Saját fiók létrehozásával tudsz mérkőzéseket értékelni, értesülhetsz a kedvenc klubod és játékosaidhoz kapcsolódó fontos információkról, kiderítheted, hogy te jártál-e eddig a legtöbb meccsen, segíthetsz hiányzó adatok beadásában és bármihez hozzászólhatsz.
Domonkos László, 25 éves, munkásbiztositó pénztári hivatalnok. 8 éve játszik a MTK-ben.A válogatott csapatnak úgyszólván állandó kapusa. Egész külön kapus stylust honosított meg. Nagy rutinja és páratlanul, szorgalmas trainingje avatták a legbiztosabb kapuvéddé. Mint iskolás fiú, a stefánia-uti sporttelepen kezdett footballozni.
Kapusaink közül a nyúlánk termetű Domonkos érte el elsőként a nemzetközi színvonalat. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetélkedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapu¬sok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett, vetődéssel hárított. (Előtte – Holics kivételével – nemigen vetődtek a magyar kapuvédők.) Kontinensünk legjobb kapusai között tartották számon.
Mindössze 24 esztendős korában mégis kimaradt a válogatott csapatból. Ebben azonban nem ő, hanem az akkor feltűnt Zsák volt a „ludas". Több kiváló alakítása közül a legkiemelkedőbbet 1912. május 5-én, az Ausztria elleni találkozón (1:1) nyújtotta. Ekkor káprázatos védések sokaságával súlyos vereségtől mentette meg a magyar csapatot. A válogatottban két büntetőt is hárított (1910. Ausztria 1:2 és 1912. Anglia 0:7).
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig
† Domonkos László (Budapest 1886.10.10 - Budapest 1956.09.25) 
új hozzászólás
Csak bejelentkezett felhasználók írhatnak hozzászólást!
hozzászólások
Sportvilág, 1912. március 31.
Forrás:
https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11590-114492-63?cc=1452460&wc=92QJ-923:40678301,57613001,1077307901
Kapusaink közül a nyúlánk termetű Domonkos érte el elsőként a nemzetközi színvonalat. Mozgása az akrobaták, labdabiztonsága pedig a zsonglőrök ügyességével vetélkedett. Bátorsága a vakmerőség határát súrolta. Az angol kapu¬sok mintája nyomán hazánkban új iskolát teremtett. Már nem öklözésre és lábbal való védésre törekedett, hanem lehetőleg megfogta a labdát. Ha kellett, vetődéssel hárított. (Előtte – Holics kivételével – nemigen vetődtek a magyar kapuvédők.) Kontinensünk legjobb kapusai között tartották számon.
Mindössze 24 esztendős korában mégis kimaradt a válogatott csapatból. Ebben azonban nem ő, hanem az akkor feltűnt Zsák volt a „ludas". Több kiváló alakítása közül a legkiemelkedőbbet 1912. május 5-én, az Ausztria elleni találkozón (1:1) nyújtotta. Ekkor káprázatos védések sokaságával súlyos vereségtől mentette meg a magyar csapatot. A válogatottban két büntetőt is hárított (1910. Ausztria 1:2 és 1912. Anglia 0:7).
forrás:
Antal Zoltán és Hoffer József - Alberttől-Zsákig