MAC - UTE 3 : 1
I. osztály 1913/1914
I. osztály 1913/1914: összes
mérkőzés
helyszín :
Budapest, XIII. ker., Margitsziget
játékvezető :
Schubert Ferenc
nézőszámok:
- Sporthírlap: 500
 MAC
|
UTE
|
|---|---|
|
vezetőedző: hiányzó adat beadása |
vezetőedző: hiányzó adat beadása |
meccstörténelem
- 1923.06.10 UTE - MAC 1-0
- 1922.11.12 MAC - UTE 0-3
- 1922.05.21 MAC - UTE 0-2
- 1921.09.11 UTE - MAC 0-0
- 1921.05.29 MAC - UTE 2-2
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
(Margitszigeti pálya.) Alig száz főnyi közönség előtt folyt le a fenti bajnoki mérkőzés, a melyet áz atléták csapata nagy fölénynyel nyert meg. A két tartalékkal játszó újpestiek csak az első félidőben bírtak kellő ellenállást kifejteni, szünet után azonban teljesen visszaestek és csak az egyik MAC-játékosnak súlyos szerencsétlensége folytán a sárga-kékeknél bekövetkezett deprimált hangulat okozta, hogy győzelmük a goalarányban nem jutott eléggé kifejezésre.
Racskónak, az UTE jobbszélsőjének egyik: lerohanása alkalmával kavarodás támadt a MAC kapujának büntető területén kívül és egy — mindkét csapat és a biró által elismerten — véletlen foul következtében Stiller, az- atléták baloldali hátvédje olyan szerencsétlenül bukott, hogy hátgerinczcsigolyái. több helyen eltörtek. Az életveszélyesen megsérült játékost klubja az egyik fővárosi szanatóriumba szállíttatta, .
A match változatos játékkal kezdődik és az újpesti csatársor egyik veszélyes támadása alkalmával Racskó szép fejese a 16-ik perczben utat.talál az atléták kapujába. Most az atléták is erős iramot diktálnak, s a kiegyenlítés nem is késik sokáig, mért Krempels a 20-ik perczben kornerből kiegyenlít. Továbbra is fel- és aláhullámzik a játék, halftimeig azonanb újabb goal nem esik.
Félidő 1:1.
Szünet után a MAC döntő fölénybe kerül, Krempels remek egyéni játékkal áttöri magát az UTE védelmén, éles shotját Kazár ugyan fel akarja tartani, de a labda kezei, közül a hálóba esik. A vezetés megszerelését nemsokára Bodnárnak a győzelmet biztosító bombaszerű lövéséből leesett goalja követi, a melyet a nagyszerűen helyezkedő Kazár szintén elér ugyan, de a süvítő; labdát feltartóztatni nem bírja.
Biró Schubert M. Ferencz
Az Újság 1913 november 4.
Szomorú napja volt szombaton a főváros labdarugó sportjának. A futballpályán — tehát a játékosok csataterén — esett el az egyik legjobb katonája, egy alig huszonkét esztendős ifjú, a ki a Magyar Atlétikai Klub csapatában játszott. A végzetes baleset a Magyar Atlétikai Klub margitszigeti pályáján történt. A klub csapata mérkőzött a bajnokságért az Újpesti Torna Egyesület legénységével s már a végét járta a küzdelem, győzött az atléta csapat, mikor a szerencsétlenség lesújtott. Az eset szemtanúi így mondják el a baleset lefolyását:
A mérkőzés utolsó perceiben történt, hogy az újpestiek csatárai rohamot intéztek az atléta csapat kapuja ellen. Ebben a válságos helyzetben a labda Stiller Gyulának, a M. A. K. baloldali hátvédőjének a közelébe került. Stiller a labdára rohant s mert másként nem érhette el s így nem vehette volna el az újpesti csatároktól, mindkét lábbal a labdára ugrott. Ez volt a szerencsétlenség oka. Fodor Rezső, a M. A. K. közép födözete szintén oda rohant s véletlenül meglökte Stillert, a ki elvesztette az egyensúlyát és a fejére zuhant. De megbotlott az újpesti csapatnak Karger nevű csatázója is, a ki a labdáért küzdött és a földön heverő Stillerre esett. A baleset nem látszott súlyosnak s a mérkőzést vezető bíró nem ítélt miatta büntetőrugást, mert nyilvánvalóan véletlen okozta. Csak a Pajor-szanatóriumban — a hová Stillert szállították — derült ki a baleset nagysága. A szerencsétlen futballista nyakcsigolya és hátgerinc-csigolyatörést szenvedett.
A mai esti órákban azt az értesítést kaptuk a Pajor-szanatóriumból, hogy Stiller állapota teljesen reménytelen, de azért négy-öt napig elélhet még. A rendőrség vizsgálatot indított annak a kiderítésére, hogy nem terhel-e valakit a baleset dolgában felelősség.
