hozzászólások

1. 
   seamandarin

   # 2

   2022.04.07, 23:38 (szerk.: 2022.04.08, 10:49)

   UTE: Remete—Kelecsényi II., Fogl III. —Kelecsényi I., Baubach, Peics— Paulusz, Kósa, Priboj, Schaller, Szidon.
   BTC: Palcsek— Orbán, Schejbál— Szabó, Schweng, Werner—Lehotzky, Licskó, Horváth, Trihovszky, Brankler.

   
   Nemzeti Sport, 1922. december 4.
    
2. 
   seamandarin

   # 1

   2022.04.07, 23:36 (szerk.: 2022.04.08, 10:59)

   UTE — BTC 5:0 (3:0)
   
   Ujpesti Stadion, 1500 néző
   Biró: Schissler József
   
   A válogatott meccs boszankodó nézőseregének ki kellett volna mennie az ujpesti csapat meccsére, hogy lássa: hogyan „kellett" volna játszania mult vasárnapon a „magyar" csapatnak. Az UTE utolsó meccsén teljes egészében bemutatta azokat a jó tulajdonságokat, amik megszerezték neki a bajnokság vezető helyét.
   
   A labdának állandó követése, a labda birtokában levő ellenfél zavarása, majd azt megszerezve, a támadások villámgyors keresztülvitele, párosulva a jobb helyzetben levő önzetlen passzolással és állandó céltudatos helyezkedéssel; a kapu előtt energikus áttörések, haladék nélkül való lövés, vagy pedig szükség szerint a labdának gólba vitele — azok az erények a fáradhatatlanságon és egymás kölcsönös támogatásán kívül, amelyek legjobban jellemzik az UTE játékát s amelyek megszerezték neki nemcsak az elsőséget s az ezzel egvütt járó népszerűséget, hanem a szakemberek általános becsülését is.
   
   Ha a magyar válogatott csapat az elmult vasárnapon csak felerészben is birtokában lett volna ezeknek a futballjavaknak, ugy gólokkal verte volna le az osztrák válogatottakat.
   
   Az UTE játékán keresztül megtanulhatjuk azt az örök igazságot, hogy a futballjáték társasjáték, amelyben a labdatechnikának, a labdakezelés zsonglőri művészetének is csak közvetett szerepe van, az csak akkor érték a csapatra, ha megfelelő adag lelkesedéssel, játékkedvvel párosul, s nem szorítkozik egy játékosra, hanem a művészi akciókat elősegitik a partnerek is.
   
   Az UTE játékában talán kevésbé gyönyörködtet bennünket a trükkök: sorozata, akcióik talán egyszerűbbek, de mindenesetre hasznosabbak és célravezetőbbek, anélkül, hogy a célnak megfelelő technikát nélkülöznék.
   
   Hogy tényleg az UTE együttesben rejlő jelességek, s nem az egyének teszik ma ki az UTE csapatát, azt mutatta éppen a mai mecscs, amikor az UTE legnagyobb erősségét, Fogl
   II.-t nélkülözte. Fogl nélkül is állandó fölényben volt az UTE csapat, s nagyarányu győzelme egy pillanatig sem volt kétséges.
   
   A csapatnak a főerőssége ma is a halfsor volt, amely mint tengely a mozdonyon, állandóan mozgásba hozta a támadás kerekeit; a BTC szélsó akcióit pedig kitűnő helyezkedésével már csirájában elfojtotta. Kelecsényi—Baubach—Peics ezuttal egyformán jó volt, s ha Kelecsényit mégis kiemeljük, annak oka bámulatos tempobirása, amely egyformán hasznára volt a védelemnek, támadásnak egyaránt Baubachnak és Peicsnek főként passzjátékát emeljük ki.
   
