hozzászólások

1. 
   admin heimo

   # 2

   2015.04.03, 20:34 (szerk.: 2018.10.27, 21:57)

   1968. november 19.
   
   Változtatott csapattal játsszák VVK visszavágójukat a lila-fehérek
   
   A mérkőzés után valamennyi játékos úgy érezte Szalonikiben, hogy a továbbjutás kérdése már azon a mérkőzésen, a vízzel fedett pályán, az irreális talajon eldőlt. Az a csapat, amely otthonában nem képes győzni, a gyakorlat szerint, feladhatja a továbbjutás reményét, az ARISZ pedig egyébként sem rendelkezik nagy meglepetéseket okozó játékos gárdával. Másnap, a repülőgépen újra szóba került ez a téma, de – más megvilágításban! S ez természetes is, hiszen ha alszik egyet az ember, bölcsebb lesz. Többet lát a részletekből, higgadtabban mérlegel. Úgy emlékszem, Solymosi dobta be, hogy a visszavágón a görög csapatnak nincs veszteni valója, s ez köztudomásúlag igen kedvező helyzet!... Ebből indult ki, így kezdődött az esélyek felül bírálata. A beszélgetésekből leszűrtekkel nagyjából egyet lehet érteni, hasonlóan látta az a két újságíró és egy rádió riporter, aki elkísérte a lila-fehéreket Szalonikibe. Tehát: az ARISZ, a hallatlanul mostoha körülmények között lejátszott mérkőzésen, bebizonyította, hogy a végeredmény ellenére sem lebecsülendő ellenfél, nem véletlenül szerepelnek évek óta a görög bajnokság élcsoportjában. Játékosai harcosak, a két szélső és a középcsatár igen ügyesen kezeli a labdát, s ami adott esetben döntő is lehet: rendkívül gyorsak! A csapatjáték szövésében, az akciók kialakításában s egyébként, egyénileg is. Az első találkozón – amint a banketten elmondották – elfogódottan játszottak. Nyomta őket az 1929-ben ott járt Újpest legendaszerű emléke. El sem tudták képzelni, hogy négy-öt gólon alul megúszhatják. A mérkőzés után pedig úgy érezték, hogy – balszerencsés körülmények között kaptak ki. Az ARISZ tehát nem adta fel, s most vasárnap imponáló játékkal, 2:0-ra legyőzte helyi riválisát a PAOK-ot. A Budapestre készülő játékosok dalolva szálltak be az autóbuszba, s azt ígérték, hogy hasonlóan jó hangulatban lesznek a hazaérkezéskor is. Az Újpesti Dózsa összeállításában némi változtatásra kerül sor, Fazekas és Nagy László megsérült vasárnap, nem valószínű, hogy játszhat. Ha így lesz, Juhász ölti magára a 7-es számú mezt, Káposzta lesz a hátvéd, Noskó a fedezet, Zámbó pedig a balszélső. Az újpestiek tartalék játékosait dicséri, hogy a csapat ereje akkor sem változik, ha ők jutnak szóhoz. Sőt lehet, hogy használni is fog a frissítés. Ez utóbbi el is kelne, mert – a vasárnap nyújtott teljesítmény esetleg nem lenne elegendő. Még a Szalonikiben kiharcolt 2:1 után sem. De nem akarunk rosszmájuskodni. Jó mérkőzést, izgalmas játékot, s – természetesen magyar sikert várunk.

   
   Népsport, 1968. november 19.
   
   

   1968. november 20.
   
   Lila-fehéreink könnyedén jutottak a VVK-ban a legjobb 16 közé
   
   Újpesti Dózsa- Arisz Szaloniki 9:1 (4:1)
   Megyeri út, 17 ó., 10.000 néző, V.: Dilek (Oralaip,Dincser – mindhárom török)
   
   Ú. Dózsa: Szentmihályi-Káposzta,Solymosi,Bánkuti-Dunai III.,Noskó-Juhász,Göröcs,Bene,Dunai II.,Zámbó. Edző: Baróti Lajos.
   Arisz Szaloniki: Hrisztidisz-Palasz,Kurtidisz,Szpiridon-Rasztopoulosz,Jancsicz-Konsztantinidisz,Keramidasz,Alexiadisz,Sziropulosz,Demirisz. Edző: Severiano Correira.
   
