hozzászólások

1. 
   admin magyarfutball.hu

   # 5

   2020.04.18, 11:11

   Ez volt talán minden idők legjobb Fradija, ahogy az öregektől hallottam. Ha 68-ban elindulhattunk volna a BEK-ben, a döntőig meg nem álltunk volna minimum - így mesélik.
   Utána Zoli disszidált, Flóri lábát törte. Vége lett a csodának sajnos.

   
   

   Faterral kint voltunk a meccsen,csodás volt. Emlékszem ,hogy rugdosták a Varga Zolit,zúgott percekig a " tuskó Noskó "

   
   

   Nem csak a noskó hanem mindegyik! A meccs után volt kardlap és gumibot! Mocskos zsaruk!

   
   

   "Az 5. percben Katona lövésszerű beadását Szentmihályi éppen Rákosi Gyula elé ütötte. Rákosi 16 méterről hatalmas gólt lőtt. "
   
   10-11 mèter lehett az.
   De a lényeg, hogy gól.

   
   

   Életem meccse. Életem játékosa. Érdemes megnézni Varga cseleit.

   
   

   Apam emlekezete szerint nem adta a Tv. Elt halt a Fradiert mindig.Ezt a meccset sokszor emlegette,mert szerinte ez az ev volt talan az utlso amikor ket teljesen egyforma , vilagszivonalu garda merhette ossze erejet. Ezert is volt utos a 3:0. Amugy egy falusi palyan a megye I- es merkozes kozben 10-15 fos csportokban Sokol radion kereszrul hallgattak, kovettek a meccset. Azt mondja ha a Tv adja biztos nezi mert nagyapameknak 1965-tol volt Tv-je es a szomszedok ugy jartak hozzajuk mint ma a sorozobe,

   
   

   Ezer százalékig emlékszem erre a meccsre, annál is inkább, mert általában, a hétfő reggel az iskolában mindig arról szólt, hogy előző napi bajnoki meccsek lettek kibeszélve. Ráadásul az akkori padszomszédom dózsás is volt, így jó pár dolgot konkrétan visszaidéztünk.
   Egyébként a csatolt videó bal sarkában, ott a kis "Tavasz" tv ikonja, ami arra utal, hogy televíziós archívumból lett összevágva, azaz ezt valamikor a tv leadta.

   
   https://ulloi129.hu/2020/04/16/ma-van-a-legendas-67-es-fradi-dozsa-30-evforduloja/
    
2. 
   admin heimo

   # 4

   2016.11.20, 17:27 (szerk.: 2016.11.20, 17:28)

   A nagy érdeklődés oka elsősorban, hogy a két régi rivális, a Ferencváros és az Ú. Dózsa a bajnokság szempontjából jelentős találkozót vív. Hiszen ha a zöld-fehérek győznek, akkor tekintélyes előnyhöz juthatnak. De ha az újpestiek birtokába kerül a két pont, a lila-fehérek veszik át a táblázat vezetését. Mindkét csapat szombat délelőtt még egy utolsó edzést tartott és ezen az edzők kijelölték a pályára lépő együttesüket.

   
   
   Népszabadság, 1967. április 16.
   
   
   

   Ferencváros—Ú. Dózsa 3:0 (2:0).
   Népstadion, 70 000 néző. Vezette: Marschall (osztrák).
   Gólszerzők: Rákosi, Szőke, Albert.
   
   Igazi rangadó volt!
   
   A győztes Ferencváros taktikájával meglepte az Ú. Dózsát
   
   Igazi közönségsiker — mindenekelőtt ezt lehet mondani a Ferencváros és az Újpesti Dózsa rangadójáról, amely ragyogó 90 perc után a zöld-fehérek 3:0 (2:0) arányú győzelmével végződött. Már a mérkőzés előtt is szinte minden klappolt, hiszen hetek óta ez a két csapat játszott a legjobb formában, a bajnoki táblázaton az első két helyet foglalta el, kitűnően kedvezett tehát az időpont és az időjárás is ahhoz, hogy valóban nagy összecsapásnak lehessünk tanúi. S ami a legfontosabb, a két csapat élt is a lehetőséggel, s olyan küzdelmet produkált, amelyhez még a vesztes csapat szurkolói is csak gratulálhattak.
   
   Mindkét együttes nagyon készült erre a találkozóra és a prognózisok kiegyensúlyozott küzdelmet vártak. Mindenki arra alapított, hogy mind a Ferencvárosban, mind az Újpesti Dózsában a csatárok egyformán veszélyesek, míg a védelmek itt is, ott is gyakran felmondják a szolgálatot, zavarba lehet hozni őket. Ilyenformán csak az hozhatott döntést, hogy melyik csapat alkalmaz ügyesebb taktikát, hogyan „sakkozik” játékosaival. Ezt a taktikai párbajt a Ferencváros nyerte meg, főként azzal, hogy Albertet mélyen hátravonta, elöl pedig Varga két védőjátékosnak is állandó fejtörést okozott. A játék alakulásában szerepet játszhatott a Ferencvárosnak már az 5. percben elért gyors gólja, amely azután még csak nagyobb lendületet adott, az Újpesti Dózsát pedig megzavarta. A 22. percben Szőke góljával 2:0-ra alakult az eredmény és ekkor már nagyon is nyilvánvalóvá vált, hogy teljessé válik a Ferencváros sikere, mint ahogy ez Albert remek góljával így is történt.
   
