Ausztria - Magyarország 0 : 3
Világbajnokság 1986, selejtező
« előző
594.
hivatalos válogatott mérkőzés következő »
helyszín :
Bécs, Hanappi-Stadion
játékvezető :
Baumann Jacob (Svájc)
nézőszámok:
- Arbeiter Zeitung: 18.000
- austriasoccer.at: 20.000
- Népsport: 22.000
-
0 - 1 21' Kiprich József 23' Degeorgi Josef 
0 - 2 34' Kiprich József 0 - 3 48' Détári Lajos 58' Kardos József 87' Péter Zoltán
 Ausztria
|
 Magyarország
|
|---|---|
|
|
|
szövetségi kapitány: Elsner Branko |
szövetségi kapitány: Mezey György |
meccstörténelem
- 2016.06.14 Ausztria - Magyarország 0-2
- 2006.08.16 Ausztria - Magyarország 1-2
- 2000.08.16 Magyarország - Ausztria 1-1
- 1998.03.25 Ausztria - Magyarország 2-3
- 1996.04.24 Magyarország - Ausztria 0-2
Ott voltál a mérkőzésen? Oszd meg benyomásaid, élményeid a meccsről!
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Hűvös, borús, szeles idő köszöntött tegnap az osztrák fővárosra és az 5000 magyar szurkolóra. Az időjárás végül is kegyes volt, eső helyett előbújt a nap a délutáni órákra, de a hideg szél maradt. Az osztrák öltözőben ennek ellenére forró volt a hangulat, mert az utolsó 24 órában két kijelölt játékos is belázasodott és így sem Brauneder, se Willfurth nem léphetett pályára. A magyar öltözőben nyugodt légkör uralkodott, minden tervszerűen történt. A közönség csak a mérkőzés kezdetére töltötte meg a lelátókat, a leghamarabb a piros-fehér-zöld lobogók jelentek meg a lelátón. Már csak azért is, mert 18 éveseink valósággal lelépték, 6—0-ra kiütötték az osztrák fiatalokat. S még el sem kezdődött a „nagy" mérkőzés, már óriási hangpárbaj alakult ki a nézőtéren.
A svájci Baumann sípjelére a két csapat a következő összeállításban kezdett:
AUSZTRIA: Koncilia —Lainer, Weber, Pezzey, De-georgi — Prohaska, Hörmann, Jara, Oberacher — Schachner, Krankl.
MAGYARORSZÁG: Disztl P. — Sallai, Róth, Garaba, Péter — Kardos, Nagy, Détári — Kiprich, Nyilasi, Esterházy.
3. p.: sorozatos szabálytalanságok után adódott az első helyzet az osztrák kapu előtt, de Kiprich beadását Koncilia könnyedén hárította.
6. p.: Détári 25 méteres szabadrúgása a sorfalban akadt el.
8. p.: Krankl elől védőink elég nehezen hárítottak, rögtön utána Schachner fölé ívelt.
12. p.: Esterházy kilépett a védők díszkíséretében, a 16-osról keresztbe lőtt a kimozduló Koncilia mellett, balszerencséjére a labda a jobb oldali kapufáról nem be-, hanem kifelé pattant.
15. p.: Jara bal oldali beadásáról Krankl alig maradt le. Szerencsénk volt!
21. p.: Kiprich az osztrák térfél közepéről indult, nagy lendülettel tört kapura, két profi csel után, a kiinduló Koncilia mellett, 10 méterről, imponáló biztonsággal lőtt a bal alsó sarokba. 1—0 Magyarország javára!
22. p.: Degeorgi, Kiprich lerántásáért, sárga lapot kapott.
27. p.: Kranklt a 16-osnál Róth elsodorta, az osztrákok 11-est reklamáltak, de csak szabadrúgást kaptak, amiből semmi sem lett.
30. p.: Kardos bal oldali beadása után Kiprich „letette” a labdát Esterházynak, aki kissé jobbra sodródva lőtt, a lövésbe Koncilia belenyúlt, s a felső kapufa mentett.
34. p.: Esterházy a jobb szélről, az alapvonal közeléből mértani pontossággal adott középre, Nyilasi két lépésről precízen fejelt, de a labda a vetődő Koncilia lábáról kivágódott, pontosan a berobbanó Kiprich elé, aki 3 méterről, gond nélkül bombázott a jobb alsó sarokba. Már 2—0-ra vezettünk!
36. p.: osztrák tűzijáték, Pezzey alig fejelt fölé.
38. p.: Jara 25 méteres lövését könnyen védte Disztl.
45. p.: vastaps a magyarok szenzációs játékának a jutalma.