   Csere: Jancsicz h. Gunarisz (29p.), Demirisz h. Papaioanu (szünetben), Göröcs h. Kuharszki (szünetben), Dunai III. h. Nagy L. (szünetben).
   
   Gólszerző: 1:0 Dunai II. (1p.), 2:0 Dunai III. (9p.), 3:0 Dunai II. (16p.), 4:0 Bene (25p.), 4:1 Sziropulosz (40p.), 5:1 Dunai II. (46p.), 6:1 Kuharszki (48p.), 7:1 Solymosi (55p.-11-es), 8:1 Dunai II. (70p.), 9:1 Nagy L. (76p.).
   
   Szögletarány: 7:2 (5:0)
   
   Mindjárt kezdés után a vendégek kapujában táncolt a labda. Göröcs nagyszerű átadását Dunai II. 10 méterről úgy lőtte a jobb sarokba, hogy a labda érte a kapus lábát is. 1:0. Göröcs hosszan szöktette magát az ötösön és a kapus felszedte a labdát. Az 5. percben Bene átadását Dunai II. a jobb sarok felé lőtte. A kapus kiütötte a labdát és Bene 12 méterről a felső lécet találta el. A 9. percben a bal oldalról kis szögletet rúgott az Újpesti Dózsa. Zámbó legurította Göröcsnek a labdát. Ő középre adott, s a nagyszerű ütemben érkező Dunai III. a bal felső sarokba pörgette a labdát. Látványos, nagy gól volt. 2:0. A 16. percben Juhász pompás beadását Dunai II. 12 méterről a kapu bal oldalába küldte. A labda érte a kapus kezét is. 3:0. Két perc múlva Bene lövését Hrisztidisz kiütötte, de Göröcs 8 méterről a gólvonalon álló Jancsiczba lőtte a labdát. A 25. percben Bene, Göröcs, Bene adogatás után a középcsatár 7 méterről a kinn álló kapus mögött küldte a labdát a hálóba. 4:0. Később Bene kapáslövését a kapus nagy szerencsével védte. Az első támadást a 35. percben vezették a vendégek. Alexiadisz elment Solymosi mellett, de 8 méterről az oldalhálót találta el. A 40. percben Keramidasz átadásával Sziropulosz tört kapura. A balösszekötő helyén, mintegy 14 méterről megcélozta a kaput. A labda Szentmihályi feje fölött a kapu közepében kötött ki. 4:1. A 42. percben Bene átadása után Zámbó futtából a felső lécre bombázott.
   
   Szünet után már a 46. percben növelte előnyét a Dózsa. Kuharszki átadását Dunai II. 7 lépésről továbbította a bal sarokba. 5:1. Két perc múlva Nagy futott el a balszélen, 14 méterről a felső lécre lőtte a labdát, amely Kuharszki elé pattant, aki 5 méterről a bal felső sarokba fejelt. 6:1. Az 55. percben Bene faképnél hagyta a védőket. Nyolc méterre lehetett a kaputól amikor Szpiridon hátulról elkaszálta. 11-es! A büntetőből Solymosi nagy erővel a jobb felső sarokba küldte a labdát. 7:1. A 70. percben ismét Bene futott el. Beadását Dunai II. 7 méterről erőteljesen a kapu bal oldalába fejelte. 8:1. Hat perccel később Kuharszki ügyesen középre adott, s Nagy L. 10 méterről, félfordulattal a jobb sarokba vágta a labdát. 9:1. Továbbra is a Dózsa támadott. A 80. percben Bene, majd a 88. percben Kuharszki lövése foglalkoztatta a kapust. Egy perc múlva Alexiadisz lövése Káposztáról pattant szögletre.
   
