hozzászólások

1. 
   Girgily

   # 1

   2008.10.22, 22:21 (szerk.: 2011.01.14, 22:11)

   Kőbányai sor
   
   Látogatóban a X. kerületben, ahol egymás után szűnnek meg az egykoron sokat látogatott labdarúgópályák
   
   Népszabadság - Murányi András - 2003. április 12.
   
   - Elnézést, nem tudja véletlenül, hol volt a Kőbányai Porcelán pályája www.magyarfutball.hu/hu/stadion/242 ?
   - Dehogynem: itt.
   - Itt?!
   - Itt.
   
   A Tárna utcában vagyunk, és nézek ki a fejemből: a kerítésen túl egy darab meglett gondnok és egy darab ideges kutya mered rám, a volt földes pálya helyén pedig kamionok, kocsik állnak bambán. Valami fuvarozási izé működik ezen az enyhén szocreálos területen.
   
   - Ez biztos, uram?
   - Ezen a pályán töltöttem negyven évet. Futballoztam, majd tekéztem. Jó kis pályánk volt...
   
   Megpróbálom rátenni a mutatóujjamat a kőbányai futballélet ütőerére. Annak idején az volt, hogy a környéken rengeteg alacsonyabb osztályú labdarúgócsapat "mérte össze erejét", avagy vasárnap a húsleves és a rántott hús után mindenféle fater húzta föl az öltönyét és fogta meg a gyerek kezét, hogy heveny fröccsözgetés - kiscsávóknak bambi - közben kidagadt verőérrel ordítsa: "Hajrá, Kőporc! Abcúg, Tűzálló!"
   
   - Tényleg, és azt tudja, hol állt a Tűzálló pályája www.magyarfutball.hu/hu/stadion/358/terkep-megkozelites
   - Miket kérdez... Lemegy az utcán, jobbra fordul; meglátja a Kőporc üzemét, mikor tönkrement már?, aztán ott lesz, ahol az a gyár... Na, mi a neve... Racs vagy valami ilyesmi.
   
   Két perc múlva elfogy az út, ott állok egy gyár portáján.
   
   - Csókolom, asszonyom, állítólag itt van valahol az egykori Kőbányai Tűzálló pályája.
   - A micsodának micsodája?
   - Egy pályát... Mindegy!
   
   Elindulok visszafelé; nézek balra föl, felirat: Kőporc. Előttem szakadt nő sétáltatja a kutyáját a repedt aszfalton, bentebb lepusztult ház, udvarán ősrégi porolóval, a kapuban részeg készül hányni. Ha József Attila lennék, akkor most leülnék ide, s elkezdenék írni. Ihlet volna.
   
   - Bocsánat, uram! Mond az önnek valamit, hogy K. Tűzálló?
   - Ilyen is volt.
   
   Munkásember reflektál a kérdésre kék ruhában, még a régi fajtából. A Jászberényi út felé invitál, majd hirtelen megáll.
   
   - Látja ezt a kerítést? Szóval: itt kezdődött a pálya. Csodálatos füves pálya!
   Jó hatvan métert haladunk tovább.
   - Látja ezt a kerítést? Szóval: itt ért véget a pálya. Csodálatos füves pálya!
   
   Raktárok vannak a területen. Lerakat, kirakat; csak sporttelep nincs már.
   
   És akkor most kell elmondani, hogy az 1990-es rendszerváltás óta a budapesti pályák negyven százalékát semmisítették meg, alakították át, szórták be sóval. Egyrészt privatizációs okból, másrészt nyerészkedésből - vagy az ugyanaz? -, harmadrészt azért, mert minek futballozzanak a gyerekek, minek a meccs utáni kóla? Világ WAP-osai, egyesüljetek!
   
   Viszont rohanok a Kőbánya-Kispest metróvégállomásra, mert ott, a BKV Előre kihelyezett létesítménye előtt www.magyarfutball.hu/hu/stadion/147 vár engem Diglics Gyula. Komoly ember ő; közgyűlésféléken többen látták már vörös fejjel tiltakozni a pályabeszántások ellen, azonkívül doktorálhatna a témából, nem utolsósorban éhségsztrájkolt is már.
   
   - Diglics úr, hát nem szép ez a füves pálya? A földesen még játszottam is, és...
   - Most akarják eladni. Kilencszázötvenmillió forintért árulják, bevásárlóközpont lesz belőle.
   - Ezt is?!
   
