi ragyogó játékának örülök, aki szerintem a mezőny legjobbja volt. Higgadtan játszott és labdái majdnem minden esetben emberhez szálltak. Dacára annak, hogy az Újpest vezetett, mi sokkal közelebb álltunk a győzelemhez. A második félidő végén csatáraink is erősíteni tudtak és ha ekkor Lungnak nincs eléggé helyén a szíve, akkor Török lövése bizonyára a hálóban köt ki. Annak ellenére, hogy mi többet támadtunk — a döntetlen eredménnyel elégedett vagyok. Remélem, hogy a Salgótarján ellen is ilyen szívvel-lélekkel harcolnak a fiúk. Az ellenfél csapatából nekem Göröcs — különösen szép gólja miatt, — Lenkei, Szini és Sóvári tetszett. A mieink közül védelmünk — élén Hegyivel, — Török, Rádi nagy munkabírásával és Dunai II. egyre határozottabb játéka tetszett.
   
   KALOCSAY GÉZA DR., az Újpesti Dózsa edzője:
   
   — Csatársorunk nem a legjobb formában játszott. Úgy vettem észre, mintha kicsit fáradtak lennének a fiúk. Ennek ellenére jó iramú, izgalmakkal teli mérkőzésnek voltunk szemtanúi. Jól rombolt a pécsi védelem, különösen Hegyi, akinek a játéka a mezőny fölé emelkedett. Az első félidőben szépen kombináltak a mieink. Gólunk korszerű, ragyogó támadásból született. Az egyenlítő gól védelmünk kihagyásának köszönhető, mert senki sem ügyelt a középen előretörő Kocsisra. Saját csapatunkból Lung, Lenkei és Bene, a pécsiek közül a védelem és a csatársorból Török játéka tetszett.
   
   GÖRÖCS JÁNOS:
   
   — A nagy tét miatt nem alakult ki szép játék, csak csapkodás. Ezúttal nekünk csatároknak sem ment úgy, ahogyan az utóbbi időben. A pécsi védelem jól állt a lábán, néha keményen játszottak. A döntetlen eredményt igazságosnak tartom.
   
   SOLYM0SI ERNŐ:
   
   — Küzdelmes, kemény mérkőzés volt. Csatársorunk nem nyújtotta ezen a találkozón azt, amit az utóbbi mérkőzéseken, de úgy vettem észre, hogy féltek is a kemény pécsi védőktől. Bár a hazaiak többet támadtak, az eredményt igazságosnak tartom. Sajnos, egy Rádival történt összecsapás alkalmával bal combomon sérülést szenvedtem s így kétséges, hogy a Vasas ellen tudok-e játszani.
   
   
   Szót kérnek a hölgyszurkolók!
   Női szemmel a P. Dózsa—U. Dózsa találkozóról
   
   
   Nem lenne igazságos dolog, ha megfeledkeznénk hölgyszurkolóinkról, akik télben, szélben és esőben ott izgulnak a lelátón és ha egyik-másikuk nem is annyira labdarúgó szakértő, mint a sportpályákat megjárt férfiak, de a szurkolásban gyakran többszörösen felülmúlják a férfiakat. Ezúttal három hölgyszurkolót választottunk ki a sok száz közül, akiknek kikértük véleményét részben mérkőzés előtt, részben a befejezés után.
   
   KÁLLAY KAMILLA, a P. Dózsa edzőjének leánya:
   
   — Nem a legerősebb csatársorral állunk ki az újpestiek ellen, ennek ellenére bízom a csapatban. Ha nem maradnak adósak a lövésekkel és a kínálkozó helyzeteket kihasználják, akkor nem lesz baj. Ha most nem szerzünk pontot, akkor könnyen baj lehet. Az Újpest és a Salgótarján elleni találkozó az, amelyen még kereshetünk.
   A mérkőzés végén: — A mezőnyben vendégeink fölé kerekedtünk, sajnos kínálkozó helyzeteinket nem sikerült kihasználni. Megérdemeltük volna a győzelmet.
   
   ZENGŐI ISTVÁNNÉ, a P. Dózsa tartalék kapusának felesége:
   
   — Nagyon szeretném, ha ezen a mérkőzésen végre megtörne a jég és a csapatnak sikerülne megszerezni a győzelmet. Úgy vélem, ha a játékosok teljes erőbedobással, szívvel-lélekkel küzdenek és a gólhelyzeteiket kihasználják, akkor nem éri csalódás a közönséget.
   
   DANKA IMRÉNÉ, a mérkőzés után:
   
   Az NB I - ben öt gólhelyzetből legalább hármat értékesíteni kell. Különösen az első félidőben voltak helyzeteink, melyek közül párat feltétlenül be kellett volna lőnünk. Egy mérkőzésen nem a védelmeknek, hanem a csatároknak kell gólt lőni. "Kismillió" helyzet kihagyása mellett elégedettek lehetünk a döntetlennel.
   
   Dunántúli Napló, 1962. április 06.