Változatos, jó iramú, kiegyenlített küzdelemmel telt el az első félidő, amelyben a magyar csapat irányította a játékot és teljesen megérdemelten szerzett kétgólos vezetést. Már az első sípszó után kialakultak a küzdőpárok — Pezzey—Nyilasi, Prohaska—Nagy, Hörmann— Détári, Esterházy—Lainer, Schachner—Garaba, Krankl—Róth — és ennek megfelelően sok szabálytalanság akadályozta a folyamatos játékot. A magyar csapat azzal lepte meg ellenfelét, és annak köszönheti előnyét, hogy nem állt be védekezni, hanem erőszakos támadó játékkal lépett fel és ezt megőrizte a második gól után is.
46. p.: Degeorgi helyett Türmer folytatta a játékot.
48. p.: Esterházy most a bal oldalról tálalt középre, Détári jobbal levette a labdát, óriási lelki nyugalommal csinált egy lövőcselt, majd ballal, a védők lábai és Koncilia kezei között 12 méterről a kapu jobb oldalába bombázott. Gyorsan jött a harmadik gólunk, már 3—0!
53. p.: az előre húzódó Garaba, a lesre játszó osztrák védők között nehéz szögből lőtt, Koncilia védett.
56. p.: Oberracher helyére Polster állt be.
59. p.: Kardos sárga lapot kapott a Türmerrel szembeni szabálytalanságért.
61. p.: Krankl 8 méterről, ballal fölé lőtt.
76. p.: eseménytelen mezőnyjáték után (a mieink okosan, taktikusan tartották a labdát) Détári 22 méterről fölé lőtt.
79. p.: három osztrák maradt lesen, Krankl így is csak a kapufát találta el. A másik oldalon Kiprich az 5-ösről, Détári 20 méterről mellé bombázott.
86. p.: Esterházy látványos kapáslövését védte Koncilia.
90. p.: a hármas bírói sípszó nemcsak a mérkőzés végét, hanem a világbajnoki részvétel kiharcolását is jelentette! Csoportelsők lettünk! Függetlenül a hátralévő osztrák—holland, valamint az osztrák—ciprusi és magyar—holland találkozó eredményeitől, bent vagyunk a jövő évi, mexikói VB 24-es döntőjében! Negyedikként a világon, a házigazda mexikóiak, a védő olaszok és Uruguay után ..
Szünet után sem szűnt meg a magyar csapat fölénye. Játékosaink minden labdáért harcoltak, egy pillanatra sem lassították a játékot, nem engedték lélegzethez jutni a hazai csapatot. Détárival és Naggyal az élen újra és újra előrelendültek, gólra- törően támadtak. Az osztrák csapat dicséretére szóljon, hogy 3—0 után sem adta meg magát, és töretlen lelkesedéssel harcolt a becsületgólért. A magyar válogatott azonban ezen az estén ellenállhatatlan volt és újabb nagyszerű bravúrt hajtott végre, megint idegenben!
A csapat minden tagja kitűnően oldotta meg feladatát, az utolsó sípszóig töretlen lendülettel, akarással küzdött és ezzel jogosan vívta ki az osztrákok elismerő tapsát is. A magyar szurkolótábor pedig leírhatatlan boldogsággal ünnepelte a piros- fehér-zöld zászló alatt a magyar labdarúgás nagyszerű sikerét: döntősök vagyunk Mexikóban!
Népszava 1985. április 18.
hmgy
– Hol történt ez, kérem? – tette fel a kérdést Détári Lajos.
– Hogyhogy hol? Hát Bécsben!
– Tudom… Hogyan is felejthetném el azt a meccset?! Valami csoda volt! Ma már másként tekintek vissza a történtekre, azóta sajnos alaposan felértékelődött az a siker. Óriási győzelmet arattunk, azzal jutottunk ki Mexikóba – hasonló diadal három évtizede várat magára. No és az a hangulat, ami akkor uralkodott! Tessék, meg is hatódtam attól, hogy erről beszélek…
– Arra emlékszik, hogyan várták a mérkőzést?