Budapesti Hírlap, 1913. november 04.
Budapesti Hírlap, 1913. november 05.
Stiller Gyula szörnyű katasztrófája fenyegető árnyékba borította a labdarúgást. A folytonos küzdelemben, a hétről-hétre megújuló események lázában szinte orozva támadt rá féltve őrzött sportunkra a legpusztítóbb rém — a durvaság. Ez ellen küzdött évekkel ezelőtt a szövetség és a sajtó s a virágzást, a nagy népszerűséget, a harmincezer főnyi közönséget, szóval mindent annak köszönhettünk, hogy sikerült megoltalmazni a labdarúgást a brutalitásoktól. S a mikor azt hittük, hogy révben vagyunk, a mikor úgy éreztük, hogy immár a játék igazi szelleme lett úrrá a csapatokon, a mikor azt gondoltuk, nem kell többé őrködni a szenvedelmek fölött; mint a keselyű csap le a durvaság s föllépi a régi sebeket, súlyosbítva egy olyan esettel, a minőre nincsen példa a magyar futballsportban. Oly hihetetlen hirtelenül vadultak el az állapotok, hogy nem is vádolhatjuk a M. L. Sz.-et, a miért a szombati katasztrófa elkövetkezett. Szinte egy hétről a másikra ütötte föl a fejét az átkos durvaság, a melyet ki kell irtani kérlelhetetlenül. S ez teljesen a szövetségen múlik. A M. L. Sz. kötelessége, hogy rajtaüssön a bűnösökön s kipusztítsa a sportból, hogy még-a magja se maradjon a durvaságnak. Tegyen tehát a szövetség bárminő erőteljes lépést, jöjjön bárminői súlyos összeütközésbe az apró-cseprő szabályokkal, mellette leszünk biztató szavunkkal és elismerésünkkel, mert nem engedhetjük prédának azt a sportot, a melyet a szeretet, a szív munkája, a lelkesedés és az emberségesség tett naggyá, népszerűvé és emelt kulturális nívóra. Az első lépést már megtette a Labdarugó Szövetség. Tegnap este elnöki értekezletet tartott s ennek eredményeképpen felfüggesztette az Újpesti Torna Egyesület játékjogát s ezt a csapatot, a melyben legelsősorban talált otthonra a durvaság, mindaddig kizárja a mérkőzésekből, a míg, tisztázást nem nyer, hogyan történt Stiller Gyula borzalmas bukása. Több üdvös határozatot hozott még az elnöki értekezlet, a melyről a következőket jelenti tudósítónk:
Az értekezleten részt vett Kárpáti Béla társelnök, Röser Edvin, Szieberth Imre, Dobák Emil dr. alelnök, Csányi József dr. főtitkár, Havas Lajos, a bírák bizottságának elnöke és Minder Frigyes pénztáros.
Az elnöki értekezlet először a Stiller-esetet tárgyalta. Kihallgatta Schuberth Ferenc bírót, a ki azonban nem tudott érdemleges fölvilágosítást adni, mert a játék hevében nem figyelt az összefutásra. A M. A. K. játékosoknak Dobák Emil dr. által tolmácsolt és általa, mint szemtanú által megerősített előadása ezzel szemben annyira terhelő az U. T. E. játékosokra, hogy a M. L. Sz. elnöksége a vizsgálat befejezéséig felfüggesztette az Újpesti Torna Egyesület játékjogát. A vizsgálatot a pénteken este összeülő fegyelmi bizottság fogja tartani s az hivatott kideríteni, hogy történt-e vétkes könnyelműség, illetve nem mulasztották-e el az U. T. E. játékosai a köteles óvatosságot. Az elnöki értekezlet még a következő határozatokat hozta:
1. Mindaddig, a míg határozott javulás nem mutatkozik a tapasztalt durvaságokban, a durva játék miatt hozott Ítéletek ellen beadott fölebbezéseket és kegyelmi kéréseket nem terjeszti a tanács elé.
2. Tudomására adja az elnökség a labdarugómérkőzések közönségének, hogy durvaságok esetén nemcsak a játékosokat bünteti, hanem a futballintézőt és az egyesületet is felelősségre vonja.
3. Utasítja a biró-bizottságot, hogy hívja össze a bírákat és szigorúan követelje meg tőlük, hogy a legcsekélyebb durvaságot is kimerítően leírva jelentsék be és semmit se hallgassanak el.
Tudomásul vette az elnöki értekezlet, hogy Röser Edvin alelnök javaslatot terjeszt a tanács elé, a mely javaslat fölhatalmazza az elnökség tagjait:
1. Joguk legyen a helyszínén tapasztalt durva játék esetében a meccset felfüggeszteni.
2. Utasíthassák a bírót a durva játékosod kiállítására.
3. Rendzavarás esetén joguk legyen a terrorizáló nézőket kivezettetni.
4. Joguk legyen a mérkőzést zárttá tenni.
A cél érdekében meghozott határozatokat a hétfőn tartandó tanácsülés elé terjesztik.
