felhasználói profil: AMiUtunk (hozzászólások / 7)
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- 6
- 7
-
Nyitányként egy rövid összefoglaló:
A nézöszám a péntek esti (19:00 órai) idöpont ellenére elmaradt a várakozástól. Valóban nagyon foghíjas volt mindegyik lelátó! A hazai lelátórészek mindegyikén tisztán látszott a székekböl kirakott "Loki"-felirat. A debreceni kanyar szélei szinte üresek voltak, csak középen álltak lazán az emberek, úgyhogy alig lehetett harmadig-negyedig tele. Ezért még a 4.000-es nézöszámot is túlzásnak érzem.
Viszont a riporter megjegyezte, hogy "ha a játékosok nem nyújtanak semmi említésreméltót, a szurkolókra mindig lehet számítani". Pedig a debreceniek nagyon halkan muzsikáltak, semmilyen extrával nem rukkoltak elö - kivéve egy "A név és a címer sérthetetlen; ne merjetek hozzányulni!"-kiírást* egy egy stroboszkópot a 2.(?) góljuk után.
A diósgyöriek megtöltötték a vendégszektort és az idegenben megszokott módon, igen jó hangerövel szurkolták végig a meccset. Volt náluk néhány piros-fehér lengetös és egy halálfejes rudas zász... -
És azt ki tudja megmondani vagy kideríteni, hogy jelenleg mi a klub hivatalos neve? Találkoztam már KBSC-vel, KBFC-vel és KBSC FC-vel is.
-
Az utolsó állóhelyeket 1991. november 30-án (Ferencváros - DVTK 3-2) számolták fel.
Íme egy idézet a Magyar Nemzet 1991. dec. 2-i számából:
Fájó vereség a pályaavatón, gólzáporos győzelem az első villanyfényes találkozón És most... találgatták a nézők, miközben kényelmesen - már amennyire november végén lehet - helyezkedtek el az újjávarázsolt nézőtéren. (A nemzetközi előírásoknak megfelelően csak ülőhelyek várják mostantól a nagyérdeműt.) -
A három métert biztosan úgy kell elképzelni, hogy majd lebeg a föld fölött! ;)
-
Rákerestem a felsorolt stadionokra... Hááát, förtelmesek. Egytöl egyig primitívek, unalmasak, funkcionális és építészeti szempontból nézve pedig nevetségesek. Attól, hogy egy kagylóalakú ív emelkedik a tribün felett vagy hogy kéttucatnyi kacsalábon forgó vip-páholy lesz valahol, attól még nem válnak hangulatos, egyedi és szurkolóbarát stadionokká. Ezen kívül megint nincsen sehol állóhely... Talán valamikor a xxxx uefa is megérti, hogy az aktív szurkolók kirekesztése a hangulat rovására megy.
A torzszülöttek közül egyedül a larissa-i stadion képez kivételt, annak ugyanis nem találtam meg a látványtervét. ;) De lehet, hogy rossz kifejezést kerestem a görög betük tengerében... Viszont mindenkinek figyelmébe ajánlom a jelenlegi stadion képeit (föleg a Monsters oldalán). Kíváncsi vagyok, hogy a leendö stadion felülmúlja-e a mostani ütött-kopott, futópályás stadion hangulatát és epítészeti nívóját! -
Esztétikai szempontból is lenyügözöbbek a régi stadionok, mint az átkosban épült tessék-lássék pályák vagy az utóbbi években azonos kaptafára épített, jellegtelen "ékszerdobozok", amelyekböl a mohóság és a Blatter-uralom miatt kimaradtak az állóhelyek.
Szvsz a Millenárissal, a (Bp.) Sport utcai stadionnal vagy az Építök-stadionnal egyik komenyista vagy posztkomcsi stadion nem képes versenyezni. -
Jól gondolod! Söt, a Loki az 1993-as feljutását még ott ünnepelte. A források erre 10.000-es, ill. 8668-as befogadóképességet adnak meg 5668 ülö- és 3000 allóhellyel. Valóban egy hangulatos stadion és a tribünnel szembeni résztöl eltekintve még türhetö állpotúnak is tünik.
-
Amilyen legendás, annyira meglepő... A futópálya melletti sáv szélessége így "élöben" még ijesztőbben hat, mint a fekete-fehér képen. A tribün a maga néhány ülőhelyével szinte eltörpül a betonlépcsők mellett.
És amit ennél az arénánál sem értek: a "dupla futópálya" által a pályától még messzebb kerülő nézőteret miért ilyen hosszan hátranyúlóan építették, miért nem magas(abb)ra? Oké, nem vagyunk hagyományosan stadionépítő nemzet, mint a déli népek, nemzetek és országok, ahol ennek az épület-/építménytípusnak két- és háromezer éves hagyománya van, dehát ugyanennyi anyagból nagyobb, impozánsabb és funkcionálisabb stadiont is építhettek volna...
Ugyanakkor persze köszönet az újabb legendás stadion leleplezéséért, Pancso! -
Létezik még egyáltalán olyan klub Magyarországon, amely nem az MTK fiókcsapata? Már nagyon unalmas, hogy a kék-fehérek mindenhova odapofátlankodnak és összeszedik a tehetséges utánpótlásjátékosokat és játékosügynökeik jó pénzért exportálják öket... Mintha egy futballista ugyanolyan kereskedelmi termék lenne, mint az köolaj, az élö állat és a tornacipö... :evil:
-
A stadionok 99%-ában ezernyi egyéb dologra égetöbb szükség lenne, mint reflaktorokra... Hány stadionban van tisztességes öltözö, kulturált mellékhelység, rendesen karbantartott futópálya, müködödö eredményjelzö tábla, és FÖKÉPPEN fedett állóhelyi LELÁTÓ???