-Kényelmes helyzetből, mert addig mind a négy selejtezőnket megnyertük. A negyediket két héttel korábban, Ciprus ellen. Sokan gálát reméltek, de mi „csak” győzni akartunk, mert tudtuk, ha azt a mérkőzést is megnyerjük, közel kerülünk a világbajnoki részvételhez. Az első félidőben szenvedtünk, de a szünet után Nyilasi Tibi hamar megszerezte az első gólunkat. Később beállt Szokolai Laci, aki az egyik szögletünk előtt szólt nekem: „Add be, Döme, befejelem!" Én beadtam, ő befejelte. Azóta azt hallgatom, hogyan segített gólpasszhoz… Szóval úgy mentünk Bécsbe, hogy nekünk már a döntetlen is elég a továbbjutáshoz. Azt nem állítom, hogy idegesek voltunk, de hangyányi drukk dolgozott bennünk. Az osztrákok mindenkit bevetettek, akit lehetett, mivel a Krankl, Prohaska, Jara fémjelezte generációnak ez volt az utolsó sansza, hogy valami nagyot alkosson. Azt hitték, elbánnak velünk, ehhez képest mi vertük őket bucira. Kiprich Józsi előbb egy fantasztikus, majd egy okos gólt lőtt. Az elsőnél csak azt nem csapta be, akit nem akart, a másodiknál pedig megelőzte a védőjét. Ámbár nem volt nehéz dolga, hiszen mindenkinél hamarabb elérte a labdát a negyvenhatos lábával… A szünetre el is dőlt a meccs.
– Azért érdemes volt visszatérni a második félidőre.
– Sokba került nekem az a gól… Konkrétan a nyakláncomba. Az előzményről csupán annyit, hogy Esterházy Marci parádésan ívelte középre a labdát, a bekkek azt hitték, ahogy jön, ellövöm, csakhogy én bemutattam a kedvenc lövőcselemet, minek köszönhetően Hörmann elszállt, mint a győzelmi zászló, aztán ballal a kapuba bombáztam a labdát. Nagy örömömben a világból is kiszaladtam volna, de a felezővonalnál tovább nem jutottam, mert érkezett Kardos Józsi, aki azzal a lendülettel, ahogy rám vetette magát, letépte a nyakamban lógó láncot. Biztosan haza akarta vinni…
– A prémiumból futotta egy új ékszerre?
– Végül nem kellett újat vennem, mert Józsi megtalálta és visszaadta. Ellenben még most is a fülemben cseng, hogy a tetemes előny birtokában „Kard” felkiált: „Megvan a lóvé!” A sikernek köszönhetően ugyanis nem csak „Kipu” élhetett nagy lábon: fejenként háromszázezer forint járt a kijutásért. Takarékbetétkönyvben. Befizethettél egy lakásra, vagy száznyolcvanezer forint plusz felárért vehettél egy 2107-es Ladát, és akkor még nem is költöttél el minden forintot. Én előbbi mellett döntöttem, s – némi hitelt felvéve – egy gazdagréti lakás tulajdonosa lettem.
– A mérkőzést követő éjszakát még Bécsben töltötték. Nagy buli volt?
-Volt mire koccintani, de nem vittük túlzásba. Az öltözőben kiürült egy-két pezsgősüveg – más kérdés, hogy a mai napig nem tudom, honnan került elő, mert babonából nem spájzoltunk be. Miután visszatértünk a szállodába, Mezey György gratulált a csapatnak, majd sietve hozzáfűzte, hogy gyerekek, csak óvatosan, mert hétvégén már bajnoki van. Tényleg nem húztuk sokáig. Finom vacsora, néhány ital, egy-két R-GO-nóta eléneklése, és már aludtunk is. Méghozzá jól, mert amiről álmodtunk, valóra vált. Hogy aztán Mexikóban mi történt, most inkább hagyjuk.
– Ha a jubileumra való tekintettel a barátok azt mondják, gyere, Döme, nézzük meg a bécsi összecsapás felvételét, leül velük a tévé elé?
– Boldogan! Amúgy jókor kérdezi, tudniillik épp a minap hívott fel valaki azzal, hogy kapcsoljak az egyik csatornára, mert a brazilok elleni három nullás meccsünket adják. Odakapcsoltam, és bizony olyasmit láttam, amihez manapság, fájdalom, már nincs szerencsém. Amit mi tudtunk, azt kevesen tudták. Mezey György személyében volt egy fantasztikus kapitányunk, az ő dolgát egy remek stáb segítette, a csapatunk pedig... Az csapat volt, na.