Budapesti Hírlap, 1913. november 06.
Óráról-órára aggasztóbb a kíméletlen játék áldozatának az állapota. Az orvosok minden kötéstől megszabadították a testét, a melynek legnagyobb részében beállott a hüdés. Az éjjel és ma délelőtt rettenetes fájdalmak gyötörték a beteget, délután azonban egy kis megkönnyebbülés állott be. Visszanyerte az öntudatát s cigarettát kért. Kívánságát természetesen teljesítették. A kezelő orvosok közelállónak mondjak a katasztrófa elkövetkezését.
Budapesti Hírlap, 1913. november 06.
Budapesti Hírlap, 1913. november 08.
A M. L. Sz. fegyelmi bizottsága pénteken este foglalkozott Stiller Gyula balesetével. A szemtanuk közül kihallgatta Rády József főhadnagyot. Nemes Dezső drt, Terray Kálmánt a M. A. K. tagjai közül és Tóth, Krempelsz, Medgyessy és Riedl játékosokat a M. A. K. csapatából; az U. T. E. csapatából Racskó, Karger, Kuschner és Molnár III. játékosokat, valamint az U. T. E.- nek egy Földes nevű tagját. Kihallgatta még a bizottság Schuberth Ferenc bírót és Schuberth József, meg Harsányi Gyula határbirákat. Az U. T. E. játékosok azt igyekeztek bebizonyítani, hogy a M. A. K. balhalfja, Medgyessy lökte föl Kargert, úgy hogy a földön heverő Stillerre esett. Ugyanezt adta elő Schuberth József határbíró is, a ki elsőnek rohant a pályára segítséget nyújtani. A fegyelmi bizottság kedden folytatja a kihallgatásokat, szembesíti a tanukat és ítélkezik.
Budapesti Hírlap, 1913. november 09.
A múlt vasárnapi M. A. K.—U. T. E.-mérkőzés szerencsétlen áldozatán nem segíthetett sem az orvosi tudomány, sem a gondos ápolás. Hashártyagyulladás és tüdőgyulladás járult a csigolyatöréshez, a mi siettette a katasztrófát.
Stiller Gyula vasárnap éjjel négy órakor meghalt a Szent János-kórházban, a hová a Pajor-szanatóriumból szállították. Stillert özvegy édesanyja gyászolja. A temetés időpontját még nem határozták meg, mert a rendőrség elrendelte a boncolást.
Budapesti Hírlap, 1913. november 11.
A MLSz elnöksége Stiller Gyula balesetéből kifolyóan oda korlátozta az Újpesti Torna Egyesület pályaválasztó jogát, hogy 1914. junius 15-ig egyik ellenfelét sem kötelezheti arra, hogy a népszigeti pályán játszók vele. Az UTE a MLSz tanácsához fölebbezte az elnökség határozatát és bejelentette a MLSz-nek, hogy ügyének a védésével Földes István doktor ügyvédet bízta meg s engedelmet kért arra, hogy Földes ügyvéd a tanácsülésen az UTE képviseletében megjelenhessen és fölszólalhasson. A tanács döntésétől függ a vasárnapi UTE—Törekvés-meccs helye. Ha visszaadják az UTE pályaválasztó jogát, akkor a népszigeti pályán játszik a két csapat, ha pedig jóváhagyják az elnökség határozatát, akkor a határutcai pályán lesz a mérkőzés.
Budapesti Hírlap, 1913. november 28.
A gáncsok és durvaságok szakadatlan sorozata volt a mérkőzés, a mely a Margitszigeten folyt le. A M. A. K. csapata ebben a tekintetben csak keveset maradt az U. T. E. mögött s a bírónak óriás munkájába került a harcias kedv megfékezése. Tóth (M. A. K.) és Fürst [U. T. E.) játékosokat ki is állította. A durva játék áldozatot is követelt. Egy összefutás után. a miben Stiller Gyula (M. A. K.) és Karger (U. T. E.) meg Racskó (U. T. E.) vettek részt. Stiller hátvédő eszméletlenül maradt a földön s a Pajor szanatóriumba kellett szállítani.
A küzdelemben lassan a M. A. K. felsöbbsége domborodott ki s így biztosan nyerte a meccset. Az első gólt az U. T. E. érte el már az ötödik percben, Racskó fejeselte a M. A. K. kapuba. A M. A. K. a 30. percben egyenlített ki Krempelsz révén. A második félidő már egészen a M. A. K.-é volt. Bodnár és Krempelsz csináltak ebben a félidőben még egy-egy gólt. Biró Schuberth Ferenc volt.