   A Ferencváros még az imponáló 3:0 arányú győzelmet is teljesen megérdemelte, mert ezen a szép, áprilisi vasárnap délutánon ritkán látott magas színvonalú teljesítményt nyújtott. Az együttesnek majd minden egyes játékosa jelesre vizsgázott, de különösen élményszerű játékkal ajándékozták meg a közönséget a csatárok. Albert újra karmesterként dirigált, Varga a technika magasiskoláját mutatta be, Rákosi most is perpetuum mobile volt, s a hétről hétre fejlődő fiatal Szőkében a régi szurkolók már-már a hajdani Kohut-féle szélső típust vélik felfedezni.
   
   Nem csekély része van az Újpesti Dózsának is abban, hogy ez a rangadó ilyen kitűnő játékot hozott. Sokan talán többet vártak a lila-fehérektől, de ha csapatuk mégis alulmaradt, teljesítménye olyan értékű volt, amellyel százszázalékos erőbedobásra, nem mindennapi nagy játékra késztette ellenfelét. Igaz, az Újpesti Dózsa pályaválasztóként, a Megyeri úton nagyobb sikerrel vehette volna fel a küzdelmet, hiszen a Népstadionban lélektani hátránya van, de olyan kitűnő csapatnak, mint a lila-fehér gárda, mindenütt meg kell tudni állnia a helyét. Annál is inkább, mert az utóbbi időben — Szarajevóban, Dunaújvárosban is — már bizonyította, hogy meg lehet szabadulni a „hazai komplexumtól”.
   
   A négy fővárosi csapat nagy bemutatójának tehát csak az első fele sikerült, de a közönség így is nagyon elégedetten tért haza, a Ferencváros és az Újpesti Dózsa futballparádéjáról még nagyon sokáig lehet beszélni.

   
   
   Népszabadság, 1967. április 18.
    
3. 
   admin magyarfutball.hu

   # 3

   2015.10.26, 10:13

   S a kedvenc bajnokim az 1967-es Fradi- Ujpest 3-0 volt, 70 ezer nezo, egy lezart felso szektorral, ahova beozonlott meg vagy 15 ezer nezo ! S hogy akkor mit focizott Varga Zoli …! Akik megertek, a Kocsis-fele csapat ota – s azota sem – jatszott igy a Fradi …!

   
   https://ulloi129.wordpress.com/2009/03/21/napi-kerdes-melyik-volt-a-legjobb-meccs-amit-valaha-lattal/#more-5702
    
4. 
   admin magyarfutball.hu

   # 2

   2014.11.30, 18:21 (szerk.: 2014.12.19, 12:33)

   
   via:
   https://www.facebook.com/oldhungary/photos/a.1562965373922584.1073741828.1562951930590595/1574868819398906/?type=1&theater
    
5. 
   admin magyarfutball.hu

   # 1

   2014.09.30, 23:55

   figyelő: Annak, amit e szurkolók csinálnak, semmi köze a meccshez: mintha autista gyerekek ringatnák magukat... Nem túl hangosak (kivéve, ha szitkozódnak), talán nem akarják fölébreszteni a "játékosokat"... Buzdításuk percekig tart és erőtlen.
   Hiába mondom ezt persze annak, aki fiatal, és nem tudja, miről beszélek, ha azt mondom: a legszebb, legélvezetesebb meccs, amelyet valaha is láttam (szinte mindent megnéztem, ami nálunk elérhető volt, de akkoriban kijártam): Népstadion, 1967. ár. 16.: FTC-Újpest: 3-0. (Igazán nagyszerűen játszott az Újpest is...)
   80000 néző, s vagy 15-20 ezer rekedt kint. Gl.: Rákosi, Szőke, Albert (17 méteres bombagól!)
   Megvertek utána minket a rendőrök, ahogy az Újpest elleni nyertes meccseink után szokásuk volt...
   Folyamatos, erőteljes buzdítás volt (ahogy akkoriban minden meccsen): igazán lelkesítő és félelmetes.
   Igaz is: akkoriban nem a nyekergés volt a divat, hanem a nemzeti és igazán hatásos huj-huj-hajrá...
   A labda is szögletes volt, persze. Két évvel korábban nyertünk VVK-t...
   
   Semmi baj: jöjjetek, fiatalok!

   
   http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=37867931&t=9018131