   S Diglics elmondja, hogy ez nagy biznisz. Félig zöldmezős terület, ám van infrastruktúrája; eladják potom összegért, aztán továbbdobják a sokszorosáért. A Ganz-MÁVAG Kőbányai úti pályáját www.magyarfutball.hu/hu/stadion/144 a "nagyon ügyesek" vették meg: találtak ott egy kutat, ahonnan egyenest a Széchenyi fürdőig megy a finom víz. Ki tudja, mi van a piac-álca és a romhalmaz-fíling mögött?
   
   - Megnéztem a Porcelán és a Tűzálló egykori pályáját, borzalmas. Ám útközben láttam a Kőbányai Sörgyárét www.magyarfutball.hu/hu/stadion/189: az legalább megmaradt!
   - Megmaradt? A füves pálya úgy-ahogy, de a földeset www.magyarfutball.hu/hu/stadion/312/terkep-megkozelites most adták el. Sejti, mi lesz a helyén?
   
   A sporttelepek java részét 1994 és 1998 között, a Horn-kormány idején értékesítették. S bár a 2000. évi sporttörvény XVI. fejezete 54. paragrafusának j) pontja kimondja, hogy a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam "gondoskodik a kincstári vagyon részét képező, valamint az állam vállalkozói vagyonába tartozó sportlétesítmények fenntartásáról és rendeltetésszerű hasznosításáról", a legkevesebb, ami állítható: ez nem így van. Pályák szűnnek meg, és nem épülnek: ez faktum.
   
   - Az Orbán-kormány azt ígérte, hogy leállítja a folyamatot, ezért tíz nap után feladtam az éhségsztrájkot. Akkoriban csak a Pillangó utcai Sütőipar-pálya www.magyarfutball.hu/hu/stadion/243/terkep-megkozelites került más kézre; most kezdődik minden elölről.
   - Amúgy milyen minőségében szokott majdnem éhen halni?
   - Például a Budapesti Labdarúgó Szövetség ellenőrző bizottságának elnöke vagyok, aztán...
   - Kérem, ne folytassa!
   
   Először - 90-es évek eleje - a Kerepesi és a Keresztúri út kereszteződésénél lévő Taurus-pálya www.magyarfutball.hu/hu/stadion/357 tűnt el, potom százmillióért; épült ott benzinkút, bevásárlóközpont... Hagyjuk.
   
   Inkább megnézem az EVIG-telepet www.magyarfutball.hu/hu/stadion/309; menet közben, a Gyömrői úton ismét föltűnik egy kopár terület, talán valami Fonó www.magyarfutball.hu/hu/stadion/247 játszott itt, nem lehet ezt már észben tartani, aztán ott vagyok, ahol. Ez volna az? Ősz úriember közeleg.
   
   - Pardon, ez volna az EVIG-pálya?
   - Ez.
   - Ha nem vagyok tolakodó: anno járt ide?
   - De tolakodó!
   
   Bemegyek a nyitott kapun; balra, az egykori jegypénztár helyén mindenféle falfirka, előttem kvázi fű gazzal, kosszal, gallyal, éti csigával. A betontribünről jól belátni a semmit; szorul a torok, tudniillik olyan ez, mint egy kifosztott kastély a második világháború után. Kinn, a kerítésen tábla, rajta mobilszám: árulják a területet.
   
   - Kívánok, érdeklődöm...
   - Jó napot, már eladtuk.
   - Publikus, mennyiért?
   - Tizenkétezer forintért négyzetméterenként.
   - Publikus, mi lesz itt?
   - Az már nem.
   
   Pedig lenne néhány tippem.
   
   Még bírom aggyal, úgyhogy elmegyek a Fabulon-pályára www.magyarfutball.hu/hu/stadion/323. Ez is X. kerület, ez is klasszikus alsó osztályú, "tanító-nevelő" jellegű együttes sporttelepe, itt is volt utánpótlás tagbaszakadt középhátvédekkel meg szélvészgyors csatárokkal, itt is dolgozott olyan intéző, aki a meccs előtt gondosan megszámolta az igazolásokat, azonfelül a kocsmában két kézzel forgatta-nézegette a söröskorsót, és elmesélte életét az új igazoltnak, aki nyolc forint plusz fénykép ellenében lett a csapat játékosa. Kőér utca. A gyep pazar, a kapu zárva. Intelligens úr érkezik.
   
   - Segíthetek?
   - Ez most itt mi?
   - A gyógyszergyár dolgozóinak sporttevékenységre szolgáló létesítménye.
   - Sehol semmi futball?
   - Időnként az öregfiúk játszanak rajta.
   - De igazából Margitka futja itt a köröket a bérszámfejtésről?
   - Ez a helyzet, uram. Óhajt szétnézni?
   
   Nem óhajtottam.