   Ilyen halfsor előtt nem volt nehéz munkája a csatársornak, amely állandóan kapta a jó labdákat. De, — s ezt már a csatársor javára írjuk, — a csatárok is okosan használták fel a passzokat, s még Schaller, aki tipikus egyéni játékos volt, sem feledkezett meg igénybevenni partnerei támogatását. A támadásnak legjobb része is ezuttal a három belső csatár volt, akik okos taktikával, a labdának azonnali továbbításával és folytonos helyváltoztatással zavarták meg a BTC tömörült védelmét. Hogy több gólt nem lőttek ötnél, azt Palcsek kitűnő védésén s Orbán—Scheíbl agilitásán kívül balszerencséjüknek tulajdoníthatják, s annak, hogy minden lövési alkalmat azonnal fel is használtak a lövésre, ami által persze sok helyzet veszett kárba, de viszont az öt gól a lövőkedv javára írandó.
   
   A csatársorban Schaller—Priboj—Kósa egyformán kitűntek agilitásukkal s Kósa külön is finom labdaletolásaival. Szidon és Paulusz, bár ezuttal a belsők után soroltuk őket, szintén megtettek mindent a gólok érdekében; a csuszós talaj azonban talán az ó beadásaik pontosságát befolyásolta leginkább.
   
   Az UTE védelmének kevés dolga akadt Remete egy-két kritikus helyzetet biztosan tisztázott; Kelecsényi meglepően bevált; jól szerelt s okosan irányította labdáit; Fogl III.is jobb volt, mint a válogatott meccsen.
   
   As UTE mellett, s az öt gól ellenére is dicsérettel kell megemlékeznünk a BTC-ről, amely sokkal frissebben, lendületesebben játszott, mint as ősszel általában, a csapat stílusának azonban olyan fogyatékosságai vannak, a lassuságon kívül is, amely megkönnyíti az ellenfél helyzetét. Nem tudnak passzolni; a helyezkedési érzék minimális a csapatokban, már pedig a lendület és játékkedv sem elegendő egyedül az eredményességhez.
   
   A hibák főként a csatársorban nagyok; a halfsor elég ügyes a szerelésben; a védelem munkája pedig határozottan felülemelkedik a közepesen. Palcsek a kapuban néhány ügyes védést produkált; kívüle Orbán balbekk és a két szélsöhalf, Szabó és Werner játéka vált nagy hasznára a csapatnak.
   
   A játék az első perctől kezdve a BTC térfeleben folyt; s Remetének az elsó félidőben csak egyszer volt alkalma labdához nyulni. Az első gólt a 6. percben Kósa rugja. Schaller-Szidon szemnek is tetszetős oxford-rugásokkal leviszik a labdát; Szidon magas centerét, Schaller Kósához emeli,aki őt lépésről belövi. Ezután igen sok lövés megy kapu fölé és mellé, főként a belső csatárok részéről. Végre a 20.percben Schaller—Priboj összjátékából utóbbi szép gólt lő.
   
   BTC védelem most erősen tömörül; az UTE erősíti az iramot, de Schaller és Priboj lövései nem találnak utat a kapuba. A félidő végén végre Schaller áttöri a védelmet, de elfaultolják, s a megítélt 11-est ugyanő lövi a 42.percben a gólba. A II. félidő lendületes UTE támadással kezdődik, s a belsők összjátékából Pribojnak már a 2. percben sikerül áttörnie a BTC védelmen s a labdát a kapus mellett gólba gurítani.
   
   Ezután a BTC is lejut az UTE kapuhoz; sikerül is néhány szabadrugással veszélyeztetni azt, Brauchler is tiszta lövőhelyzetbe jut, de a lövések rosszul sikerülnek. A 22. percben ismét belső összjáték eredménye az UTE ötödik gólja; Schaller jut lövöhelyzetbe, áttör s a kapus mellett a kapu balsarkába plasszirozza a labdát. Az UTE ezatán is a gólhelyzetek sorozatát teremti, most már Szidon és Paulusz is a lövők sorába lépnek, de labdáik vagy a kapufáról pattannak le, vagy hajszálra kapu mellé kerülnek.

   
   Sporthirlap, 1922 december 4.