   Ezen a találkozón hamar kitűnt, hogy klasszis különbség van a két csapat között. Az Újpesti Dózsa könnyedén, sokszor látványosan játszott és ez gólokban is bőven kifejezésre jutott. Az újpestiek akár egy tucatszor is betalálhattak volna az Arisz kapujába. A 90 perc alatt sok érdekes dolognak lehettünk tanúi. A lila-fehéreknél szinte minden csapatrész támadott. A hátvédek – szünet után még Solymosi is – gyakran vitték fel a labdát, néha a kapura is veszélyt jelentettek. A középpályások mindig ott voltak a támadások befejezésénél, a csatárok pedig alig-alig hagyták el az ellenfél 16-osát. Így egymás után születtek a gólok. A mérkőzés nagy részében a hazaiak csupán félgőzzel játszottak. Nyilván tartalékolták erejüket a bajnoki hajrára. Az Arisz Szaloniki csak arra törekedett, hogy minél kevesebb góllal ússza meg a mérkőzést. Persze ez nem nagyon sikerült nekik… Végeredményben az Újpesti Dózsa 11:2-es összesített gólaránnyal került a VVK-ban a legjobb 16 közé.
   
   Az Újpesti Dózsa védelmének csak szünet után akadt egyszer-kétszer dolga. Szentmihályi a gólnál hibázott. Káposzta és Bánkuti gyakran vezetett támadást. Dunai III. kitűnő labdákat adott társainak, ugyanez áll Noskóra is. Elől Dunai II. vezérkedett a góllövésben. Rajta kívül Bene igyekezete, Göröcs, Zámbó, Juhász több jó lövése, Nagy L. és Kuharszki szemfülessége érdemel elismerést.

   
   Népsport, 1968. november 21.
   
   

   Még nem elég érett az Arisz a VVK-ra
   
   Szerdán Újpesten gólban nem volt hiány. Szemet gyönyörködtető az a könnyed játék, amelyet a lila-fehérek akkor tudnak nyújtani, ha az ellenfél annyira tiszteli Benét, Göröcsöt és a többieket, mint most az Arisz. Az elegáns húzásokat, sarkalásokat, pörgetéseket, oxfordokat szinte futószalagon szállították az újpestiek. A végén sajnáltuk görög kollégánkat, aki egykedvűen számolgatta a gólokat. Tíz felé közeledve látszott rajta, milyen kínszenvedés számára leírni az akciókat, amelyek megoldhatatlan gondot okoztak a görög védőknek. A gépezet tehát ismét olajozottan működött. Mindenki játszott, aki ma számít az Újpesti Dózsában. A tartalékok is megtalálták helyüket társaik között. Juhász igyekezett jól pótolni a sérült Fazekast, Kuharszki is mindent megtett azért, hogy hasznára legyen csapatának. Noskó azt bizonyította, hogy neki mindegy, mit játszik, Káposzta pedig, hogy ismét játékban van már.
   
   
   Ez volt a negyedik. Göröcs pompásan időzített átadását Bene 7 méterről küldte a kapuba. Az Arisz Szaloniki védői tétlen szemlélői az esetnek.
   
   Mi marad meg ebből a kilencven percből?
   
   A közönségben. Érdemes mindig kimenni a Megyeri útra! Hol Bene, hol Fazekas, hol meg Dunai II. ontja a gólokat. Ha szép játékra is kíváncsi, akkor kap még néhány sorozatot jól sikerült cselből, szellemes elgondolásból, pontos lövésből, és így tovább.
   
   Az ellenfélben. Az Újpesti Dózsa a világ egyik leggólszeretőbb csapata. Szinte hihetetlen, mennyire örülnek, ha minél több gólt rúgnak. Nem elég a 3:0 vagy a 4:0 – tízet akarnak! Nem vagyunk mi még érettek a nemzetközi kupákban való részvételre…
   
   Az Újpesti Dózsában. Megint rúgtunk egy kilencest és közben milyen sok helyzet kimaradt!... Amikor az 5. percben Bene, majd a 18.-adikban Göröcs nem tudta pár lépésről berúgni a labdát, és aztán Dunai meg Nagy Laci… Mi lett volna itt, ha minden sikerül?!
   
   Az újságíróban. Könnyű kis meccs volt! Elszórakoztattak a csatárok. De ha az ember a folytatásra, mondjuk a Setubalra, a Zaragozára, meg a Glasgow Rangersre gondol, az jut eszébe, hogy – milyen jó lenne egyszer ilyenek ellen is bizonyítani!

   
   Népsport, 1968. november 22.
   
    
2. 
   admin fgymat

   # 1

   2009.08.02, 21:44

   Továbbjutott az Újpesti Dózsa, 11-2-es összesítéssel.