www.nemzetisport.hu/magyar_valogatott/detari-es-a-becsi-csoda-ma-30-eve-hogy-utoljara-vb-re-jutottunk-2407887
1985-ben már nem Mészöly Kálmán, hanem Mezey György irányította a válogatottat, a mexikói világbajnoki részvétel biztosítása volt a tét Bécsben. A kvalifikációs találkozót április 17-én, szerdán rendezték, de már kedden nyolcvankét szurkolói busz haladt át a határon, mert a mérkőzés 21 ezer jegyéből hatezret a magyar drukkerek vásároltak meg. Hogy a hazánk fiaira (lányaira-asszonyaira) jutó kontingens az összes belépőnek csaknem a harmadát tette ki. Bécsben 1976 óta nem nyert a magyar csapat. Ám 1985-ben igen. Kiprich József első gólja a magyar futball legszebb napjaira emlékeztetett; szólója ahhoz a szlalomhoz hasonlított, amelyet Bene Ferenc produkált 1966-ban a brazilok ellen. Ragyogó csellel indult jobbról befelé Degeorgi mellett, aztán Pezzeynek bemutatta, hogy kapura lő, de finoman még beljebb húzta a labdát, aztán ugyanúgy megtévesztette Konciliát, akár a második trükknél a középső védőt: a kapust jobbra küldte, és ballal a bal sarokba passzolt (0-1). A második gól is filmbe illett, mert megint csak „forgatás” zajlott. Ezúttal Esterházy Márton szédítette a jobb oldalon a „sógorokat”, majd pontosan ívelt Nyilasihoz, és ebben a pillanatban tizenötezer osztrák vetett keresztet a Hanappi-stadionban. Az Austria magyar játékosáról valamennyien tudták: ha helyzetbe kerül, lehet újra a középkezdéshez felállni. (Az „örökzöld” Nyilasi 167 hivatalos meccsen 111 gólt ért el a bécsi klub színeiben, lila-fehérben...) Kivételesen azonban Koncilia reflexmozdulattal hárította az ausztriai légiós fejesét, ám a menteni akaró Lainer visszarúgta a labdát Nyilasira, a „lepattanót” pedig Kiprich – annak rendje és módja szerint – a helyére tette (0-2). A Hanappi-stadion ettől fogva a magyar válogatott bécsi szállodáját idézte: a hotelt Eldoradónak hívták...
A honfitárs turisták mámorosan kiáltozták: „Mexikó, Mexikó!”, mivel sorozatban az ötödik vb-selejtező megnyerésének küszöbén állt a magyar csapat, és tíz pontjával (akkor még csak kettőt adtak a győzelemért) végérvényesen helyet foglalhatott magának az 1986-os világbajnokság huszonnégyes mezőnyében. Igaz, előfordult már, hogy 2-0-ás magyar vezetésről egyenlítettek az osztrákok Bécsben, de a mámoros vendég drukkerek sok mindent felelevenítettek a szünetben, csak ezt nem, és a második félidő harmadik percében Détári Lajos félreérthetetlenül üzent a Malév illetékeseinek: valóban kiállíthatók a mexikói repülőjegyek. Megint Esterházy készített elő – a változatosság kedvéért balról emelt középre –, a lepattanó labdára Détári rádőlt, de nem rúgta el, hanem újabb látványos lövőcsellel lepte meg az osztrákokat, majd ballal a háló közepébe lőtt (0-3) – írta Hegyi Iván az MLSZ gondozásában kiadott Válogatott gyűjtemény című könyvben a mérkőzésről. A győztesek összeállítása: Disztl Péter – Sallai, Róth, Garaba, Péter – Kardos, Nagy Antal, Détári – Kiprich, Nyilasi, Esterházy.
www.mlsz.hu/2013/04/eldorado-becsben/
Szombatra már vissza is tért a hangunk.
Mindenki Kipu és Döme csodálatos góljaira emlékszik, de a meccs legnagyobb pillanata Róth Anti szerelése volt /1:0-nál/, Hans Krankl-nak még most sincs fogalma róla, hogy hova tünhetett el a lábáról a labda
nagyula
"a tökkkmag, a szotttyi, a frutttti, a rággggógumiiii!" persze németül, schillingért....
forrás:
videó hozzászólások
Nagyon sok szurkoló érkezett Bécsbe. Sokak szerint többen voltak mint a helyi labdarúgó rajongók.
Gyorsan világossá vált, hogy a fegyelmezett, gördülékeny játékot játszó magyar válogatottnak ezúttal sem tudja útját állni az osztrák tizenegy. Szinte akadály nélkül szőttük a támadásokat és könnyedén hárítottuk a vendéglátók próbálkozásait. Az első félidő végén már kétgólos, megnyugtató előny birtokában térhettünk pihenőre.
A második játékrészben minden folytatódott. Egy nagyon gyors góllal a "sógorok" tudtára adtuk, hogy továbbra is mi irányítjuk a mérkőzés történéseit. Ezek után már szinte csak a saját örömére és a közönség szórakoztatására játszott a válogatott. Az osztrák csapatnak tudomásul kellett vennie, hogy nem tud beleszólni a játék menetébe.
Csodálatos mérkőzés, régen látott nagyszerű játék és csoportelsőség!
Ezzel a szép sikerrel a mieink a hátralevő utolsó selejtezőtől függetlenül csoportelsőként jutottak ki a mexikói VB-re!
forrás:
mafoci