Amúgy pedig ki a fene kérte, hogy a tv a maga hatványozottan igénytelen programjával határozza meg a meccsek kezdési idejét, amelyeknek a pénteki, a hétfői és a délelőtti időpontokat köszönhetjük??? -
Annyiból is történelmi vonatkozású a jegy, ill. az esemény, hogy a fáma szerint ezen a meccsen a kerítésre került néhány félévszázaddal korábban használatos zászló, amelyek hatására az Antall-kormány törvénybe foglalta az önkényuralmi jelképek nyilvános használatának tiltását.
-
Érdekes! Az irodalomban a klub címeként és stadionjaként is a Táncsics utcai cím szerepel. Ezek szerint valójában az ún. "Egyetemi pályára" vonatkozik a befogadóképesség!
-
Egy a ´90-es évek elején valamelyik napilapban megjelent egy "Labdarúgásunk múltjából"-címet viselö sorozat, amely legalább 10 részt ölelt át. Szerzöje Rónay Tamás. Ebben szerepel, hogy az Üllöi úti stadion B-tribünje megépítése után 1925. október 4-én 40.000 nézö telinthette meg a Spanyolország elleni válogatott meccset.
-
"Kedvencem" ebben a stadionban a kisebbik kanyar folytatásában, a gépkocsibejárat túloldalán található régi lelátórész. A szobor mögötti nyitott "sportmúzeum" egészen biztosan háború előtti időből maradt ránk és mindenféleképpen megőrizendő! Egy valamikori új stadion építtetőjét kötelezni kellene arra, hogy annak a kornak és korszaknak az egyik utolsó még létező darabkáját megőrizze az utókor számára, hiszen azok a csálé, hepe-hupás lépcsőfokok legendás meccsekről tudnának mesélni... Kapásból a Millenárison és a Bihari úti Törekvés-pályán kívül nem is jut eszembe más stadion, ahol 3/4-évszázados vagy még idősebb lelátó áll még. Elbontása szigorúan tilos!!!
-
A stadionnak nincsen villanyvilágítása! A képen látható lámpatestek a nézöteret és a fölelátó túloldalát világítják meg.
-
A tribün lábánál álló padsorokat is beleszámoltad? Úgy emlékszem, szimmetrikus elrendezésben mindkét oldalon van 3-4 sor ülöhely (lásd 4. kép)!
-
Minél "modernebbek" a stadionok, annál erösebben vágyom vissza a ´90-es évek vendégszektoraiba, ahol tényleg 30+45+15+45+10 percig mozdulni nem lehetett és annyi hely nem volt, hogy az ember maga mellé tegye vagy magához húzza karjait.
A dorogi stadion új nevét eddig nem hallottam és nem emlékszem rá, hogy a honlapon olvastam volna róla. Az is furcsa, hogy nem a nagy nevek egyikét viseli a stadion... -
Egy másik lelátó létezéséröl nekem is rémlik valami... Sajnos napok óta képtelen vagyok elérni azt az embert, aki négy évtizede rója aktívan (sportolóként) a fövárosi pályákat és megannyi stadion-anekdotát tudna mondani és persze tucatnyi kérdésünket meg tudná válszolni.
-
pontosítok: "...pénztárokat(?) vagy hasonlókat tartalmazó kis bástyákat kivéve."
-
A 10.000 nézö nem annyira irreális! Az állóhelyi rész kb. a pályával azonos hosszúságban végig ki van építve, a felezövonal magasságában levö lépcsöfeljárót és a két lépcsösor két oldalán levö pénztárokat(?). A lelátó kb. 12-15 lépcsösora rendkívül mély lépcsöfokokból áll, ezen kívül a kerítés és a lelátó között is több méternyi távolság húzódik. Tehát ide jóval többen férnek be, mint amennyit az irreális "1 folyóméter lelátó = 2 ember"-képlet eredményez. Aki Dorogon jár, legyen szives a szokásos lelátói fényképeken túl a pályaudvari oldalon (a klubházzal szemben) álló díszes, Mária Terézia-sárgára festett kaput és persze a szobrot az állóhelyi rész vendégszektoránál!
A nevet ki adta be, ill. hol olvasta? -
A lelátó nem csupán müemlék"jellegü", hanem akármilyen hihetetlenül is hangzik, valóban müemlékvédelem alatt áll. A bö egy évtizede történt felújítás során sem volt szabad megbontani, átalakítani vagy megváltoztatni a tribünt. Csupán az állagmegóvás jegyében lehetett korszerüsíteni és csinosítani ezt a megmaradt "régiséget".
Az állóhelyi rész alsó 9 sora és kerítése a ´30-as évek vasbetontechnikájával készült, ami a szinén és anyagán is látszik. Az egyenessel szembeni lelátórész kb. a tribün hosszában valamikor a ´60-as-´70-es években lett pontosan 32-sorosra bövítve úgy, hogy a 16. lépcsöfok jóval mélyebb volt a többinél. Ebböl és újabb eltérö szinü és valószinüleg összetételü vasbetonból adódik, hogy gyaníthatóan két ütemben bövítették az állóhelyi részt. A klub illetékesei, a szakirodalom és a korabeli fényképek sajnos sem az idöpontra, sem a kivitelezés módjára nem adnak választ. Tény, hogy az állóhelyi részt 1995 nyaráig használták, utoljára az 1996.augusztus...