Sokszor kikeltünk már ama durva, kíméletlen játékmodor ellen, amely az alsóbb néposztályokból kikerült csapatok jellemző sajátossága. A footballsportnak fekélye ez, amelyet ki kellene irtani. Nem múlik el vasárnap, hogy egy-egy súlyosabb s készakarva előidézett sérülés nem történne s mégis, kevés megtorló lépés történik. Nyilvánvaló pedig, hogy-e durvaságok egyenesen a sport értékét nyomják le s jogos fegyvert adnak a football amúgy is nagyszámú ellenségeinek kezébe. Nagy felháborodással vette tudomásul a footballközönségünk, hogy az Újpesti TE rendkívül súlyos esettel tette emlékezetessé nevét. Az UTE nem számíthatja magát a szimpatikus csapatok közé. Hogy eddig mégis fentartotta magát, az helyi viszonyainak s a maga méltó törzsközönségének köszönheti. E mérkőzésen érte el az UTE durvaságainak koronáját. A csapat, kevés kivétellel, egyenesen emberre dolgozott. Egyenkint s együttesen, esetről-esetre kiszemeltek egy-egy MAC-játékost s rugdalták, gáncsolták és szidalmazták. Ilyen előzmények vezettek ama súlyos sérülésre, amely valószínűleg halálos kimenetelű lesz. Nem akarjuk azt állítani, hogy az UTE két játékosa Styller életére tört volna, de bizonyos, hogy a legkíméletlenebb gáncsolási szándék feltétlenül megvolt. Ezt pedig büntetni kell a legszigorúbban.
MAK—UTE 3:1 (1:1.)
A pályaválasztó MAK a Margitszigetre vitte veszélyes hírü ellenfelét. A mérkőzés első félideje változatos játékot hozott: A vezető goalt a 3-ik percben Racskó fejese szerzi meg az UTE-nak, amit Krempels a 30-ik percben, szép egyéni játék után, kiegyenlít. Az UTE ettől kezdve erőszakosan kezd játszani.. Emberei inkább a játékosra, mint a labdára mennek, amire közönségük is hangosan biztatja őket. Újrakezdés után a MAK döntő fölénybe kerül. Csatárai állandóan Kazár kapuja előtt tanyáznak, erős munkát adva az UTE durván dolgozó védelmének. A 20-ik percben Rácz korneréből Krempels a vezető goalt fejeli, amely után az újpesti társaság vérben forgó szemmel kezdett dolgozni. Az UTE centerfedezetének kiállítása után a MAK Bodnár révén a harmadik goaljához jut. Az UTE végleg megvadulva küzd, aminek eredménye egy előreláthatólag halálos kimenetelű esés lett. Ugyanis Styller Gyula, a MAK balhátvédjét Racskó legáncsolta s esése közben a jobbösszekötő is „megtámogatta“; Styller terhétől is nyomva, nyakára esett, mire nyakcsigolyatörést szenvedett. A rögtön megbénult játékost társai vitték az öltözőbe, úgy hogy a pályán alig maradt 4—5 MAK játékos. A bíró ennek dacára követelte a játék folytatását, amiből a MAK csaknem goalt kapott. Biró: Schubert.
Pesti Napló, 1913. november 04.
Rendkívül heves, erős iramú mérkőzés, amely nem annyira a játék szépségére, mint eredményességére ment. Az első goalt az UTE éri el Racskó fejesével, míg a MAC első goalját Krempels egyéni játéka szerezte meg a 23-ik percben. A második félidő 15. percében Kazár hibájából ugyancsak Krempels rúgta a második goalt, a harmadikat Rácz beadásából Bodnár szerezte meg. A második félidő 40-ik percében Stiller a MAC jobb hátvédje oly szerencsétlenül esett, hogy nyakcsigolyáját eltörte. Rendkívül súlyos sérülésével a Pajor-szanatóriumban ápolják.
Sport-Világ, 1913. november 03.
Az erőnek túlságos latbavetése jellemezte a változatos, de azért a MAC fölényét éreztető küzdelmet. A remplik egész láncolatának Fürst (UTE) és Tóth (MAC) kiállítása majd öt perccel a befejezés előtt egy súlyos szerencsétlenség volt a következménye.
Stiller és Racskó egyidőben futott a labdára; majd odafutott Fodor és Karger is. Az összeütközés Stillert ledöntötte a labdáról s oly szerencsétlenül esett a fejére, hogy nyakcsigolya törést szenvedett. A Pajor-szanatóriumba szállították. Állapota életveszélyes.
Az első goalt Racskó lőtte fejjel az 5. p-ben kornerból. Krempels a 30. p-ben kiegyenlített. A II. f. 20 p-ben ugyancsak Krempels lövi a második, a 28. p.-ben Bodnár a harmadik goalt.
Sporthírlap, 1913. november 03.